Kötetlen beszélgetés Soós Zoltán polgármesterrel

 *Fotó: Vajda György

Marosvásárhely terveiről, a kihívásokról

Nagy infrastrukturális beruházásokról, eddigi megvalósításokról, valamint további tervekről beszélgetett a Vásárhelyi Forgatagon Soós Zoltánnal, Marosvásárhely polgármesterével Szász Attila, a Marosvásárhelyi Rádió magyar szerkesztőségének a főszerkesztője.

Soós Zoltán hangsúlyozta: a városvezetés energiáit jelenleg a nagyszabású infrastrukturális fejlesztések kötik le, hiszen ezen a téren rengeteg a behoznivaló. Ha Marosvásárhelyen az előző városvezetés évekkel ezelőtt, az uniós források elérhetővé válásakor időben elindította volna a pályázatokat, beruházásokat, ma már Nagyváradhoz vagy Nagyszebenhez hasonló fejlettségi szinten állna a város. Ehhez képest Marosvásárhelyen hosszú éveken át nemhogy semmiféle nagyobb szabású építkezés nem történt, még előtanulmányok sem maradtak az előző városvezetés idejéből, ami most felgyorsította volna a pályázati folyamatokat – tette szóvá a városvezető. 

Jelenleg több mint ötven projekt fut, és a legfontosabb, hogy sikeresen révbe érjenek, hiszen ezek megvalósítása alapjaiban formálja át Marosvásárhely arculatát. – Láttuk a Dózsa György utcánál, hogy mennyire komplex folyamat egy ilyen forgalmú út átépítése, annak ellenére, hogy egy 4 km-es szakaszról van szó, hiszen kicserélődik a villany-, a gázhálózat, a járdák megújulnak, bicikliutak épülnek, parkolóhelyek szűntek meg, ami gördülékenyebbé teszi a forgalmat, működik a zöld folyosó, azaz egyszerre váltanak zöldre a lámpák, hogy haladni tudjon a forgalom – ismertette a projekt komplexitását Soós Zoltán.

Jövőben kezdődhet el az 1918. December 1. utca felújítása

Az elkövetkező időszakra tervezett nagy infrastrukturális projektek kapcsán az 1918. December 1. utca, valamint a városközpont felújításáról is szó esett, mindkét helyszínen jövő évben kezdődhetnek el a munkálatok. Mindenik projekt esetében határidők vannak, az év végéig a közbeszerzéseket le kell bonyolítani, jövőben pedig elkezdődik az építkezés. Vannak szakaszok, amelyeket késleltetni fognak, hogy ne egyszerre legyen építőtelep a város, a tervek szerint először a Hosszú utcának fognak majd neki.

A 18 ezer vásárhelyi garázs több mint felét raktárként használják

A közönség soraiból érkező kérdésre, hogy mi lesz a környéken lakók autóival, amennyiben megszűnnek a főút menti parkolóhelyek, a polgármester elmondta, a Fortunáig újul meg az 1918. December 1. utca, a munkálatok által érintett részen 300 parkolóhely van. A városvezető azonban fontosnak tartotta kiemelni, hogy Marosvásárhelyen, a közterületeken 18 ezer garázs van, zömében a lakónegyedekben, a tömbházak között, egy garázs pedig másfél parkolóhelyet foglal, ami azt jelenti, hogy közel harmincezer parkolóhelyet foglalnak el garázsok. Az önkormányzat információi szerint a 18 ezer garázsból mintegy 10 ezret raktárként használnak, azaz nem áll bennük autó. – Tíz garázsból egybe parkolják csak be éjszakára az autót – mutatott rá a városvezető, aki szerint nyilván nem lehet mindent lebontani, de Kolozsváron is úgy jártak el, hogy amelyik lakónegyed felújításra került, illetve ahol parkolóház épült, ott elkezdték a garázsok lebontását. Másként nem lehet megoldást találni a parkolóhely-problémára.

Naponta 8-10 közterületen „felejtett” járművet szállítanak el

A parkolóhelyek kapcsán a városvezető elégedetten nyugtázta, hogy végre elindult a közterületen hagyott autók elszállítása Marosvásárhelyen. Mint mondta, minden évben felszólították a közterületen régóta otthagyott autók tulajdonosait, hogy vigyék el onnan a járműveiket, de általában mindössze tíz százalékuk tette ezt meg. Most azonban, amikor kiküldték az értesítéseket, hogy el lesznek szállítva ezek a járművek, és meg is bírságolják a tulajdonosaikat, a 800 autóból mintegy 530-nak a tulajdonosa három nap alatt eltüntette a gépkocsiját. A többit elkezdték elszállítani, naponta 8-10 járművet visznek el – közölte a városvezető. 

