Költő, hadvezér, államférfi

Egy Rubens-tanítvány elveszettnek hitt Zrínyi-portréja mellett további mintegy száz műtárgy, fegyver, személyes tárgy idézi fel a 350 éve elhunyt Zrínyi Miklós alakját a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) múlt pénteken megnyílt, Költő, hadvezér, államférfi című kiállításán.

Fotó: MTI

Egy Rubens-tanítvány elveszettnek hitt Zrínyi-portréja mellett további mintegy száz műtárgy, fegyver, személyes tárgy idézi fel a 350 éve elhunyt Zrínyi Miklós alakját a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) múlt pénteken megnyílt, Költő, hadvezér, államférfi című kiállításán.

Zrínyi Miklós 1664. november 18-án szenvedett halálos vadászbalesetet csáktornyai birtokán – emlékeztetett a tárlat megnyitóján Lázár János miniszter, aki felidézte, hogy a fiatalon árvaságra jutott Zrínyi páratlan műveltséggel vértezte fel magát: hat-hét nyelven beszélt, ismerte a barokk kultúra minden finomságát, ráadásul a három részre szakadt Magyarország egyik legnagyobb vagyonának örököse volt.

A későbbi államférfi fiatalkorában a „magyar sikersztori” kulcsa Erdély volt, II. Rákóczi György tragikus, 1655-ös lengyelországi hadjárata azonban megállíthatatlanul elindította a fejedelemséget a hanyatlás útján, így a Magyar Királyság korabeli elitjében is felmerült már a törökkel való szövetségkötés ötlete. Zrínyi inkább nyugati szövetségeseket próbált gyűjteni a törökellenes harcokhoz; emléke nemcsak nagyszerű írásai miatt, kiváló hadvezérként marad meg, hanem azért is, mert képes volt felismerni ezt az akkori európai politikai együttállást – mutatott rá a miniszter.

Lázár János elmondása szerint Zrínyi harcba szállt azért, hogy a Habsburgok ne tudják megfosztani a magyar országgyűlést a szabad királyválasztás jogától; utolsó műveiben kimondta, hogy a török kiűzése után el kell szakadni a Habsburgoktól, és helyre kell állítani az önálló magyar királyságot, nemzeti szuverenitást, erős gazdasággal és hadsereggel.

Felfogni is nehéz, hogy mekkora esélyt jelentett egy ilyen kvalitású államférfi, aki nemcsak gondolkodott, nemcsak írt, hanem cselekedett is – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve: Zrínyi saját korában elsőként döntött egy téli hadjárat mellett: 1664 elején több száz kilométer mélyen benyomulva a török területekre felégette a logisztikai szempontból kulcsfontosságú eszéki hidat.

Ezt követően a canterburyi érsek röplapon hirdeti, hogy Isten Európa sorsát Zrínyire bízta, a spanyol király soron kívül tünteti ki aranygyapjas renddel, a francia király 10 ezer aranyat küld küzdelmeihez, I. Lipót király pedig személyes hangú levelében mond köszönetet. Halálának idején Zrínyi Miklós korának legjelentősebb államférfija, aki mögött komoly nemzetközi kapcsolatrendszer áll – emlékeztetett a miniszter.

R. Várkonyi Ágnes akadémikus, az ELTE Kora Újkori Magyar Történeti Tanszékének emerita professzora megnyitóbeszédében kiemelte: Horvátország bánjának kardjától az Oszmán Birodalomban is tartottak, ezt a Zrínyit örökítette meg nem sokkal halála előtt Jan Thomas bécsi udvari festő.

Csáktornyai könyvtárában Zrínyi kora minden tudását összegyűjtötte, de az antik auktorok vagy a füveskönyvek mellett többségben voltak kora politikai, államelméleti munkái. „Ne féljünk kimondani: Zrínyi európai értékrendben gondolkodott” – fogalmazott a történész, emlékeztetve arra is, hogy a súlyos csalódást jelentő, 1664-es vasvári béke után az államférfi kidolgozta a térség nemzetei között kötendő koalíció tervét.

Baán László, az MNG főigazgatója Jan Thomas portréjának kalandos történetét idézte fel. Elmondása szerint Rubens tanítványának munkáját 300 évig elveszettnek hitték, de a róla készült metszet minden magyar tankönyvben szerepel, így mélyen benne van a magyarok tudatában. Néhány éve azonban kiderült, hogy Csehországban, a Lobkowicz-gyűjteményben megvan a portré, és a hercegi család nagyvonalú kölcsönzésének hála most visszatérhetett Magyarországra.

A flamand mester félalakos portréjának rendkívüliségét: az akkori magyar főúri portrék minőségét sokszorosan felülmúlja ez a kép; azok közül éppúgy kimagaslik, ahogy Zrínyi is kortársai közül – fogalmazott.

A tárlat mintegy száz műtárgy – festmények, fegyverek, nyomtatványok, metszetek, térképek és könyvek – segítségével kívánja felidézni egy jelentős személyiség és egy jelentős család történetét a török háborúk korában. Mai és korabeli térképek mutatják be az 1660-as évek Magyarországát és a Zrínyiek birtokait, és több festmény idézi fel a dédapa, a szigetvári hős Zrínyi Miklós alakját.

Látható az a nemrég felfedezett, Zrínyi Miklós keresztelőjére szóló meghívó, amelynek köszönhetően pontosítani lehetett az államférfi születési helyét és idejét, de Zrínyi egy fiatalkori levele is, amelyben térdfájásra panaszkodva igyekszik tanulmányi mentességet kérni, egy itáliai útra azonban hajlandónak mutatkozik.

A 2015. február 8-ig látható kiállítás közönsége találkozhat több Zrínyi-mű korabeli kiadásaival és a művész-hadvezér személyes tárgyaival, például zsebórájával is. A kiállított festmények a restaurálásnak köszönhetően sok újdonságot árultak el: feltűntek korábban lefestett feliratok, Esterházy Anna Julianna – Zrínyi fiatalkori szerelme – portréjáról pedig kiderült, hogy a 19. században rejtélyes okból egy másik alakot festettek rá.