Komoly gazdasági válságot idézhet elő

Megdrágultak az építőanyagok

Keddi lapszámunkban megjelent ankétunk első részében arról írtunk, hogy a világpiaci helyzet miatt Romániában is rohamosan emelkedő építőanyagárak miként érintik elsősorban a közberuházásokat. Erről számolt be néhány megyei település polgármestere, és tájékoztatott a helyzetről Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke is. A problémát felvetettük a Fejlesztési, Közigazgatási és Közmunkaügyi Minisztérium alárendelt egységeként működő Központi Regionális Fejlesztési Ügynökségnél is, amely Fehér, Brassó, Kovászna, Hargita, Maros és Szeben megyében koordinálja a nagyobb fejlesztési projektek pályázatát, kivitelezését. A helyzetről Simion Creţu vezérigazgató tájékoztatott. Továbbá azt is összefoglaltuk dióhéjban, hogy milyen (rész)megoldásokat kínál az említett minisztérium. 

Problémafelvetés szóban 

A legtöbb közberuházási programot Fehér, Brassó, Kovászna, Hargita, Maros és Szeben megyében a gyulafehérvári székhelyű Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség koordinálja. Ezért hivatalos átiratban az ügynökséghez fordultunk, hogy átfogóbb helyzetképet kapjunk arról, hogy a térségben miként alakulnak majd a közberuházások az építőanyag-drágulás miatt. 

A régióközpontnak – a Fejlesztési, Közigazgatási és Közmunkaügyi Minisztérium alárendelt egységeként – tulajdonképpen közvetítő szerepe van a 2014-2020-as regionális operatív program (REGIO vagy POR 2014–2020) pályázati kiírásai alapján megnyert európai uniós finanszírozási projektek kezelésében. Az általunk felvetett kérdésekre Simion Creţu vezérigazgató válaszolt. 

Az igazgató elmondta, az ügy az egész országban felborzolta a kedélyeket, hiszen ebben az időszakban az összes beruházót érinti. Egyelőre azonban a régióközpontban az érintettek, vagyis a haszonélvező közigazgatási egységek vezetői csupán szóban említették, hogy az előállt helyzet fennakadásokat okozhat. Jelenleg egyikük sem küldött írásban beadványt, amiben hivatalosan is jeleznék a problémát. Ennek ellenére a témát felvetették az ügynökség 2021. júliusi igazgatótanácsi ülésén, ahol a jelenlevők jelezték, hogy az építőanyagárak hirtelen megugrása érintheti az uniós projekteket, és arról is tárgyaltak, hogy az ország többi régióközpontjával egyeztessenek. A ROREG Egyesülettel és a Romániai Fejlesztési Egyesülettel közösen egy átirattal fordultak a kormányhoz. Ennek alapján fogadta el a kormány idén augusztus 30-án a cikkünkben is említett sürgősségi kormányrendeletet, amely szerint költségvetés-kiegészítéskor fedezik majd az így kialakult többletkiadásokat. 

A Központi Regionális Fejlesztési Ügynökséghez a 2014–2020-as regionális operatív program keretében 2293 finanszírozási kérést nyújtottak be, összesen 2.812,45 millió euró értékben. Az említettek közül 401 projekt elemzés alatt áll (procedura de selecţie), ezeknek az összértéke 555,79 millió euró, 24-nél (értékük 17,47 millió euró) folyamatban van a szerződéskötés, míg 1035 tervet leszerződtettek, ami azt jelenti, hogy ezek már a kivitelezés különböző szakaszában vannak. Összértékük 1,76 milliárd euró vissza nem térítendő hitel, 1,36 milliárddal több, mint az előző, 2007–2013-as időszakban leszerződtetett projektek. 

