Közvita az orvosi műhibák rendezéséről

A kötelező malpraxisbiztosítás hatékonyságát vonják kétségbe

Az orvosi műhibák rendezésének hiányosságairól indított több nagyvárosban vitasorozatot a Romániai Orvosi Kamara (romániai szóhasználat szerint kollégium) az orvosok és a páciensek szervezetei, az egészségügyben működő szakszervezetek, jogászok és a sajtó képviselőinek részvételével. 

A marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetemen a vita résztvevői arra a következtetésre jutottak, hogy a kötelező műhiba-felelősségbiztosítás nem nyújt valós erkölcsi és anyagi védelmet az orvosoknak, akik mögül feljelentés esetén a kórház is kivonul. (Az elhangzottakhoz tegyük hozzá, hogy a probléma megoldásával már korábban is próbálkozott az Orvosi Kamara, de a biztosítótársaságok ellenkezése miatt a törvénymódosítást a szenátus nem szavazta meg.) 

A fővárosban tartott nyitórendezvényen a résztvevők kiemelték az orvosi műhibák önkéntes jelentésének és részletes elemzésének a fontosságát, nem a büntetés, hanem a hibák ismétlődésének a kiküszöbölése, az orvosi ellátás minőségének javítása érdekében. A malpraxisra vonatkozó törvény szerint a páciensnek kétségtelen joga van arra, hogy valós időn belül anyagi kártérítésben részesüljön, ha az orvos által elkövetett eljárásbeli hiba szenvedést, kárt okozott számára. (Az orvos viszont nem vonható felelősségre, ha szakszerűen járt el, de a kívánt hatás elmaradt.) Mivel körülményes és hosszan tartó a kivizsgálás, az Orvosi Kamara szerint olyan törvénymódosítás szükséges, amely lehetővé teszi az ügy sokkal gyorsabb lezárását. Meg kell erősíteni a felelősségvállalást is oly módon, hogy a súlyos vagy ismétlődő hibák miatt fel is függeszthessék az orvos működési jogát a páciensek védelme érdekében.

A bukarestit követő november 16-i temesvári rendezvényen a polgárjogi felelősségvállalás hatékonyságának növeléséről folyó vitán az Orvosi Kamara javasolta egy független orvosszakértői testület létrehozását, amelynek tagjai az igazságügyi kivizsgálást elvégzik. Ebbe a testületbe minden orvosi ágazatból jól képezett szakemberek kinevezését javasolják, akik olyan igazságügyi orvosi szakvéleményt tudnak megfogalmazni, ami eldönti, hogy orvosi műhibáról van-e szó vagy sem. Így van ez minden más szakterületen, kivéve az orvosi gyakorlatot, ahol a műhibát az igazságügyi orvostani szervek állapítják meg. A jelenlegi rendszer nehézkesen működik, és előfordulnak több hónapos, többéves késések is. Ráadásul orvosi műhiba esetén nem is lehet a kivizsgálás függetlenségéről beszélni, mivel az igazságügyi orvostan közvetlenül alá van rendelve az egészségügyi hatóságoknak. 

A marosvásárhelyi vitán Szeben, Beszterce-Naszód, Brassó, Hargita és Kovászna megye Orvosi Kamarájának képviselői vettek részt. Elhangzott, hogy a jelenlegi biztosítási rendszer nem hatékony, nem nyújt valós védelmet az orvosoknak. Prof. dr. Daniel Coriu, az országos Orvosi Kamara elnökének beszédében elhangzott, hogy a biztosítási kötvények nagyon sok tehermentesítési záradékot tartalmaznak, és nem fedik le például az erkölcsi felelősséget sem. Kevésbe kerül a kötelező orvosiműhiba-felelősségbiztosítás, ami az orvosnak nem nyújt valódi védelmet malpraxis esetén. A jelenlévők többsége szerint a páciens által elszenvedett sérelem miatt az anyagi és erkölcsi kártérítést a biztosítótársaságok kellene hogy rendezzék. Az orvosi műhibáért indított perekben Romániában az orvos magára marad az igazságügyi szervek előtt. Holott a nemzetközi szervek és az Egészségügyi Világszervezet szerint a leggyakrabban a rendszerbeli hibák, az emberi erőforrás szűkössége, a kórházak hiányos felszereltsége, az előírásoknak nem megfelelő kórházi betegutak és a világosan megfogalmazott betegápolási útmutatók hiánya képezi az elkövetett hibák fő okait. A megbeszélésbe online csatlakozott orvos számolt be arról, hogy Franciaországban a biztosítási és a betegellátó rendszer vállalja a felelősséget, és közbelép, Romániában az orvost magára hagyják. A kórház csak akkor kerül be a peres eljárásba, ha a páciens úgy érzi, hogy nagyobb a fizetőképessége, és kéri, hogy az orvossal együtt az intézmény is feleljen a történtekért. „Jelenleg ez a romániai valóság, és emiatt nagy lelki teher nehezedik az orvosra” – hangsúlyozta Coriu professzor. 

