2020. január 25., szombat

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Úgy tűnik, az Orban-kormány meg akarja húzni azt a bizonyos nadrágszíjat. Leépítések a közigazgatásban, különleges nyugdíjak eltörlése, minisztériumi karcsúsítás – csak néhány bejelentett intézkedés, ami, mint várható volt, igencsak zavarja az érintetteket. Így aztán a kormány az első reakciók után szelídebbre vette: a speciális nyugdíjak eltörlésében lesznek kivételezettek – jelentették be. A létszámcsökkentés első hírhullámaira is beindul a kapcsolati tőke mozgósítása, hiszen ismert, hogy e köztisztviselői állások betöltéséhez az ismeretség elengedhetetlen volt. 

Aztán, mint kormányváltáskor mindig, az új hatalom „visszarendezi” a dolgokat. A kulcsállásokba a saját embereit helyezi be, jogszabályokat módosít, adókat vezet be, vagy adókat csökkent, esetenként eltöröl. Az új kormány pénzügyminisztere kedden bejelentette, hogy több adónemet is eltörölnek, amelyeket a sokat vitatott tavalyi 114-es sürgősségi kormányrendelettel vezettek be. Például: a bankadót, a távközlési adót. Vagy a nyugdíjrendszer 2. pillérét kezelő társaságokra vonatkozó feltételeket. Ezek bevezetése tavaly heves ellenkezést váltott ki a szóban forgó pénzintézetek részéről, amelyek, akárcsak egyes bankok, egyenesen azzal fenyegetőztek, hogy kivonulnak Romániából. Vagyis az Orban-kabinet a 114-es sürgősségi rendelet minden, szerinte ártalmas elemét megszünteti – mondta Florin Cîţu pénzügyminiszter. Azt is bejelentette, hogy a Szuverén Befektetési Alap, amely nem alkotmányos, nem korszerű és nem is működött soha, megszüntetik. A szaktárcavezető szerint, mivel ez az alap nem működött, veszteségeket sem termelt. Hacsak – tehetnénk hozzá – veszteségnek nem számítanak a szóban forgó alap menedzsmentjének juttatásai. A vezetőket ugyanis a pénzügyminisztérium nevezte ki, és ha fizetést kaptak, az nem lehetett kevés. Erről a Tulajdonalap 2010 előtti egyik vezetője jut eszembe, aki nem kevesebb, mint évi közel félmillió euró jövedelmet kapott egy szintén nem működő intézmény menedzsereként. A tortán a hab az lesz, ha a kormány kártérítést ítél meg azoknak a magán- vagy állami vállalatoknak, amelyeket negatívan érintett a 114-es rendelet. Erre a kormányfő tett javaslatot, ami a pénzügyminisztert kissé meglepte, de nem zárkózott el a témától. Majd támogatják a bankokat, a nagy energetikai cégeket, ezek ugye „rászorulnak”…, akkor meg a nagy takarékosság meghirdetése lufinak bizonyul. Hol itt a következetesség? Eközben a lej ismét a történelmi mélypont felé közeledik, az árnövekedések követhetetlenek. Egy biztos, a jövő évi költségvetés-tervezet már pontosabb képet nyújt arról, hogy valójában mit tart prioritásnak az Orban-kormány.