2024. november 23., Saturday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Történtek előrelépések, a tárgyalásokat folytatják

Április 7-én, pénteken – több országos mezőgazdasági civil szervezet kezdeményezésére – az ország több településén, így Marosvásárhelyen is mezőgazdasági gépekkel, traktorokkal vonultak fel a gazdák, tiltakozva, hogy az ukrán exportból származó dömpingár miatt ért veszteségért kevés anyagi kompenzációt ítélt Romániának az Európai Bizottság. Továbbá azt is követelték a hatóságoktól, hogy támogassák a hazai mezőgazdasági élelmiszertermékeket, elsősorban a tejet és a tejtermékeket, ugyanis a szupermarketekbe kerülő olcsóbb külföldi áruval szemben nem tudják tartani a versenyt. A követeléseket eljuttatták a kormányhoz. Válaszként a kormány a napokban intézkedett. 

A követelések 

Az ukrajnai dömpingbehozatal elleni intézkedések egyikeként a gazdák az április 7-i tüntetéseken benyújtott beadványban azt kérték a kormánytól, hogy a romániai határátkelőhelyeken (vámoknál) alakítsanak ki külön tranzit útvonalat az Ukrajnából származó termékeket szállító tehergépkocsiknak, ezeket szigorúbban ellenőrizzék, és helyezzék kilátásba, hogy visszavezetik az ukrán termékekre kirótt vámot. A követelések között az is szerepel, hogy a kormány (szaktárca) alaposabban számolja ki a károkat, és tegyen meg mindent a méltányosabb kompenzációért. Azt is kérik, hogy a vámmentésség idejére függesszék fel az egyes növényvédő szerek használatára vonatkozó tiltás feloldását. (Sz.m.: ez a neonikotinoidok használatára vonatkozik, amely azonban bizonyítottan káros hatású.) Mindezek mellett arra kérik a mezőgazdasági minisztériumot, hogy figyelmesebben kövesse az európai mezőgazdasági piac alakulását, és szakemberei dolgozzanak ki megfelelő óvintézkedéseket a hazai gazdák védelmében. A kártérítés folyósítását is sürgetik, ugyanis ennek hiányában nem tudják elvégezni a tavaszi munkálatokat. 

A tüntetésen részt vett a Pro Agro, a Romániai Szarvasmarha-tenyésztők és Marosvásárhelyen az RMGE-Maros szervezete is, amelyek közös beadványban kérik az állami hatóságokat és a Versenytanácsot, hogy lépjenek közbe és akadályozzák meg a szupermarketekben tapasztalható illojális gyakorlatot, miszerint – egyes helyeken – 50%-os kereskedelmi adalékkal kerülnek polcra a tejtermékek. Példaként említik, hogy miközben a tejtermelőktől a feldolgozók kb. 2 lejért veszik át a tej literét, az utóbbiak 4,5 lejért adják el az áruházaknak tejet, ahol viszont 9-10 lejért kerül a polcokra. A Versenytanácstól azt várják, hogy szigorúbban ellenőrizze a tejgyárak között kialakult kartelleket, amelyek közös megegyezés alapján elutasítják a hazai tej átvételét. Felhívták a hatóságok figyelmét arra is, hogy minél előbb alkalmazzák a tejtermékek forgalmazására vonatkozó 2022. évi 307-es törvényt, miszerint a nagyáruházak polcain el kell különíteni a tejből és a helyettesítőkből előállított termékeket. Továbbá a követelések között az is szerepelt, hogy nemcsak az Ukrajnából behozott búzát, hanem az onnan származó tejtermékeket is ellenőrizzék a határon az állategészségügyi hatóságok. Azt is javasolták, hogy szigorúbban ellenőrizzék azokat a tejüzemeket, ahol olcsóbb, külföldről behozott tejet dolgoznak fel, és nem veszik át a hazai nyersanyagot. A beadványt megfogalmazók azt szeretnék, hogy a válsághelyzet miatt a tejtermelőket ért kárt is térítse meg az Európai Bizottság és a román állam. Felkérték a mezőgazdasági minisztériumot, hogy dolgozzon ki egy olyan hazai piaci mechanizmust, aminek köszönhetően előnybe kerülnek a hazai termékek az importáltakkal szemben. Követelik, hogy a kormány és a szaktárca használja fel teljes egészében a tejhasznú szarvasmarhák tenyésztésére szánt 44 millió eurós támogatást, szemben azzal a szándékkal, hogy a kérvények alapján kiszámított jogos támogatás keretösszegének csupán a felét utalnák át a gazdáknak. Megoldásként ajánlják, hogy az állami intézményeket (iskolákat, kórházakat) kizárólag a hazai piacról, illetve a rövid élelmiszerláncon keresztül beszerzett romániai eredetű termékekkel lássák el. Mindamellett, hogy a tejtermelők is követelik az ukrajnai termékekre a vám visszavezetését és a gazdákat ért károk pontos felmérését, azt is megemlítik a követelések között, hogy növelni kellene a szakágazatnak nyújtott uniós támogatások értékét, ugyanis az elmúlt 15 évben a tejtermelők és feldolgozók más uniós tagállamokbeli gazdákhoz viszonyítva 30%-kal kevesebb támogatást kaptak, ami nem fedi a kiadásokat, és ezért többen visszaléptek a hazai piacról. 

