Könyvvásár a Tékaforgatagon

Hogyan vetélkednek a gyermek- és ifjúsági könyvek, miként tehet egy könyvvásár szenvedélyes olvasóvá több száz iskolást, hogyan vihetik közel a múzeumpedagógiai foglalkozások a gyermekeket a régi könyvek világához, és miért fontos az, hogy a kicsi és nagy olvasók megosszák egymással könyves élményeiket? – minderről a Tékaforgatag Könyvudvarában, a Vásárhelyi Forgatag részeként megszervezett könyvvásár nyitórendezvényén esett szó csütörtök délután. 

A nyár végi hőségben a vártnál kevesebben telepedtek le a Téka fái alatt, Lázok Klára, a könyvtár osztályvezetője meg is jegyezte, hogy több szülő jelenlétére számított, bár azt örömmel nyugtázta, hogy pedagógusokból nem volt hiány. A beszélgetés elején a meghívottak – Csíki Noémi, a Maros megyei könyvtár munkatársa, Makkai Kinga magyar szakos tanár, Márton Krisztina restaurátor, múzeumpedagógus és Brassai Eszter, a lapunkban már ismertetett Verne-projekt ötletgazdája és kivitelezője – olvasásnépszerűsítő kezdeményezéseiket mutatták be.

 

Vetélkedők és időutazás

Csíki Noémi megyei könyvtáros a Könyvek vetélkedése című olvasóversenyről mesélt. Az évről évre két korcsoportban – 10–13, illetve 14–18 évesek számára – meghirdetett vetélkedő tíz, előre meghatározott könyv elolvasásáról szól. A résztvevőknek olvasónaplót kell készíteniük, és ha ezt eljuttatják a könyvtár gyermekrészlegéhez, bekerülnek a döntőbe, ahol az elolvasott könyvek közül a kedvencüket kell megvédeniük. A tízes listán a mai korosztály igényeinek megfelelő, új könyvek szerepelnek – tette hozzá a könyvtáros, majd azt is megjegyezte, hogy a fiatalabb korcsoportban nagyobb a lelkesedés a kezdeményezés iránt, de remélhetőleg a nagyobb versenyzők száma is évről évre nőni fog. A vetélkedő rendszerint áprilisban indul, és több hónapon át tart. A megyei könyvtár gyermekrészlegén és kihelyezett fiókjaiban – kiemelten a kövesdombiban – számos más olvasásnépsze- rűsítő foglalkozást is szerveznek, mesedélelőttöket, mesedélutánokat, illetve filmvetítést és alkotóműhelyeket. A kövesdombi könyvtárban zajló mesefoglalkozásokon a gyermekek jelmezbe öltözve el is játsszák a történeteket. A könyvtáros azt is elmondta, hogy gyakran látnak vendégül óvodás és iskolás csoportokat, és, ha igény van rá, a könyves foglalkozásokat a tanintézetekbe is elviszik.

Makkai Kinga évek óta szervezi a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár gyermekprogramjait. Mint ismeretes, az iskolai osztályoknak előre be kell jelentkezniük a foglalkozásokra, a családi programokra viszont nem szükséges előre jelezni a részvételi szándékot. Négy éve az Olvasd el, és játssz velünk nevű vetélkedőt is megszervezik a könyvünnep keretében. A részt vevő csoportoknak egy kijelölt könyvet kell elolvasniuk, majd egy, a könyvélményhez kapcsolódó feladatlapot kell beküldeniük a vetélkedő szervezőinek, ennek alapján kerülhetnek be a könyvvásáron zajló döntőbe. A kijelölt műről rendszerint szeptemberben lehet tudomást szerezni több forrásból, egyebek mellett a Népújságból.

Márton Krisztina restaurátor, múzeumpedagógus, a Teleki Téka munkatársa kilenc éve vezet gyermekfoglalkozásokat, az utóbbi években nemcsak a Téka falai között, hanem más helyszíneken is. A tevékenységek ötletgazdája Lázok Klára volt, aki a könyvtár egy-egy régi könyvéről szervezett iskolásoknak beszélgetéseket.

