Közérthetően az új nyugdíjtörvényről Csép Éva Andrea parlamenti képviselővel (II.)

Tervezettől a törvényerőre emelésig vezető úton

Ez év július 9-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben az új nyugdíjtörvény, amely 2021. szeptember elsejétől fejti ki hatását. Ezúttal a többgyermekes anyákat érintő módosító RMDSZ-javaslatokról, a néptáncosok és szennyezett környezetben élők korkedvezményéről, valamint az elvetett javaslatok hatásairól kérdeztük Csép Éva Andrea parlamenti képviselőt, a munka- és szociális ügyek szakbizottságának titkárát.

– A többgyerekes anyákat érintő módosító javaslat milyen változtatást hozott?

– Egy másik nagyon fontos és sokat vitatott módosító javaslatunk a többgyerekes anyákat érinti, amely nagymértékben hozzájárul a gyerekvállalás ösztönzéséhez. Az erre vonatkozó cikkely kezdetleges változatában azt írta elő, hogy azok az anyák, akik három gyereket szültek és neveltek fel 16 éves korukig, hat évvel korábban nyugdíjba kell menjenek. Én úgy láttam jónak, és észrevételemet támogatták a szakbizottságban is, hogy ez a korkedvezmény egy lehetőség, de nem kell kötelezettség legyen (hiszen van rá eset, hogy a szülő tovább szeretne dolgozni több okból kifolyólag), ezért meg kell adni a lehetőséget, hogy ők maguk döntsék el, akarnak-e élni ezzel a kedvezménnyel vagy tovább szeretnének dolgozni, ameddig elérik a standard korhatárt. 

– Azokra is érvényes, akik örökbe fogadtak, azaz nem vér szerinti gyerekeket neveltek? 

– Ugyanerre a kedvezményre vonatkozóan úgy gondoltam, hogy az örökbefogadó szülőkre is gondolni kell. Ezért javasoltam, és a bizottság elfogadta azt a módosítást, hogy a fent említett kedvezményben részesüljenek azok az anyák is, akik három gyerek közül egyet, kettőt vagy mindhármat örökbe fogadtak és nevelték őket legkevesebb 13 évig.

Örömhír a néptáncosok és a népdalénekesek számára

– A balett-táncosok és operaénekesek után most rendkívül kedvező nyugdíjazási feltételekre számíthatnak a népdalénekesek és néptáncosok is. A zenészek azonban nem szerepelnek a kedvezményezett kategóriában.

– Módosító javaslatunk kedvezőbb nyugdíjazási feltételeket ír elő a népdalénekeseknek és néptáncosoknak egyaránt. Amennyiben törvényerőre emelkedik ez a törvénytervezet, speciális körülményekben ledolgozott, azaz 1-es munkacsoportban ledolgozott periódusnak fog számítani a néptáncosként és népdalénekesként ledolgozott időszak is. Ez azt jelenti, hogy 50%-kal fog nőni az évi pontszámuk az ebben a szakmában ledolgozott periódusokra, valamint minden ledolgozott 1 évre rászámítanak még 6 hónapot.

Szennyezett környezet

– Nagy vegyipari üzemek környezetében élők számára megmarad-e a lehetőség a korkedvezményes nyugdíjaztatás igénybevételére?

– Megtartotta az új törvény azt a lehetőséget, mely szerint azok a személyek, akik legkevesebb 30 évet éltek vagy dolgoztak egy folyamatos veszélyes szennyezés alatt lévő településen, valamint annak nyolc kilométeres körzetében, kérvényezhetik a két évvel korábban történő korkedvezményes nyugdíjba vonulást. Ellenben amit még nem tudhatunk biztosan, az, hogy milyen települések kerülnek arra a listára, amelyet a kormány határozattal fogad el, és tartalmazza egy reális felmérés után mindazon helységeket, ahol ténylegesen fennáll ez a helyzet. A mi dolgunk az, hogy Bukarestben is megértessük minden más döntéshozóval, hogy mit jelentett és jelent a jelenben is a marosvásárhelyiek egészsége számára a vegyipari kombinát. 

– Milyen más módosító javaslatokat kezdeményezett a szakbizottság, amelyeket meg is szavaztak?