Nagy szükség van az új Maros-hídra

A beszélgetésen a sokat vitatott Kárpátok sétányra tervezett Maros-híd is szóba került, ennek kapcsán Soós Zoltán kiemelte, a híd műszaki terve a végleges fázisban van, ez azt jelenti, hogy amint megkapják a környezetvédelmi engedélyt, ami az ősszel várhatóan meg lesz, elkezdődhet a közbeszerzés. A városvezető hangsúlyozta, a forgalmi mérések alapján egyértelmű, hogy ezt a hidat meg kell építeni, hiszen a Kárpátok sétányt jó ideje úgymond menekülő útvonalként használják a gépkocsivezetők, aki nem akar bemenni a Szent György térre, az elmegy a Víkend felé, és a Kárpátok sétányon áthaladva jut el a meglévő Maros-hídig. Ha az új híd nem készül el, a Kárpátok sétányon egyre nőni fog a forgalom. Ez a híd lerövidítené a távot, azaz aki az Egyesülés negyedből, Marosszentannáról vagy Remeteszegről át akar jönni a kórház felé, az kikerülhetné az Aranykakas környékét – mutatott rá a polgármester. Mint ismeretes, az új Maros-híd óriási elégedetlenséget váltott ki a környéken lakók körében a tömbházakhoz való közelsége miatt, erre reagálva azonban Soós Zoltán kiemelte, fontos tudni, hogy ezt a hidat kizárólag a gépkocsik használhatják majd, teherjárműveknek tilos lesz ráhajtani. Ugyanakkor a híd mellett, ahol a tömbházak vannak, zajszigetelő falak, valamint zöldövezet is lesz, ma már a modern technológia számos lehetőséget kínál a por-, illetve zajszennyezés megelőzésére. 

Miután megújult, azonnal megtelt élettel a Liget 

A városi sportlétesítmények kapcsán a városvezető a Ligetet is megemlítette, amely az utóbbi időben a helybéli sportolók, illetve sportolni vágyó gyerekek és fiatalok közkedvelt helyszínévé vált. Mint mondta, a Liget sokáig el volt hanyagolva, bizonyos épületek el is voltak adva, ezeket a város vissza kellett vásárolja, ma azonban már elkészült a korszerű edző-, a küzdő- és a vívóterem, nemsokára pedig meglesz a birkózóterem is, így a küzdősportokat űzőknek, vívóknak, valamint a kosárcsapatnak is modern edzőfelület, sportbázis áll a rendelkezésére, ugyanis a sportbázis mellett két korszerű kosárlabdapályát, lábteniszpályát alakítottak ki, újjáépült a játszótér, pingpong- és teqballasztalokat helyeztek ki, így a Liget, ami öt évvel ezelőtt még egy kihasználatlan helyszínnek számított, ma már tele van emberekkel, délelőtt a sportolók edzenek, délután pedig gyerekek, családok sportolnak ott. 

A műjégpályánál évek óta húzódó munkálatok kapcsán Soós Zoltán úgy nyilatkozott, az Országos Beruházási Társaság (CNI) által eszközölt beruházás lassan a végéhez közeledik. A késéshez az is hozzájárult, hogy az előző városvezetés nem akarta átadni a területet a fejlesztési minisztériumnak, ezért a szaktárca nem tudta folytatni a beruházást, mintegy tíz évig álltak a munkálatok. 2021-ben a jelenlegi városvezetés adta át a minisztériumnak a területet, utána a közbeszerzést újra kiírták, jelenleg a műszaki átadás megtörtént, gondot okozott azonban, hogy a tíz év alatt a gépészeti berendezések tönkrementek, ezeket ki kellett cserélni. A fejlesztési minisztérium ígérete szerint október végéig elkészül a műjégpálya – közölte Soós Zoltán.

A „népszerű” iskolák elszippantják a gyerekeket

A polgármester szerint az oktatás területén is számos problémával szembesül a város. Bár időnként bővítenek iskolaépületeket – esetenként akár tíz új osztályteremmel is –, néhány év alatt kiderül, hogy ez sem elég. Ennek oka, hogy a környező településekről nagyon sok szülő hozza a városi iskolákba a gyerekét, miközben a környékbeli települések korszerű, jól felszerelt és kiváló pedagóguscsapattal rendelkező iskolái kiürülnek. Ugyanakkor nagyon sok szülő a városközpontban lévő népszerű iskolákba – például a Bolyai Farkas Líceumba, a Református Kollégiumba, a Papiu Líceum vagy az Egyesülés Főgimnáziumba – szeretné járatni gyermekét, ez a tendencia pedig azt eredményezi, hogy a vásárhelyi diákok mintegy húsz százaléka ezekbe a központi intézményekbe jár, ami mintegy négyezer gyermeket jelent, tehát reggelente a szülők nagy része autóval indul el a városközpont irányába, jelentősen terhelve a közlekedést – világított rá Marosvásárhely polgármestere.