Az Orvosi Kamara és a résztvevők többsége szerint a malpraxisbiztosítás hasonló kellene legyen a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz, és orvosi műhiba esetén a biztosító vállalja a felelősséget az orvossal együtt az igazságügyi szervek előtt, a páciensnek pedig fizessen kártérítést. Ez feltehetően a biztosítási díjak megemelkedéséhez vezet, de még mindig jobb, ha az orvosnak többet kell fizetnie, ellenben valóban védelemben részesül – hangzott el a vita során.

A megbeszélések januárban folytatódnak Kolozsváron, Jászvásáron és Craiován. A végső cél az, hogy a sorozat lezárultával a romániai orvosi ellátási rendszer jobban igazodjon a nemzetközi gyakorlathoz az orvosi ellátás színvonalának növelése és a páciensek elégedettsége terén is. 

– A hosszú és néha viharos tanácskozás után mivel maradtak a szakemberek? – kérdeztük Opris Zsoltot, a Kovászna megyei Orvosi Kamara elnökét. 

– Nagyon érdekes és nagyon helyénvaló kezdeményezés, amelyet reményeink szerint egy jó törvénymódosítással lehet megvalósítani. Lényege, hogy valamelyest egyszerűsíteni, átláthatóvá kell tenni az orvosi műhibák problematikáját, és amennyiben nem egy szándékos, durva vétség van a háttérben, akkor lehessen különbséget tenni. Jelenleg a büntető törvénykönyv hatáskörébe tartozó bűncselekménynek tartják, holott csak az nem követ el hibát, aki nem dolgozik. Az orvost viszont az úgynevezett „deffenzív” medicinára ösztönzik. 

Ebbe a rendszerbe kellene egy egyszerűsített eljárás, amely során a valóban elkövetett orvosi műhibát ismerje el az, aki mulasztott, mert a mások vagy a saját felismert és kimondott hibáiból tanul az ember, de ugyanakkor ez ne vonjon maga után feltétlenül büntető eljárást. Ugyanakkor a páciens számára is legyen meg a megfelelő védettség, egyrészt részesüljön egy erkölcsi kielégítésben annak elismerésével, hogy valóban hiba történt, valamint anyagi jóvátételben is. Ehhez kapcsolódik a malpraxisbiztosítás kérdése, ami egy nagyon sokrétű, nagyon szerteágazó, már-már megfoghatatlan problematika. A jelenlegi helyzet ugyanis nagyon zavaros, és ebbe kellene valamilyen szintű változást bevinni. Az nem baj, ha csattan az orvoson az ostor, ha nagy hibát követ el. De, ha minimális a hiba, miért kerüljön büntető eljárásban vád alá, és miért szülessen büntető jellegű bírósági ítélet ellene? Nem ez a nyugat-európai és főleg az egyesült államokbeli rendszer gyakorlata.

– A tanácskozáson elhangzott, hogy növelni kellene a malpraxisbiztosítás összegét. Egyetért ezzel a javaslattal?

– Teljes mértékben. Ha egy működőképes és hatékony biztosítási rendszer van, annak legyen meg egy ára. Én szívesebben adom a jelenlegi összeg háromszorosát is egy olyan biztosításért, amelyről tudom, hogy abban az esetben, ha hibát követtem el, a biztosító szó és gond nélkül kifizeti a páciensnek vagy hozzátartozóinak a követelt összeget.

– Szóba kerül a kórház felelősségvállalása is. Mi e véleménye erről? 

– Az orvosi szakmában tevékenykedők jelentős, de nem döntő hányadát képezik azok az orvosok, akik kórházban dolgoznak. A családorvosokról például teljesen elfelejtkezünk. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ez ne csak egy kórházi rendszerre irányuló védekezés legyen, ugyanis orvosi kamarai szinten minden kollégát képviselünk, függetlenül attól, hogy milyen formában gyakorolja a medicinát. Az viszont természetes, hogy egy kórházban vagy egy magánintézményben dolgozó kolléga mögé műhibaper esetén a munkáltató is fel kellene sorakozzon, jogilag is ügyvédet biztosítva, ne pedig kivonuljon az orvos mögül, és elhatárolódjon tőle. Ez utóbbi nem etikus, és véleményem szerint nem követendő példa – nyilatkozta dr. Opris Zsolt.