– A parlament elé bocsátott fakultatív biztosítási szerződés változata szerint bármely 15 éves minimális járulékfizetési időszakkal rendelkező személy fakultatív biztosítási szerződést köthet, amellyel bebiztosíthatja magát az állami nyugdíjrendszerben. Tehát lesz esély megvásárolni a munkaéveket. Az érdekelt személyek a szerződés megkötését megelőző legfeljebb öt évre visszamenőleg vásárolhatnak régiséget, különféle/bármelyik időszakból, amelyben nem folytattak aktivitást. Egy másik javaslatunkkal pedig, amit a képviselőház szakbizottságában elfogadtak, lecsökkentettük a minimális járulékfizetési időszak feltételét 15 évről 10 évre, tehát ennyi régisége kell legyen annak a személynek, aki ezzel a lehetőséggel élni szeretne, annak érdekében, hogy több személy számára elérhetőbb legyen, valamint ezzel a módosítással hozzájárultunk a nyugdíjpénztár bevételeinek a növekedéséhez is. 

Elvetett RMDSZ-javaslatok

– Melyek voltak azok a javaslatok, amelyeket nem fogadott el a képviselőház?

– Számos olyan módosító javaslatot nyújtottunk be, amelyek elfogadásával egy még emberközelibb nyugdíjtörvényünk lett volna, amely megszüntette volna a kedvezményezettek közötti egyenlőtlenségeket. Példaként említhetem a járulékfizetési időszakokhoz asszimilált, nem járulékalapú időszakok körének kiterjesztését a kezdetleges változatban szereplő mesteri és doktori időszakok mellett a posztliceális tanulmányokat folytatott időszakra, valamint az örökbefogadás esetében az összeszokási periódusra is. Örökbe fogadott gyerek esetében asszimilációs periódusnak szerettük volna nyilvánítani az összeszokási szabadság idejét. Javasoltuk a gyereknevelési szabadság ideje alatti pontszámnak 0,25-ről 1 pontra történő emelését is. Bevezetődik egy új juttatás, azaz a túlélő házastársi segély, amely az elhunyt házastárs nyugdíjának a 25%-át képezi, amelyre akkor jogosult a túlélő házastárs, hogyha nem válassza az utódnyugdíjat. A túlélő házastársi segély megszerzésének egyik alapfeltétele, hogy a kérvényező személy rendelkezzen a teljes hozzájárulási időszakkal. Ugyancsak elvetették az RMDSZ azon javaslatát, hogy ne a teljes hozzájárulási időszak, hanem a minimális hozzájárulási időszak legyen a túlélő házastársi segély megszerzésének a feltétele.

– Mi a különbség a parlamentben elfogadott tervezet és a kormány által a parlament elé terjesztett között?

– Minden további nélkül a parlamentben elfogadott tervezet jobb, mint amit a kormány a parlament elé terjesztett, és ami most hatályban van, de egyértelmű, ahogy fentebb is elmondtam, hogy az elutasított módosító javaslatokkal jobbíthattunk volna rajta. 

Három év múlva megduplázódhatnak a nyugdíjak

– Mikortól érezhetik a romániai nyugdíjasok a tényleges nyugdíjnövekedést?

– Amennyiben minden a tervek szerint fog működni, 2022-re megduplázódnak a nyugdíjak. Hozzáfűzném, hogy a nyugdíjak növekedésének a folyamata 2020-ban a legnagyobb költségvetési erőfeszítést igényli majd. Ugyanakkor az állami társadalombiztosítási költségvetés bevételeinek növekedése is várható, a fizetésemelések, az alkalmazottak számának a növekedése, valamint a begyűjtés mértékének köszönhetően az adóteher áthárulásának következményeként. Az új kormány beiktatása után megjelent szaktárcavezető nyilatkozatai után fenntartásaim vannak, hiszen a kettes nyugdíjpillérbe való befizetés megnövelésének a szándéka komoly következményeket vonna maga után, amely különbözetet az országos költségvetésből kellene biztosítani. 

– Országos viszonylatban mekkora a nyugdíj-hozzájárulást fizető alkalmazottak és a nyugdíjasok közötti arány?

– Jelenleg 6,3 millió munkaszerződés van nyilvántartva az alkalmazottak országos jegyzékében, a Revisalban (ebbe azonban nincs beleszámítva a munkavállalók összes kategóriája), és 5.019.600 nyugdíjas van az országban.