Környezetvédelmi lépések a Nyárádmentén

Nyárádgálfalva tagja lett az Európai Klímaszövetségnek

Szeptember utolsó hetében az Európai Klímaszövetség tagjává választották Nyárádgálfalvát a Németországban tartott nagygyűlésen. Azt megelőzően, májusban pedig a községközponti vizes élőhely visszaállítását értékelve a 2019. évi Klímasztár díjat vehette át a község polgármestere Magyarországon.

A környezetvédelemért tett lépéseik elismerése mellett a klímaszövetségi tagság lehetővé teszi, hogy 2020–2027 között a szövetségen keresztül az éghajlatváltozáshoz, környezetvédelemhez kap- csolódó pályázatokat nyújtsanak be, jövőre pedig elnyerték a klímaszövetség előkészítő munkaülésének a megszervezését a községben.

– Milyen feltételeknek kellett eleget tenni ahhoz, hogy Rostockban klímaszövetségi taggá válasszanak egy erdélyi községet? – kérdeztük Karácsony Károly polgármestert.

– Mindenekelőtt bemutattam azt a pályázatot, amivel az anyaországban Klímasztár díjat nyertünk. Májusban Marosvásárhelyen kihelyezett munkaülést tartottak az európai szövetség vezetői, akkor a pályázat már el volt küldve Magyarországra. Megtekintették azt a helyszínt, amit a pályázat keretében bemutattunk, küldtek meghívót, és Romániából másodikként a szövetség tagjává választottak.

– Miről szólt a bemutatott pályázat?

– A Nyárád egy szakaszán állítottuk vissza a vizes élőhelyet. Nyárádgálfalván a Nyárádon egykor három vízimalom is működött, amelyeket az ‘50-es évek kollektivizálása után rendre felszámoltak, a Nyárád vízellátása és vízmozgása pedig teljesen megváltozott. Az árvizeket követően medermódosításokat végeztek, a kanyarokat levágták, és holt szakaszok alakultak ki, amelyek az évek során a település szemétdombjává váltak. Negyven éven keresztül a holtágba hordta a lakosság a hulladékot. Nem elhanyagolandó az a tény sem, hogy az elmúlt ötven év alatt három métert is csökkent a Nyárád vízszintje. A Fókusz Öko Központtal 2000 óta működünk együtt, a környezetvédelmi szervezet munkatársai a fenntartható fejlődés elveit szorgalmazva az egykori vizes élőhelyek visszaállítását javasolták, amit 2000-ben Adorjánban el is indítottunk. 2010-ben egy amerikai projekten keresztül 50.000 dolláros pályázatot nyertünk, mellyel a község közvilágítását gazdaságos és környezetkímélő LED-égők váltották fel, az önkormányzat önrésze 50.000 dollár volt, ebből 25.000 dollár készpénz és ugyanakkora értékű munka. A klímaszövetség gyűlésén bemutatott pályázatnál így az sem volt elhanyagolandó, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében tett egyik lépéssel kilencedik éve a község területén LED-es izzókkal oldották meg a közvilágítást.

– Hol állították vissza a vizes élőhelyet?

– Azt követően, hogy a nyárádgálfalvi sportbázis építésére pályázatot nyertünk, a futballpálya feltöltéséhez termőföldet kellett hozatni, ami nagyon rossz minőségűnek bizonyult, ugyanakkor sejtettük, hogy a szeméttelep alatt jó minőségű a talaj. A holtmederből kitermelt földdel ötvenméteres körzetet szándékoztunk feltölteni, akkor jött az ötlet, hogy takarítsák ki egy kilométeres körzetben, és ezáltal megszüntettük a település központjában lévő szeméthegyet. Meglékeltük a két patakot, feltöltöttük vízzel, és így visszaállítottuk a régi Nyárád medrét, az ’50-es évek folyójának a vízszintjét, ami a jelenlegihez képest hozzávetőleg hatméternyi vízszintkülönbséget mutat. Mivel a helyi tanács nem vállalta fel a további beruházásokkal és fenntartással járó költségeket, horgászegyesületet hoztunk létre, amely átvette a területet, betelepítettük halakkal, pályázat útján napkollektoros világítótestek kerültek a horgásztó és a futballpálya szélére. Hatszáz kg hal telepítése mellett háromfázisú áramot vezettek a szivattyúhoz, amivel szárazság idején pótolni lehet a halastó vizét, hat megfigyelőkamerával pedig a visszaállított vizes élőhelyre lehet felügyelni.

*

Az Európai Klímaszövetséghez az alapszabályban foglaltak szerint lehet csatlakozni. A szervezet megfelelő döntéshozó testülete (önkormányzatok esetén a képvise- lőtestület, társadalmi szervezeteknél az alapszabály szerinti szervezet: küldött- vagy közgyűlés, vezető testület, kuratórium) dönt a csatlakozásról, azaz elfogadja az éghajlatvédelmi szövetség alapszabályát. A csatlakozási szándékot megerősítő határozat kivonata mellett a csatlakozni szándékozó szervezet be kell mutassa a helyi éghajlatvédelmi tevékenységeit. 

A szövetséget 1990-ben alapították, látva, hogy a kiotói folyamatban vállalt kibocsátáscsökkentések nem adnak megfelelő választ az éghajlatváltozás problémájára. Jelenleg 17 európai országból több mint 1500 város, település, társadalmi szervezet és közösség működik együtt a szövetségben, az együttműködők vállalják, hogy helyi stratégiák alapján a közszolgáltatásokhoz – a helyi infrastruktúra fenntartásához, energiafelhasználáshoz és a közösségi közlekedéshez – kapcsolódóan csökkentik a fosszilis energiafelhasználást; a középületek fenntartásához kapcsolódóan takarékoskodnak az energiával és visszaszorítják kiadásaikat; a helyi közösségek vezetőjeként, irányítójaként az éghajlatvédelemhez kapcsolódó példamutatással járulnak hozzá a lakosság szemléletének alakításához.