Környezetvédelmi fórum a Nyárádmentén

Habár az utóbbi időben nálunk is változóban van a táj, még mindig jó példákat tudunk mutatni a vízmegtartás és a tájhasználat terén. 

A múlt héten a jobbágyfalvi Tündér Ilona vendégházban megtartott találkozóra a Gyergyóújfalutól Győrig összegyűlt polgármesterek, környezetvédők, gazdálkodók érdeklődéssel tekintették meg a marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ és a Nyárádgálfalvi Polgármesteri Hivatal által rehabilitált vizes élőhelyeket, amelyek jó példával szolgálhatnak, és különleges érdeklődésre tarthatnak számot a jelenlegi szélsőséges időjárási körülmények között. Ezek a területek, amelyek a természettel együttműködve, természetközeli megoldásokat alkalmazva, kevés emberi segítséggel újra visszanyerték természetes jellegüket és a természetben betöltött szerepüket, visszatartják a vizet esőzések idején, és vízzel látják el a környéket, ha szárazság van. Ezenkívül hatással vannak a mikroklímára, élőhelyet biztosítanak számtalan fajnak, és nem elhanyagolhatók mint a természet szépségét, gazdagságát illusztráló pihenőhelyek sem. A helyszínen a résztvevők meglátogatták Nagyadorjánban az évszázados tölgyfákat és a különleges tölgyfa kört, amelynek eredetét senki nem tudja. Az előadások keretében dr. Hajdu Zoltán, a Fókusz Öko Központ elnöke és Karácsony Károly, Nyárádgálfalva polgármestere beavatták a résztvevőket a több mint húszéves folyamat részleteibe (az első rehabilitációs munkálatokat 2000-ben végezték), Lajtman Csaba, a Magyar Klímaszövetség elnöke méltatta a munkálatokat, és elmondta, hogy Nyárádgálfalva – többek között – ezért a munkáért a klímaszövetség Klímasztár díjában részesült. Ezzel a díjjal azokat a településeket ismerik évente, amelyek kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a klímavédelem terén. 

Ezután Bence Szilvia bemutatta a székelydályai vizes élőhely rehabilitációs projektjét, amely a nyárádmenti példából merítkezett, majd Bányász József gyergyóújfalusi gazdálkodó a paraszti lét spirituális, materiális és közösségi dimenziójával kapcsolatban elmondta a vidék jövőjével kapcsolatos gondolatait, aggodalmait, dilemmáit. Laki György, Kajárpéc polgármestere, az Európai Klímaszövetség frissen megválasztott vezetőségi tagja Az árvíz és sivatagosodás között címmel értekezett a vízgazdálkodással kapcsolatos gondokról. Kiss József, a miskolci Holocén egyesület elnöke A fák szerepe a helyi klímaalkamazkodásban címmel tartott előadást, majd Radics László, Répceszemere volt polgármestere mutatta be, mi mindennel próbálkozott, kísérletezett 2003 óta, amióta a Reflex egyesület hatására környezetvédelmi programokba kezdett. Volt, ami sikerült, volt ami nem igazán, de egy biztos, hogy a település zöld, élhető lett. Utolsóként Molnár Antal, a Hajdúböszörményi Zöld Kör elnöke mutatta be Bodrog menti természetvédelmi tevékenységeiket. 

A találkozó a potenciális együttműködési lehetőségek feltérképezésével zárult.