Kolozsvár a járványhelyzet tükrében

Visszaszorult egyetemistaélet, elmaradt fesztiválok

Kolozsvár az ország „legegyetemibb” városának számít jelenleg, és a piaca is ehhez igazodik. Mennyire fogja befolyásolni a piac alakulását, hogy a diákok visszatérnek-e vagy sem? Meg fogja-e érezni a város a nagy nyári fesztiválok, az Untold és az Electric Castle kiesését? Az IT-szektor kétszázalékos növekedést mutatott a világjárvány idején, más ágazatok viszont jelentős veszteségeket könyveltek el a megyeszékhelyen: vajon folytatódni fog ez a trend, és milyen várható társadalmi hozadéka lesz annak, ha a különböző szektorok között tovább mélyül 

a szakadék? Várható-e a gazdaság regenerálódása? A Babeş–Bolyai Tudományegyetem ankétsorozatának legújabb részében dr. Rácz Béla-Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának egyetemi adjunktusa próbált választ adni ezekre a kérdésekre. 

– Kolozsváron általában minden negyedik lakos egyetemista. A koronavírus-járvány ilyen értelemben is átírta Kolozsvár hétköznapjait, hisz a hallgatók nagy része nemcsak nyáron nem volt a városban, hanem most sincsen itt. A legtöbb kolozsvári egyetemista ma otthonról tanul, így Kolozsvár szellősebb, több a parkolóhely, talán kicsit kisebb a forgalom is. Viszont ennek számtalan negatív gazdasági hatása is van, hiszen a közel 60 ezer egyetemi hallgató, aki eddig Kolozsváron költötte el a pénzét, most otthon költi el. Kolozsvárnak ez tehát egy egyértelmű és jelentős bevételkiesés, melyet leginkább a lakásaikat bérbe adók és a vendég- és szórakoztatóiparban dolgozók fognak megérezni. Ezenfelül Kolozsváron a nyár sem úgy alakult, ahogy szokott, ugyanis a legnagyobb fesztiválokat nem tartották meg, ami szintén több millió eurós kiesést jelent a városnak. Sok felmérés szerint csupán az egyetemisták távolmaradása és az elhalasztott fesztiválok 3-4%-kal csökkentették Kolozsvár gazdasági mutatóit. Természetesen a világjárvány más szektorokban is érezteti a hatását, ahogy a nem egyetemi városok is megsínylik a szükséges járványügyi intézkedések gazdasági következményeit. Kolozsvár gazdaságát viszont nagymértékben felfele húzza az informatikai ágazat, mely a válság közepette is növekedni tudott. Kolozsváron nagyjából 20 ezer ember dolgozik az IT ipar-ágban, ahol a jövedelmek a válság ellenére sem csökkentek (az átlagbér két és félszeresét teszi ki egy átlagos programozói fizetés), és jellemzően az informatikusok (az egyetemistákkal ellentétben) Kolozsváron maradtak. Az informatikusok tehát, akik a kolozsvári foglalkoztatottak körülbelül 10%-át teszik ki, olyan keresletet generálnak a piacon, amivel nagyon sok más nagyváros nem rendelkezik, így a városnak ilyen értelemben komparatív előnye van más nagyvárosokhoz képest. 

Kolozsvár gazdasága az összes negatív és kevesebb pozitív hatása miatt nagy valószínűséggel nem fog nagyobb mértékben zsugorodni, mint Románia gazdasága. A COVID-19 RoEIM kutatás alapján Románia gazdasági visszaesése 4,6%-os lesz, miközben Kolozsváron is 4% körüli visszaeséssel lehet számolni. Globális viszonylatban is látható, hogy a nagyon hirtelen gazdasági csökkenést elég gyors fellendülés fogja váltani, azaz egy V alakú válságforgatókönyv a legvalószínűbb. Ez a trend és visszaállás természetesen Kolozsvárra is igaz lesz, ugyanis az egyetemisták előbb-utóbb vissza fognak térni, a szolgáltatások iparága magához fog térni, illetve az informatikai iparág a saját növekedése mellett a többi szektort is képes húzni. Kolozsvárnak egészséges gazdasága volt a járvány kitörése előtt, amelyet kevés strukturális egyensúlytalanság jellemzett, és ez mindenképpen kedvez a gyors kilábalásnak is – mondta el dr. Rácz Béla-Gergely.