Közönségszolgálat

Idéntől egészségbiztosítási járulékot kell fizetni

Pluszteher a betegszabadságra is

Ebben az évben a betegszabadságra járó juttatásra 10%-kal magasabb illetéket kell fizetni, mint a korábbi években. Eddig a szociális egészségbiztosítási járulék (CASS) fizetése alól mentesült az, akinek betegszabadságot írtak ki, 2024. január elsejétől ez változott. Kivételt képeznek a munkahelyi balesetek és a foglalkozásköri megbetegedések. 

A 2005. évi 158-as számú sürgősségi kormányhatározatot módosította a 2023. évi 115-ös számú sürgősségi kormányrendelet, amelynek alapján a szociális egészségbiztosítási ellátásokat ez év januárjától 10 százalékkal megadózzák. Ez azonban nem terjed ki a jogszabályban szereplő összes betegszabadság-típusra.

A munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések elleni biztosításról szóló 346/2002. sz. törvény alapján a betegszabadságon lévő személyeknek a munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti ideiglenes munkaképtelenség okán nyújtott ellátások továbbra is mentesülnek a CAS alól, amely szerint az ideiglenes munkaképtelenség miatti ellátás összege az elmúlt hat hónapban szerzett bruttó átlagkereset 100%-a. Ezekben az esetekben az orvosi költségeket csak az első három napban fizeti a munkáltató, a negyedik naptól kezdve pedig a munkahelyi balesetekre és foglalkozási megbetegedésekre létrehozott biztosítási alap. A 2024-es évtől, idéntől a betegszabadságot ugyanúgy fogják megadózni, mint a fizetést, azaz 45%-kal, szemben a 2023. december 31-ig érvényes 35%-kal, amikor csak a 10%-os jövedelemadót és a 25%-os nyugdíjjárulékot vonták le, és nem számítottak fel 10%-os egészségügyi hozzájárulást, amit idéntől hozzáadnak. Így az eddig nem alkalmazott 10%-os egészségügyi hozzájárulás nemcsak a munkavállalókra, hanem más kategóriákra is kiterjed, beleértve azokat is, akik önkéntesen biztosítják magukat betegszabadságra (például a PFA-k és a szabadfoglalkozásúak).