A kormány közbelépését kérte a frankhitelesek ügyvédje
A kormány közbelépését kérte Gheorghe Piperea, a svájci frankban eladósodott devizahitelesek egyesületének ügyvédje csütörtökön, miután a jegybank az előző napinál 15 százalékkal magasabb, 4,32 lejes frank-árfolyamot tett közzé.
A kormány közbelépését kérte Gheorghe Piperea, a svájci frankban eladósodott devizahitelesek egyesületének ügyvédje csütörtökön, miután a jegybank az előző napinál 15 százalékkal magasabb, 4,32 lejes frank-árfolyamot tett közzé.
A svájci jegybank csütörtökön eltörölte az euróval szembeni árfolyamküszöbét, aminek hatására a frank jelentősen erősödött az euróval és más devizákkal, így a lejjel szemben is.
Csütörtökön napközben egyes bankoknál a frankot a csütörtökön 4,5 lejes árfolyamon jegyzett eurónál is drágában adták. Valójában azonban nem folyt kereskedés, a bankoknál és valutaváltóknál a frank vásárlási árfolyama nem emelkedett.
Piperea a Digi 24 hírtelevíziónak azt mondta: Romániában legalább 150 ezer frankhiteles van, túlnyomó részük 25-30 éves lejáratú lakáshitelt vett fel, amit most már képtelen az eredeti árfolyam több mint kétszereséért törleszteni. Az ügyvéd szerint a kormánynak sürgősségi rendeletben kellene az árfolyam-ingadozástól megvédenie a frankhiteleseket.
Romániában tavaly megszaporodott a bankokat tisztességtelen szerződési feltételek vádjával perelő hitelesek száma, miután a bíróságok több esetben az adósok javára döntöttek.
Decemberben például a Volksbank egyik ügyfele bírósági úton elérte, hogy frankhitelét a szerződéskötéskor jegyzett árfolyamnál 10 százalékkal magasabb árfolyamon lejre váltsák. A frankhitelesek ügyvédje szerint ezt a megoldást kellene a kormánynak rendeleti úton kiterjesztenie a többi bajba jutott devizahitelesre is. Piperea szerint ez a bankoknak is kisebb veszteséget jelentene, mintha adósaik tömegesen fizetésképtelenné válnának.
Dan Suciu, a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője ugyanakkor nyugalomra intett: szerinte nem szabad fontos döntéseket a felfokozott érzelmi reakciók idején meghozni. Suciu úgy vélekedett: néhány napon belül lecseng a frankpánik, és nem fog megismétlődni a 3-4 évvel ezelőtti válság.
A BNR szóvivője szerint a bankrendszert nem fogja megrendíteni a frank heves árfolyammozgása, tekintettel arra, hogy a hitelek kevesebb mint 5 százaléka van frankban.
Cseke Attila: szükségszerű és sürgős az RMDSZ jelzáloghitelekre vonatkozó törvénytervezetének elfogadása
„Ami a svájci frank/lej árfolyammal történt egyetlen nap leforgása alatt, amikor is az 3,74 lejről 4,32 lejre nőtt, azt igazolja, hogy sürgősen szükség van a devizahitelesekről szóló RMDSZ-törvénytervezet megvitatására és elfogadására” – nyilatkozta Cseke Attila képviselő tegnap.
Az RMDSZ az egyetlen politikai alakulat, amelynek van konkrét törvénymódosító javaslata a devizahitelesek helyzetének segítésére. A szövetség javaslata az 50-es számú, 2010-es sürgősségi kormányrendelet módosításával nagymértékben segítene azokon, akik nehezen vagy egyáltalán nem tudják fizetni kötelezettségeiket a bankok felé.
A törvényjavaslat értelmében lehetővé válik a valutaalapú jelzáloghitelek átváltása lej alapú hitelre, a hitelmódosítás azonban nem az átváltás napján érvényes árfolyam szerint történne, hanem a szerződés megkötésének hónapjában érvényes árfolyam szerint. Ezáltal segítenék a fogyasztót abban, hogy továbbra is fizetni tudja a törlesztőrészletet és csökkenne a jelzálogba adott ingatlan elvesztésének veszélye, míg a hitelező intézmények, a bankok továbbra is megkapnák a kisebb, de így is elégséges törlesztőrészleteket, és a jelzálogba foglalt ingatlan végrehajtása is elkerülhető lenne. A törvénytervezetet 2013 novemberében iktatta az RMDSZ, s azt a szenátus 2014 júniusában megszavazta, jelenleg a képviselőház mint döntő ház tárgyalja.
„Ma mindennél aktuálisabbá az RMDSZ azon törvénytervezetének elfogadása, amely a devizahitelesek problémájának megoldását jelentené. 2007 januárjában egy svájci frank 2,07 lej volt. Ez a valutaárfolyam 2015. január 15-én 4,32 lejre nőtt, ami 108 százalékos növekedést jelent a svájci franknak a lejjel szemben, vagyis több mint megkétszereződött a különbség. Amennyiben eddig nehéz helyzetben voltak a devizahitelesek, akkor a svájci frank ilyen méretű erősödése után kilátástalanná válhat a helyzetük. Gyors megoldás szükséges, és ezt az RMDSZ törvénytervezete biztosítaná” – nyilatkozta Cseke Attila.
A svájci gazdaság megsínyli az árfolyamküszöb eltörlését
A svájci gazdaság minden bizonnyal jelentősen megsínyli az euróval szemben több mint három éve alkalmazott árfolyamvédelmi küszöb váratlan eltörlését, amely után a svájci frank hatalmas mértékű erősödésbe kezdett – vélekedtek a svájci jegybank (SNB) csütörtöki lépése után londoni pénzügyi elemzők.
Jennifer McKeown, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics vezető európai közgazdásza közölte: a ház az SNB lépése nyomán arra számít, hogy a svájci frank euróárfolyama az 1:1-es paritás környékén zárja az idei évet a svájci jegybank által 2011 ősze óta 1,20 frank/euró körüli szinten tartott árfolyam helyett.
A ház szerint valószínűtlen, hogy a svájci frank euróárfolyama később teljesen vagy akár csupán részben visszagyengülne az SNB sokkszerű csütörtöki bejelentése után elért szintekről, sőt valós a kockázata a további erősödésnek.
Nem valószínű ugyanis az sem, hogy a svájci jegybank által alkalmazott – az árfolyamküszöb csütörtöki eltávolításával egy időben mélyebbre is vitt – negatív kamatok ugyanolyan hatékonynak bizonyulnának, mint az árfolyamküszöb védelmére végrehajtott korábbi masszív devizapiaci intervenciók. Ráadásul – bár az SNB ígéretet tett az intervenciók folytatására – e piaci beavatkozások hatékonyságát is csökkenti, hogy nincs olyan árfolyamhatár, amelyhez a piac igazodni tudna – fejtegette a Capital Economics vezető londoni közgazdásza.
Mindezekből következik az a várakozás, hogy a svájci frank árfolyamparitáson zárja az idei évet az euróval szemben, és a frank effektív árfolyamának ehhez társuló emelkedése miatt a következő egy évben akár 10 százalékkal is zuhanhat a svájci export. Mivel az export Svájc hazai össztermékének (GDP) hozzávetőleg a 60 százalékával egyenlő, ez azt is jelentheti, hogy a svájci gazdaság összesített aktivitási mérőszámai 6 százalékkal visszaesnek – jósolta a Capital Economics londoni közgazdásza.
