Konferencia a közös cselekvésről

Fontos lépések a fenntartható fejlődés terén

Amint korábbi tudósításunkban beszámoltunk, január 12-én a marosvásárhelyi Incubcenterben Románia kormányfőtitkárságának Fenntartható Fejlődés Főosztálya konferenciát szervezett, amelyen hat megye különböző intézményvezetői és képviselői vettek részt. A találkozón ismertették a főosztály által kidolgozott Agenda 2030 országos fenntartható fejlődési stratégiát, illetve azt az országos cselekvési tervet, amelynek során a Fenntartható Fejlődés Főosztály igyekszik megszólítani, bevonni a stratégia kivitelezésébe a közintézmények, az akadémiai szféra, a nemzeti kutató-fejlesztő intézetek, az üzleti szféra, az ifjúsági szervezetek, a civil társadalom képviselőit. A főosztály szakértői tájékoztatták a jelenlevőket a program helyzetéről és arról is, hogy miért kell mielőbb életbe léptetni a stratégia elveit. Az alábbiakban a szakértők által elmondottakból, bemutatottakból válogattunk.  

Megvannak a jogi és intézményes feltételek 

Elsőként Mihăiţă Toader irodavezető ismertette a  Fenntartható Románia SIPOCA 613-as projektet. Megtudhattuk, hogy a fenntartható fejlődési stratégia kivitelezését követő intézményes hálózat kiépítését pályázat útján a kormány 25 millió lejjel támogatja. A program 2019 júliusában indult, és 2023 júliusában zárják le. A programnak három fontos célkitűzése van, az egyik a stratégiai keret és az ehhez igazított intézményes hálózat kiépítése, ebben egy központi hatóság és a helyi önkormányzatok keretében dolgozó fenntartható fejlesztési szakembereknek szánt állások létrehozása. Továbbá a program lehetőséget biztosít az intézmények közötti együttműködés kommunikációjának erősítésére és a fenntartható fejlődés elveinek kivitelezését igazoló mutatók követésére is. Ehhez szükség volt a jogi keret megteremtésére. 2019-ben a 277-es kormányhatározattal létrejött a miniszterközi fenntartható fejlődési bizottság, amely e szakterületen összehangolja a minisztériumok működését. 2020-ban (a 114-es kormányhatározattal) megalakult az ország több elismert szakemberéből, tudományos kutatójából stb. álló konzultatív tanács. Egy újabb kormányrendelet lehetővé tette, hogy CAEN-kóddal bejegyezzék a fenntartható fejlesztési szakértői szakmát. Végül 2022-ben a 754-es számú kormányrendelettel elfogadták az Agenda 2030 stratégia alapján kidolgozott országos cselekvési tervet (Plan naţional de acţiune). Tavaly július és október között a bukaresti közgazdasági egyetemen posztgraduális képzésként 150-en nyertek képesítést fenntartható fejlesztési szakértőként. 

A főosztály a statisztikai hivatallal tavaly februárban elkészítette a mintegy 90 mutatót tartalmazó adattárt (Agregator), amellyel követni lehet azt, hogy milyen változásokat hozott az ország gazdasági-társadalmi és környezetvédelmi területein a fenntartható fejlődési elvek gyakorlatba ültetése. Illetve meghatároztak 50 közvélemény-mutatót, amelyekkel egyebek között az életminőség javítását követik. A cselekvési terv négy fontosabb elsőbbségi területen 13 sajátos objektumot és 22 konkrét kezdeményezést foglal magába, átfogva az ország társadalmi-gazdasági területét. Ennek alapján különböző szakterületen kell majd olyan intézkedéseket hozni, amelyek az elveknek megfelelően konkrét eredményeket hoznak. Különösen fontos változtatni a kormányzati téren (központi és regionális politikákon), az oktatásban, szakképzésben előtérbe helyezni a fenntartható fejlődés elveit. Amint említettük, a program külön foglalkozik a monitorozással és a kivitelezés folyamatos kiértékelésével, mert csak ez alapján lehet a környezetkímélő szemlélet meghonosítását és gyakorlatba ültetését szorgalmazni, döntéseket hozni – foglalta össze dióhéjban a cselekvési terv struktúráját a főosztály munkatársa. 

