Kormányhatározat a lakbérekről

Az Országos Lakásügynökség (ANL) által épített lakások bérleti díját a fejlesztési minisztérium javaslatára sürgősségi kormányrendelettel szabályozták az április 5-i ülésen. A módosított albérleti díjak kiszámításakor figyelembe veszik a család jövedelmét, valamint a település rangját is. 

Amint Sevil Shhaideh miniszterelnök-helyettes kifejtette, az előző kormány „igazságtalan” intézkedéseit – amellyel a bérleti díjakat családonként a tavalyi 70 lejről akár 700 lejre is növelték – akarják korrigálni. Amint hangsúlyozta, az Országos Lakásügynökség alapjaiból fiatalok számára épített szociális lakások célja támogatni a fiatalokat, ezért a kormányülésen javasolta, hogy az ANL-s lakások bérleti díjainak megállapításakor olyan kritériumokat szögezzenek le, amelyekkel a települések rangját is figyelembe veszik, és a családok jövedelme szerint szabják meg az árakat. Az alacsony jövedelemmel rendelkezők szociális védelmét is célzó intézkedés szerint amennyiben a családtagonkénti országos bruttó minimálbérben vagy annál alacsonyabb javadalmazásban részesülnek havonta a bérlők, a bruttó havi jövedelmük maximum 10%-át kell fizetniük. Ezt visszamenőleg a 12 hónap alatt megvalósított jövedelem alapján számítják ki. Abban az esetben, ha a családtagonkénti bruttó havi jövedelem meghaladja az országos minimálbér értékét, de nem több annak kétszeresénél, a bruttó bér legtöbb 20%-át szabhatják meg bérleti díjként. Ha a családtagonkénti bruttó havi jövedelem 100%-osan meghaladja az országos minimálbért, de nem több mint 5.000 lej, a családtagonkénti bruttó havi bér legtöbb 30%-át kell fizessék bérleti díjként. Csökkentik a rezsiköltségeket is az épület értékének 1,11%-áról 0,8%-ára, ugyanakkor a vidéki település rangjának együtthatója 0,6 lesz, a fővárosban pedig 1-es koefficienssel számolnak. A bérleti díjak kiszámításánál a mutató 0,8-ra csökken azon bérlők esetében, akiknél a családtagonkénti havi jövedelem egyenlő vagy alacsonyabb az országos minimálbérnél. 

A kormányhatározat szerint az állami alapból épített lakások átadási évét is figyelembe veszik, például egy 2004-ben épített ingatlan esetében 0,85-ös mutatóval, a 2016-ban építetteknél pedig 1-es együtthatóval számolnak. Az ANL-s lakásokat 18–35 év közötti fiatalok számára építik, akiknek nincs lehetőségük lakást bérelni vagy vásárolni.