– Kétlépcsős foglalkozásként képzeltük el ezt a programot. A csoportok a beszélgetést követően kerültek hozzám, hogy tárgyi valóságukban is megismerjék a könyveket – mesélte Márton Krisztina. A múzeumpedagógus azt az izgalmas utat járta be a gyermekekkel, amelynek során a gondolatból könyv lesz, a papírmerítéstől és a tinta és színes papír készítésétől a linómetszésig, majd a Krón Ernő könyvkötő műhelyében zajló tevékenységig, a könyvek összevarrásáig. Ezt követően a gyermekek haza is vihették a maguk készítette könyveket.

– Ezeket a technikákat megismerve a résztvevők egészen másként tekintenek a régi könyvekre és azok létrehozóira, mint korábban. Ez ugyanakkor az önkifejezés lehetősége is – mondta a múzeumpedagógus. A Téka könyves műhelyei az Iskola másként héten is rendkívül népszerűek, éppen ezért nagyon hamar kell jelentkezni annak az osztálynak, amely semmiképpen sem akar ebből kimaradni.

Brassai Eszter Verne-projektjéről az augusztus 30-i Harmónia mellékletünkből, Menyhárt Borbála Olvasóvá nevelik a kiskamaszokat című tudósításából tájékozódhattak olvasóink, így ezúttal nem térünk ki részletesebben a kezdeményezésre, amelynek nagy erénye, hogy a vidéki gyermekeket is megszólítja. 

 

Kell egyáltalán népszerűsíteni?

A beszélgetés második „körében” Lázok Klára azt tudakolta meghívottaitól, hogy szerintük szükség van-e egyáltalán az olvasás népszerűsítésére.

– Sok gyermek nem olyan szerencsés, hogy már otthon is találkozzon a könyvekkel. Ilyenkor különösen fontos az óvónő, majd a tanítónő szerepe. Ugyanakkor később egy tanár – nem feltétlenül magyar szakos pedagógus – is fontos szerepet tölthet be ezen a téren. Az olvasóvá neveléshez az iskolán kívüli lehetőségek is kellenek. Egy értelmiségi számára ez nem lehet magánügy – fejtette ki Makkai Kinga.

Márton Krisztina az otthoni példa fontosságát emelte ki, azt, hogy a gyermek olvasni lássa a szüleit, illetve esti mese zárja a napot rajzfilm helyett. Emellett a közösség hatása is fontos, főként amikor megnő a kortársak, barátok szerepe. Ezért jó, ha egy olvasásnépszerűsítő rendezvényen együtt tudnak lenni a gyermekek, ez ugyanis erősíti az élményt, megkívántatja az olvasást – tette hozzá a múzeumpedagógus, aki szerint fontos, hogy a gyermek megismerje a könyvekbe való belemerülés élményét, de ehhez meg kell találnia azt az olvasmányt, amelyet élményként tud megélni. A szakember ebben nyújthat segítséget.

 

Brassai Eszter a könyv személyiség- fejlesztő szerepéről szólt.

– Az olvasmányélmények megosztása azért is fontos, mivel a gyermekeknek kevés lehetőségük van arra, hogy „élőben” megnyíljanak egymás előtt – mondta a Verne-projekt elindítója. 

Makkai Kinga a Caritas puhakönyves baba-mama foglalkozásainak népszerűségére hívta fel a figyelmet, amelyeken rendszeresen el szokta mondani, hogy az olvasóvá nevelést már félévesen el kell kezdeni.

A továbbiakban arról is szó esett, hogy a SEAP-os rendszer megnehezíti a könyvtárak számára azt, hogy friss gyermekkönyvekhez jussanak. Végül az olvasásnépszerűsítő kezdeményezések szereplői közötti kommunikációra terelődött a beszélgetés. Lázok Klára felhívást intézett a könyvvásáron részt vevő kiadókhoz, kereskedőkhöz, hogy lehetőségeikhez mérten kiadványaikkal támogassák a könyvbarát programokat, hiszen az új nemzedékek olvasóvá nevelése számukra is kifizetődő befektetés. A Tékaforgatagon részt vevő marosvásárhelyi, kolozsvári és udvarhelyi kiadók és könyvkereskedések pénteken a Ligetbe költöztették kínálatukat, amelyből vasárnap estig lehetett válogatni.