Profitorientáltság kontra fenntarthatóság 

Nagy Ágnes bankszakértő, a Fenntartható Fejlődés Főosztály tanácsadó testületének tagja elmondta: a már említett kormányhatározat értelmében alakult meg az a szaktanácsadó testület, amelyben a társadalmi, gazdasági, politikai élet terén, kutatásban, diplomáciában, az üzleti életben és a civil szférában dolgozó vagy egykor tevékenykedő harmincnégy szaktekintély kapott helyet. A testület a stratégia alapján tudományos és műszaki megoldásokat ajánl, illetve a cselekvési terv kivitelezéséhez szükséges dokumentumokat, eljárásokat dolgozza ki. Továbbá, figyelembe véve a nemzetközi téren elért eredményeket, módszereket dolgoz ki a helyi közigazgatási egységeknek és azoknak a cégeknek, oktatási intézményeknek stb., amelyek részt vállalnak a fenntartható fejlődési elvek kivitelezésében.  A testület követi a már említett mutatókat, és rendszeresen gyűlésezik. A tanácskozásokon megvitatják a főosztály által  kidolgozott dokumentumokat, illetve a főosztály minden évben összeállít egy országjelentést, amely tükrözi az elért eredményeket. Konferenciákat szerveznek, tagjai részt vesznek különböző nemzetközi szaktanácskozáson (klímaváltozás, biológiai sokféleség, mobilitás), hogy lépést tartsanak a nemzetközi trendekkel. Az előadáson kívül Nagy Ágnes kifejtette, hogy a stratégia megvalósításának a kulcsa a környezetkímélő szemlélet előtérbe helyezése a nyereségcélú fejlődéssel szemben. Kifejtette: az emberiség történelmében mintegy 200 éve foglalkoznak fenntartható fejlődéssel, még ha nem is határozták meg ezt a kifejezést. A Föld népessége emelkedő tendenciát mutat, míg az élelmiszeripari mutató lineáris. Ez okozza világszerte az élelmiszerválságot, amelyhez hozzájárul az energetikai válság is – tegyük hozzá. 2022-ben eljutottunk oda, hogy világszinten, így az Európai Unióban is, politikai szinten elfogadták a fenntartható fejlődés elveit (klímavédelem stb.), azonban a tagállamok különböző hatékonysággal alkalmazzák ezeket, hiszen eltérő gazdasággal, pénzügyi-környezetvédelmi politikával, intézményrendszerrel, szakszemélyzettel és törvénykezéssel rendelkeznek.  A jelenlegi helyzetben azokat a megoldásokat keresik a szakértők, így a konzultatív tanács is, hogy miként lehet működtetni egy olyan gazdaságot, amely átmenetet képez az egyre növekvő szükségleteket kielégítő beruházások és a kevésbé gyorsan megvalósítható, de közép- és hosszú távon eredményt hozó, környezetkímélő megvalósítások között. Ehhez különböző pénzügyi, gazdasági eszközöket és szolgáltatásokat, illetve a környezetvédelmi szemléletet előtérbe helyező gazdasági struktúrát kell kidolgozni. És ez a Fenntartható Fejlődési Főosztály legnagyobb kihívása. 

Mirel Palada szociológus, az Olténiai Regionális Vállalkozásfejlesztési Egyesület szakértője szerint egyeztetni kell az életminőség javításának hatékonyságát a fejlődés logikájával és  hatékonyságával, ugyanis ellentmondás van a fenntarthatóság és a fejlődés szükségszerűsége között. Míg a gazdasági fejlődés iránya a végtelenbe tart, és nincsen tekintettel a forrásokra, addig a fenntarthatóság egyfajta fékező tényezőként állhat az előbbi elébe. Ezért kell megtalálni az egyensúlyt a két logika között, és ki kell dolgozni a változtatás paradigmáját, amely nem akadályozza meg a fejlődést, hanem olyan megoldásokat talál, amikkel hosszú távon biztosíthatók az egészséges jólét feltételei. Nem akadályozhatjuk meg azt, hogy autópályák épüljenek. De ezek nyomvonalát, hatékonyságát optimalizálni lehet a környezetvédelem, a fenntarthatóság elvei alapján. Vagy ott a nagy kérdés: kell-e nekünk környezetszennyező körülmények között műtrágyát termelni? Ha meg nem állítunk elő műtrágyát, akkor hatékonnyá tudjuk-e tenni a növénytermesztést? A jelenlegi körülmények között nem lehet sem egyik, sem másik végletben gondolkodni, hanem át kell értékelni minden olyan lépést, amely a fejlődés és a fenntarthatóság görbéjét egymáshoz közelíti – mondta a többi között a szociológus. 

