A klímaváltozás hatásait követik

Tegnap délelőtt a marosvásárhelyi Kulturális és Tudományegyetemen oktatási és kutatási központot avattak, ahol a klímaváltozás helyi hatásait követik, majd a mért adatok alapján hosszú távú megoldásokat keresnek a kialakult helyzet javítása érdekében. A központ létesítését, felszerelését európai uniós és a norvég kormány által biztosított pályázati támogatásból finanszírozták. 

A Zöld utak a fenntartható fejlődés felé című, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra kiírt program megvalósítására három város, Brassó, Nagyszeben és Marosvásárhely pályázott. Szebenben a regionális környezetvédelmi ügynökség székházának hőháztartását javítják fel, ugyanakkor föld alatti vezetékeket helyezhetnek el, illetve autóbuszmegállókat korszerűsíthetnek. Brassóban egy óvodát és egy másik középületet alakítanak át a szebenihez hasonlóan. Marosvásárhelyen a támogatásból hőszigetelik az éjjeli menhely épületét és egy új, jobb teljesítményű kazánt is beszerelnek, ugyanakkor a pályázat lehetőséget teremtett a szóban forgó oktatási és kutatási központ beindítására, valamint egy-egy meteorológiai megfigyelőállomás felállítására a Somostetőn, illetve a központ Iuliu Maniu utca 4. szám alatti székhelyén. 

A központ avatásakor dr. Csegzi Sándor, a Kulturális és Tudományegyetem vezetője kifejtette: kiválósági központot működtetnek, hiszen alig néhány évi tevékenység alatt több olyan tudományos, oktatási és kulturális rendezvényt szerveztek, amilyen eddig még nem volt Marosvásárhelyen. 97 tanfolyamot akkreditáltak, ebből 60-at aktiváltak. Eddig 434 tanulójuk volt. Ezenkívül nyolc műhelymunka, nyolc szeminárium is volt különböző szakterületen. Két nemzetközi projektben voltak társak. Automatizálás, robottechnika, modellezés terén értek el sikereket. Nemsokára egy autómodellező beltéri pályát is megnyitnak. Az említett területeket összekötik az oktatással, és igyekeznek kiegészíteni mindazt a szaktudást, amelyet a diákok az iskolákban, adott esetben az egyetemeken szerezhetnek. A központ megnyitását egy ötéves kifutási projekt előzte meg. Marosvásárhely 17.000 eurót kapott, ezt egészítették ki az egyetemen dolgozók juttatásával, hiszen annak ellenére, hogy a pályázati kiírás lehetővé tette, közalkalmazottként nem vehettek fel a projekt keretében pénzösszegeket, így ezeket az oktatási, kutatási központ felszerelésére fordították. A pályázatnak köszönhetően a már említett meteorológiai állomások felszerelésén kívül a víz, talaj és levegő minőségét ellenőrző műszereket és vegyszereket vásárolhattak, illetve drónra csatolható NDVI – vegetációs indexet kimutató – mérésre alkalmas és egy másik infravörös kamerát vásároltak. Az előbbi a felvételek nyomán kimutatja a növények kiszáradási fokát, az utóbbival pedig hőtérképeket lehet készíteni. Mindkettővel mikroszinten (lakónegyedenként akár) követhető a klímaváltozás hatása. 

A kutatások eredményeit háromféleképpen használják fel. Első lépésként középiskolai tanárokat képeznek majd ki a berendezések használatára, azzal a céllal, hogy majd diákoknak is tartsanak órákat a központban. Másodsorban azok számára teszik elérhetővé az eredményeket, akik I. fokozatú vagy doktori dolgozatot készítenének ezen a szakterületen. Harmadsorban pedig szándékukban áll olyan munkacsoportokat létrehozni, amelyek különböző szakterületen hozott tudásanyaggal konkrét, helyi megoldásokat találnak a klímaváltozás káros hatásainak csökkentésére. A projekt részeként pedig egy – szintén ebből a pénzből vásárolt – radonmérő műszerrel elkészítik Marosvásárhely radioaktivitásának térképét. Világszerte kimutatták, hogy a rákos megbetegedések 37%-át ezek a káros sugárzások okozzák, sajnos Marosvásárhely élen jár a tüdő-, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedésekben, ezért tudományos magyarázatot, bizonyítékot keresnek erre. Első körben oktatási intézményekben, illetve más közintézményekben végeznek méréseket, majd a tulajdonosi társulások bevonásával lakásokban is végeznének hasonló felmérést. Az adatokat a Babes-Bolyai Tudományegyetem szakértőivel közösen dolgozzák majd fel. 

A központ avatásán jelen volt Melinda Dragomir, a szebeni regio-nális környezetvédelmi központ projektfelelőse. Elmondta, hogy bevonják az egyetemistákat (a szebeni Lucian Blaga Egyetem is partner) a kutatásokba, de nem csak a meteorológusok, hanem orvosok és más szakemberek érdeklődésére is számítanak e fontos globális gond helyi orvoslásában. 

Skype-on az esemény résztvevőit üdvözölte Elena Mateescu, a szebeni regionális központ vezetője, aki példaértékűnek tartotta azt, hogy három erdélyi város összefog a klímaváltozások káros hatásának a csökkentésére, és arról biztosította a partnereket, hogy az intézmény hosszú távon is segít majd az adatok feldolgozásában, a tudományos háttér biztosításában, hiszen közös érdek kell legyen az intézkedés ezen a téren. 

Ştefănescu Dănuţ, a Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség felügyelője kifejtette: fontos, hogy minél több intézmény foglalkozzon ezzel a témával, és az is, hogy a helyhatóságok is bekapcsolódjanak. Példaként elmondta, téves intézkedés volt a lakónegyedbeli kazánházak megszüntetése, a lakrészenkénti kis hőközpontok beszerelése, mert télen kimutatható az általuk okozott légszennyezés. Az ilyen „tévedések” elkerüléséért jó az, ha minél több intézmény konkrét adatokkal támasztja majd alá azt, hogy milyen fontosak a klímaváltozás káros hatásait meggátoló, megelőző intézkedések. 

Az eseményen jelen volt dr. Dorin Florea polgármester is, aki sajátos stílusban igen hosszasan ecsetelte, hogy miért fontos a Kulturális és Tudományegyetem működése és az általuk kezdeményezett projektek fenntartása. Élesen bírálta a helyi tanácsot, a politikai elitet, akik úton-útfélen „rosszindulatúan, háttérparancsot teljesítve” akadályozzák a „város terveinek kivitelezését.”

A hivatalos megnyitót követően osztálynyi diák lepte el a szűknek bizonyult termet. Radu Crişan mérnök bemutatta mindazt, amit nyújthat számukra a központ.