A kivitelezésre vonatkozó szabályoknak megfelelően a haszonélvező a felelős a szerződéskötésben szereplő kötelezettségek betartásáért, így köteles betartani mind a közbeszerzési, mind a kivitelezési határidőket, illetve az anyagi elkötelezettségeket, és biztosítania kell a terv kivitelezéséhez szükséges hatékony menedzsmentet. Ennek megfelelően – akár az említett ok miatt előállt helyzetben – köthetnek szerződés-kiegészítési megállapodást a kivitelezővel. Ezek bármilyen, a szerződésben szereplő feltételre utalhatnak, a vissza nem térítendő hitelkeret módosításának (növelésének) kivételével. Eddig a legtöbb szerződéskiegészítés a kivitelezési határidő eltolására, meghosszabbítására vonatkozott. A 2014–2020-as finanszírozási időszakra vonatkozó európai regionális fejlesztési alapból támogatott projekteket 2023-ig el kell számolni, vagyis pénzügyileg le kell zárni. Ez azt jelenti, hogy 2020-tól számított három év ráadással (n+3 szabály) a projekteket le kell zárni, és a rendelkezésre bocsátott vissza nem térítendő hitel teljes pénzösszegét el kell költeni. Bármilyen szerződéskiegészítést, amely módosítja a feltételeket (a finanszírozási szerződés 9. cikkelye) 20 munkanappal a módosító javaslat életbe léptetése előtt közölni kell a mellékelt igazoló okiratokkal együtt a projektet kezelő hatósággal. 

Jelenleg – amint korábban is kiemeltük –, a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökséghez eddig még az említett szabálynak megfelelően írásban nem érkezett szerződés-kiegészítési igénylés a régióban levő közigazgatási egységektől. 

Jogszabály dióhéjban 

Amint említettük, mentőövet jelentő jogszabály a 2021. augusztus 30-án kibocsátott 15-ös számú kormányrendelet (ordonanţă), amelyet a Hivatalos Közlöny 2021. augusztus 31-i 833-as számában közöltek. Ebben részletesen megtalálható, hogy milyen arányban fedezik a folyamatban levő közmunkálatok többletkiadásait, illetve hogy milyen eljárással kell igényelni a kormánytámogatást, hogyan kell elszámolni az átutalt pénzösszegeket. A teljesség igénye nélkül kiemeltük a kormányrendelet néhány fontosabb elemét. 

A kifizetéseket a statisztikai hivatal által használt adatok alapján a középületek rendeltetésének, illetve a munkálatok függvényében, részarányban állapítják meg. Így a szerződésben szereplő új lakás rendeltetésű épületek esetében az érték 47,31%-át, a nem lakás rendeltetésűeknél 45,82%-át, az új mérnöki építményeknél a 47,21%-át fizetik ki. Az említett kategóriákban a főjavításokkor a lakás rendeltetésűeknél 37,76%, nem lakás rendeltetésűeknél a részarány 42,42, míg a mérnöki építményeknél 33,89%, karbantartási munkálatok esetén (reparaţii curente) az arányok: 42,82, 46,95, illetve 46,82 százalék. 

A kivitelezők a kormányrendelet érvénybe lépését követő 15 napon belül a szerződő hatóságoktól (közigazgatási egységektől) átiratban kérhetik a kivitelezés alatt álló munkálatok építőanyag-költségének megtérítését, az utóbbiaknak pedig kötelezően szintén 15 napon belül továbbítaniuk kell a kérvényt az indoklási okiratokkal együtt. Az árakat egy bonyolult – a rendeletben közölt – képlet szerint kell átszámolni. Az árkiegészítést az utolsó fizetési igénylés szerint egy összesítő alapján kell igényelni az építésvezető aláírásával és a szerződő fél jóváhagyásával. Az árkiegészítés a korábban közölt részarányban igényelhető. A rendelet csak a hat hónapnál hosszabb kivitelezési időszakra megkötött közbeszerzésekre vonatkozik. És tegyük hozzá: várhatóan az igényelt pénzösszegeket Cseke Attila miniszter ígérete szerint is az országos költségvetés-kiegészítést követően utalhatják majd át a közigazgatási egységeknek. Mindezek azonban – amint a beszélgetésekből kiderült –, a hazai költségvetésből, a település- és vidékfejlesztési alapokon (PNDL, PNDR) keresztül kezelt beruházásokra vonatkoznak, így az európai uniós alapokból kezelt összegek megtérítésére még nincs megoldás. És nem beszéltünk a magánszektorról sem, ahol elsősorban az ingatlanfejlesztőket érintheti súlyosabban a kialakult helyzet. Az biztos, hogy a bizonytalanság miatt a kivitelezési határidők is elhúzódhatnak, ami jelentősen lefékezheti az ország amúgy is döcögő gazdasági-társadalmi fejlődését. A pandémia okozta társadalmi válság mellett alig észrevehetetlenül gazdasági krízis is begyűrűzött, amelynek egyelőre nehéz előre jelezni a valós következményeit. Ennek jelei az építőiparban is megmutatkoztak.