Konkrétumok, eredmények 

Carmen Romaniuc, az Országos Statisztikai Hivatal aligazgatója és Florina Savu osztályvezető adatokkal igazolták, hogy az ország az utóbbi években jelentős lépéseket tett bizonyos, környezetvédelemre vonatkozó megvalósítások terén. Kiderült, hogy 2020–2021-ben megnövekedett az ország erdős területe, így 2008 óta (2019 kivételével) folyamatosan nőtt mind az újraültetett, mind a természetesen regenerálható terület. 2013 óta egyre többen csatlakoznak az ivóvízhálózathoz, mind több házat kötnek be a csatornahálózatba, azonban kanalizálás jóval kevesebb családi háznál létezik, amin javítani kell. 

2016 óta kezdtek leginkább a lakosok hibrid, illetve elektromos autókat vásárolni, ez a trend 2020-tól jelentősen növekszik. A lakosság nagy része azonban inkább hibrid meghajtású járműveket, mintsem az elektromosakat kedveli. 

Aggasztóbb társadalmi vonatkozású adatokat is láthattunk. Sajnos nem csökken az alkoholfogyasztás és egyenlőtlen a háziorvosi ellátás, és különösen nyugaton, valamint az ország déli és északnyugati megyéiben van (főleg vidéken) háziorvoshiány – láthattunk néhányat a mutatók közül, amelynek alakulását követi a Fenntartható Fejlődési Főosztály. 

A következőkben a tanácskozáson a statisztikai adatok ismertetése mellett olyan konkrétumokról volt szó, amelyek a cselekvési terv alapján már gyakorlatba ültetik az Agenda 2030 elveit. Amint említettük, elkezdődött a közigazgatásban dolgozók szakképesítése a fenntartható fejlődés területén. Erről tájékoztatta a tanácskozáson jelen levőket Claudia Moldovan államtanácsos. A szakképesítés mellett oktatási programokat is kidolgoznak. A tavaly októberben lediplomázott 150 fenntartható fejlesztési szakértő feladata lesz, hogy a közigazgatási egységeket (központi és helyhatóságokat) segítse abban, hogy a fenntartható fejlődési elvek szerint, elsősorban közigazgatási, szociális, gazdasági és környezetvédelmi téren dolgozzák ki a saját fejlesztési projektjeiket, kövessék a kivitelezést, és tartsák a kapcsolatot a főosztállyal. A rezilienciatervnek köszönhetően összesen 2000 ilyen szakértőt képeznek ki, 1600-an regionális, megyei és helyi közigazgatási egységekben, míg 400-an a központi adminisztrációban dolgoznak majd. A központi régióban 145 szakértő látja el feladatát a következő megyei leosztásban: Fehér 20, Brassó 35, Kovászna 15, Maros 30, Hargita 20 és Szeben 25. 