A kártérítésre vonatkozó kormányintézkedések 

Az Európai Bizottság április 4-én közölte hivatalosan, hogy Bulgáriának, Lengyelországnak és Romániának összesen 56.300.000 euró kártérítést nyújt az ukrán gabonadömping okozta kártérítésként. Ebből Romániának 10.050.000 eurót szán, amelyet az EB ajánlatára ugyanennyivel kiegészíthetnek a hazai költségvetésből. Az Európai Bizottság döntését követően a kormány április 5-én kidolgozta a kártérítésre vonatkozó sürgősségi kormányrendelet. Ebben a többi között az áll, hogy a kártérítésre szánt 20.100.000 euró összegből elsősorban azokat a gabonatermesztőket támogatják, akik a 2022-es búzatermést – az előállt helyzet miatt – kénytelenek voltak saját vagy más tulajdonban levő raktárakban (silókban) elhelyezni. (Sz.m.: és nem tudták eladni.) A kártérítést a 2023. február elsején nyilvántartásban levő mennyiségnek megfelelően számítják ki. A jogszabály szerint kártérítést mezőgazdasági termesztőknek (magánszemélyeknek), engedélyezett magánszemélyeknek, mezőgazdasági családi vállalkozásoknak, jogi személyiséggel bíró mezőgazdasági egységeknek, szövetkezeteknek, gazdasági vállalkozásoknak és termelői csoportoknak nyújthatnak, kizárólag saját termésből származó és raktáron maradt mennyiségre. A kompenzációt a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségen (APIA) keresztül lehet igényelni a tárolást igazoló okirattal (ha nem saját helyen, akkor a szolgáltatói szerződéssel) és egy saját felelősségre kitöltött nyilatkozattal, amibe az érintett beírja az említett időszakban raktáron levő búzamennyiséget. A dokumentumokat elektronikus formátumban lehet elküldeni az APIA-kirendeltségekhez, ahol három munkanapon belül kiszámítják a támogatandó mennyiség alapján a kárterítés összegét. Ezt összesítik megyeszinten, és közlik a mezőgazdasági minisztériummal, amely az adatokat közvetíti a pénzügyminisztériumhoz. Az APIA munkatársai helyszínen ellenőrizhetik a gazdákat. A kormányrendelet határoz azokról a formanyomtatványokról is, amelyek alapján igényelni lehet a támogatást. A kormányrendeletet április 5-én délben a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján is közvitára bocsátották. 

Találkozó a tejtermelők és -feldolgozók, valamint a nagyáruházak képviselőivel 

A tüntetést követően Nicolae-Ionel Ciucă miniszterelnök április 10-én és 11-én Petre Daea mezőgazdasági miniszterrel, valamint a Miniszterelnöki Hivatal, az Országos Fogyasztóvédő Hivatal, a Versenyhivatal és az Országos Pénzügyi Igazgatóság képviselőivel együtt tárgyalásokat folytatott a beadványt előterjesztő tejtermelők és -feldolgozók szövetségének képviselőivel. A kormány sajtóközleménye szerint a legutóbbi (11-i) találkozón a kormányfő és a mezőgazdasági miniszter előterjesztették azokat az intézkedéseket, amelyekkel két lépésben támogatják a tejtermelőket. Eszerint 2023. május 15-ig kifizetnek a tejhasznú szarvasmarhát tenyésztők által idén március 23-ig benyújtott kérvények alapján 21,6 millió euró értékű támogatást. Ezután hamarosan egy második pályázatot is meghirdetnek, az ennek alapján igényelt pénzösszegeket az év második felében átutalják a tenyésztőknek. Azt is hozzátették, hogy a gazdáknak az ukrán–orosz háború okozta károk megtérítésére 22 millió eurót szán a kormány. A mezőgazdasági miniszter a találkozón elmondta, hogy a hazai tejfeldolgozók támogatására kidolgozott törvénytervezet már a parlamentben van, és reméli, hogy mielőbb elfogadják. Az említett jogszabály-tervezet szerint a hazai nyersanyagból (tejből) származó termék értékének a 10%-át kompenzálják majd a hazai költségvetésből. Továbbá egy újabb törvénytervezet is készül, bővítenék az „Iskolai étkeztetés” és a „Meleg ételt az iskolákban” programokat. Az a szándék, hogy a diákoknak mindennap – jelenleg háromszor egy héten – biztosíthassák a hazai termelésből származó tejterméket, ugyanakkor több oktatási intézményben is bevezetnék a napi egy meleg étkeztetést vagy élelmiszercsomagok osztását. 

A találkozást követően a tejfeldolgozók és a nagyáruházak képviselői megígérték a kormányfőnek, hogy fél évig csökkentik a tej kiskereskedelmi árát, hogy ösztönözzék a fogyasztást, és ezáltal segítsék a hazai tejtermelőket és feldolgozókat. 

A gazdák, a feldolgozóágazat és a nagyáruházláncok képviselői a mezőgazdasági minisztériumban folytatják a tárgyalásokat a szakágazatot támogató további konkrét megoldások kidolgozásáért – áll a minisztérium által közölt dokumentumban. 

Fotó: Vajda György

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató