Jelentős zeneszerzőink 1956-os tapasztalatait és a forradalomhoz köthető műveit elemző írások is olvashatók az 1956 és a zenei élet: Előzmények, történések, következmények című tanulmánykötetben, amelynek bemutatóját október 22-én a budapesti Zeneakadémia Solti termében tartják.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Kronosz Kiadó és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára együttműködésében csütörtökön boltokba került könyvben levéltári dokumentumokon, a zenei élet szereplőinek nyilvános és magánjellegű üzenetein, kottákon, hangokon, képeken és személyes emlékeken keresztül rajzolódnak ki az 1956 körüli zenei élet mozzanatai. A tizenhárom tanulmány egymással szélesebb összefüggésrendszert alkotva járul hozzá a forradalom ma is élő történetének továbbgondolásához és megértéséhez – közölte a Zeneakadémia szerdán az MTI-vel.
Kodály Zoltán alakja állambiztonsági jelentések tükrében bukkan fel, Ligeti György emigrációjáról újonnan feltárt, a nyilvánosság számára eddig ismeretlen források mesélnek, a zeneszerző és zenekritikus Jemnitz Sándor vívódásait 1956-os naplójegyzetei érzékeltetik. Újságcikkek és levelek mutatják be, hogyan kísérte figyelemmel a forradalmi eseményeket Amerikából Dohnányi Ernő, valamint Lajtha László szimfonikus művei láttatják tágabb összefüggésben, hogyan inspirálhatta őt a forradalom.
A kötet a zenészek forradalomban vállalt szerepét és a politikai eseményekre adott reakcióit is bemutatja. A tanulmányok között a történelem és emlékezet viszonyával, az ötvenes évek zenéről folytatott diskurzusával, a zenei nyilvánosság és a zenei intézmények működésével foglalkozó munkák éppúgy megtalálhatók, mint a 20. század meghatározó zeneszerzőinek 1956-tal való kapcsolatát vagy a forradalomhoz köthető műveit elemző írások.
A kiadvány szerkesztője Péteri Lóránt, a Zeneakadémia Zenetudományi Tanszékének vezetője és Gyarmati György, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora, a Pécsi Tudományegyetem tanára, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára munkatársa volt.