Stelian Matei, a Fenntartható Fejlődés Főosztály tanácsosa Románia fenntarthatósági kódexét ismertette. Németországi modell alapján a főosztály kidolgozott egy olyan formanyomtatványt, amely a fenntartható fejlődési elvek alapján húsz szabványkövetelményt tartalmaz. Ezeknek a teljesítését a több mint 500 alkalmazottat foglalkoztató cégeknek közölniük kell az illető hatóságokkal. (Romániában 2020-ban 767 ilyen gazdasági egység létezett.) A tapasztalat azt igazolja, hogy kevesen tartják be ezt a követelményt. A főosztály munkatársainak tervei szerint az idén februárban és márciusban több célcsoporthoz is eljutnak, és népszerűsítik a formanyomtatványt. A főosztály díjmentesen bocsátja a cégek rendelkezésére, ugyanakkor azon honlapról, amelyről le lehet tölteni, jó példákkal is szolgálnak. Az ide feltöltött adatokat pedig követhetik, mi több, egy védjegyet is kap az a cég, amely betartja a követelményeket, és ez zöldberuházások esetén történő finanszírozásnál, bankkölcsönnél előnyt, egyfajta ajánlót jelenthet. A kritériumok azt vizsgálják, hogy milyen stratégiája van a cégnek, hogyan menedzseli a termék-előállítási folyamatokat (munkafolyamatok, szakmai betegségek kezelése, kollektív és egyéni munkaszerződések betartása stb.), milyen környezetvédelmi intézkedéseket hoz (újrahasznosítás, az épületek hőháztartása, energiaforrások, káros anyagok kibocsátása stb.), és hogyan járul hozzá a társadalomfejlesztéshez, milyen téren jótékonykodik. A http://codsustenabilitate.gov.ro/ elérhetőségről letölthető a formanyomtatvány, és itt az érdekelt cégek megkaphatnak minden ezzel kapcsolatos információt. 

Ioana Voinescu, a Román Kereskedelmi Bank főosztályvezetője a fenntartható finanszírozáshoz kapcsolódó, „zöld” banki szolgáltatásokról beszélt. A szakértő elmondta, hogy a 2015-ös párizsi klímaegyezmény és az európai zöldegyezmény alapján az üvegházhatású gázok jelenlegi értékéhez viszonyítva 2030-ig 55%-kal csökkenteni kell az országokra leosztott mennyiséget, hogy 2050-ig elérjék a semlegességet. Ezért a nagyiparban, a mezőgazdaságban, az építkezésben és az élet más területén is számos olyan beruházást kell eszközölni, amelyek komoly befektetést igényelnek. Ellenkező esetben az országokat megbüntetik. Ezért a bank kidolgozott olyan szolgáltatásokat, amelyek alapján előnyös feltételekkel támogatják a zöldberuházásokat és a környezetvédelmi oktatást. Az EU 100 milliárd eurót szán a klímavédelemre, Romániában mintegy 100 millió eurót szánnak a gazdaság zöldítésére, illetve alternatív energiaforrások bevezetésére, a fenntartható vízgazdálkodásra, nem utolsósorban a környezetszennyezés és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére. A bank kidolgozott egy olyan programcsomagot, amely Románia fenntartható fejlődési stratégiájának megfelelően az épületek (lakó- és kereskedelmi) hőháztartásának a növelésére, a regenerálható energiaforrások alkalmazására, ugyanakkor szociális, oktatási és egészségügyi szolgáltatások (társ-) finanszírozására vonatkozik. Ezért a bankban vannak olyan szakértők, akik ilyen jellegű tanácsot adnak, felmérik a hitelkeretet, ellenőrzik a gazdasági mutatókat, és természetesen követik azt is, hogy a konkrét beruházással miként érték el a kitűzött célt, vagyis a fenntartható fejlődési elvek valóra váltását. 

Borbély László államtanácsos, a Fenntartható Fejlődés Főosztály koordinátora a tanácskozás végén hangsúlyozta, hogy csak közös akarattal lehet valóra váltani az életminőségünk javítását célzó intézkedéscsomagot, ezért fontos a különböző intézmények közötti összefogás. A főosztály létesítésétől jelentős eredményeket értek el, ezekről számoltak be munkatársai, de még távol állnak attól, hogy az összes mutatón érződjön: valami elmozdult ezen a téren az országban. Sajnos a klímaváltozás jeleit környékünkön is tapasztalhatjuk, és csak rajtunk, mindannyiunkon múlik a káros hatás csökkentése. Mindenki tehet valamit azért, hogy megváltozzon a mentalitás. Nemcsak a politikusok, a döntéshozók, hanem mi magunk is otthon, a munkahelyen tehetünk olyan apró lépéseket, amelyekkel hozzájárulhatunk a fenntartható fejlődés elveinek a gyakorlatba ültetéséhez. Az irányt tudjuk, elindultunk az úton, amelyen csak közösen haladhatunk – foglalta össze a főosztály munkáját és a tanácskozás lényegét az államtanácsos.