A tanárokat szerdától immár a rendőrök, az egészségügyiek követik, csak tiltakozó akcióik még nem olyannyira látványosak. Egyelőre a rendőrök esetében a sztrájkőrség, az egészségügyi dolgozóknál a japánsztrájk jelenti a tiltakozás formáit. A közös követelés a béremelés, ami az elmúlt 3 év történései nyomán megnőtt infláció tükrében érthető is. Az egészségügyiek szakmaspecifikus követelései között szerepel a 2017-es közalkalmazotti bértörvény által 2022-re előírt béremelések maradéktalan folyósítása, a bérpótlékok, túlórák, az ügyeleti pénz és élelmiszer-utalványok összegének kiszámításánál az új bérszint alapul vétele, a krónikus létszámhiány enyhítése érdekében pedig a „befagyasztott” közalkalmazotti állásokra versenyvizsga kiírása. A rendőrök a katonai nyugdíjakról szóló 2015/223-as törvény módosítások nélküli alkalmazását követelik, illetve azt, hogy a katonai nyugdíjakra ne vonatkozzanak az országos helyreállítási terv (PNRR) különnyugdíjakra vonatkozó előírásai, és nem utolsósorban, a nyugdíjkorhatár tervezett emelése ellen tüntetnek.
Igazából nehezen érthető, hogy miért is kellene a fentiekért tiltakozó akciókat szervezni az egészségügyiek esetében, hiszen normális körülmények között annyira természetesek a követeléseik. Miért kell mindig megvárni, míg elszakad a cérna, míg nyomást kell gyakorolni a döntéshozókra?!
Az már a kormánynak is kihívást jelenthet, hogy az egészségügynek juttatott költségvetést az EU-s átlag szintjére növelje, ami egyébként szintén szerepel a szakszervezetek követelései között.
Úgy tűnik, a sztrájkhullám „ragályos”, egyre több társadalmi réteg folyamodik a tiltakozáshoz. Ugyan az egészségügyi dolgozókat tömörítő Sanitas és Egészségügyi Szolidaritás érdekvédelmi szervezetek már májusban jelezték, hogy tárgyalni kívánnak követeléseikről a szaktárcával, de eddig még konkrét, jogi erejű kormánydöntés nem született. Így aztán a Sanitas-tagok „finoman” kezdik a tiltakozásokat: karszalagon vagy kitűzőn jelzik a jelképes, ún. japánsztrájkot, figyelmeztetve, hogy amennyiben nem teljesítik követeléseiket, általános sztrájkba lépnek. Óvatosak, el szeretnék kerülni a munkabeszüntetést, hiszen a betegek életével nem lehet játszani, és a helyzet eldurvulása sem jó opció.
Szerdán Alexandru Rafila egészségügyi miniszter kijelentette, hogy keresik a megoldásokat, hogy elejét vegyék az általános sztrájk kirobbantásának az egészségügyben. Ez pozitívum, és azt jelzi, hogy a szakszervezetekkel együtt szeretnék orvosolni a tárcavezető által említett „bizonyos problémákat”. Egy nyilvánosságra hozott sürgősségi kormányrendelet-tervezet szerint júniustól bevezetnék a 2017-ben elfogadott bértörvényben előírt, de elnapolt béremeléseket.
A megoldások azonban csak a jelenlegi gazdasági körülmények és pénzügyi lehetőségek közé szoríthatók be, úgyhogy egyelőre nagyon is kétséges, hogy sikerül-e leszerelnie a kormánynak a tüntetőket.
