Klímaváltozás és energiatakarékos egészségügyi ellátás
Előző írásainkban az éghajlatváltozást, majd a klímaváltozás egészségügyi hatásait vizsgáltuk. Végül az egészségügyi intézmények és a klímaváltozás kapcsolatáról, az energiatakarékos egészségügyi ellátásról ejtünk szót.
A kórházak az egyik legnagyobb energiafelhasználással működő intézmények – finomított légszűrésükkel, stabil hőmérsékletükkel (intenzív fűtés és légkondicionálás), nagy igénybevételű képalkotó eszközökkel (rendkívül összetett gyártási előzményekkel), egzotikus vegyi anyagokkal, végtelen újrafelhasználható és eldobható anyagokkal, fertőtlenítő- és tisztítóberendezésekkel. Mivel a fosszilis tüzelőanyagok folyamatos világméretű kiaknázása olyan mértékben melegíti a Földet, hogy az globális természeti és egészségügyi katasztrófákat ígér, az egészségügyi ellátás egyre nagyobb nyomást gyakorol az energiafelhasználás csökkentésére. Akár képesek vagyunk mérsékelni az éghajlatváltozást, akár nem, a fosszilis üzemanyagok környezeti és monetáris költségei valószínűleg növekedni fognak az elkövetkező évtizedekben, és mivel az egészségügyi ellátás nagy mennyiségű energiát használ fel, feltételezhetően jelentős költségnövekedéssel kell számolnia. Maga az újrahasznosítás energiaigényes az egészségügyben, ahol magas újrafeldolgozási követelményeknek kell megfelelni. Ezek a tényezők együttesen megkérdőjelezik az egészségügyi ellátás azon képességét, hogy fenntartsa működési szintjét anélkül, hogy monetáris és környezeti költségei meredeken növekednének.
Az orvosi oktatás és a kutatás jelenlegi izgalmát elsősorban a bonyolult orvosi technológiák, a robotok, a genetikai fejlődés és a nanotechnológia újításai ösztönzik, kevéssé gondolva azok lehetséges környezeti következményeire. Ugyanakkor a legnagyobb szükség nem ezeken a területen jelentkezik, hanem a sérülések alapkezelésének, a tömeges köznyomornak és az éghajlatváltozáshoz való alapvető alkalmazkodásnak a területén. Eközben a migráció, a gyengébb élelmiszerellátás, a víz és más szűkös erőforrások miatti nemzetközi konfliktusok, valamint a túl sok fegyver és fegyverzet valószínűleg regionális katasztrófákat idéz elő, amelyekhez sürgős orvosi ellátás szükséges.
Az orvosok kötelessége, hogy a betegeket az egészséges életmódra oktassák, és figyelembe vegyék a környezeti kockázati tényezők nem kívánt hatásait. Lassacskán elvárás velük szemben az energiatakarékos egészségügyi ellátás promoválása. A klinikai munkahelyek teljes energiafogyasztásának a csökkentése érdekében kívánatos az orvosok és az intézményi tervezők, adminisztrátorok közötti együttműködés. Az orvosok együttműködhetnek az egészségügyi ellátás menedzsereivel az orvosilag és a környezetvédelem szempontjából egyaránt hatékony eszközök és anyagok kiválasztásában, az orvosi épületek megtervezésében. Kihangsúlyozhatják a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, amikor meghatározzák a kórházak és klinikák által nyújtott orvosi szolgáltatásokat. Hosszú távon fel kell készülni erre a problémára, és javítani kell az épületek szellőztetését, hűtését.
Az Egészségügyi Világszervezet 2014-ben szervezett először klíma- és egészség-világkongresszust. Egyik fő prioritás a klímaváltozás, a fenntartható fejlődés és az egészségpolitika kapcsolatainak értékelése volt. Elismerték mind az egészségügyi ellátórendszer klímaváltozással szembeni ellenállóképességének hiányosságait és a megerősítésének szükségességét, mind annak lehetőségét, hogy a jól tervezett kibocsátáscsökkentésre irányuló intézkedések révén a népegészségügy előnyösen tud fejlődni. Megállapításaikat megerősítette a környezeti és egészségügyi miniszterek Egészségügyi Világszervezet által szervezett 6. konferenciájának nyilatkozata három évvel később.
Az egészségügyi ellátórendszernek elsődleges szerepe van az egészség fenntartásában és helyreállításában. A lakosság jó egészségi állapota alapvető feltétel a gazdasági növekedés, következésképpen a szociális jólét szempontjából. Mindazon-által a fokozódó urbanizáció, a népesség öregedése és a növekvő egészségügyi ellátási költségek alapján felmerül az egészségügyi ellátórendszer fenntarthatóságának kérdése. Ezen elsősorban a pénzügyi fenntarthatóságot szokták érteni, amit azonban nem lehet elválasztani a szociális és környezeti fenntarthatóságtól. A környezet szempontjából fenntartható egészségügyi ellátórendszer kialakítása a WHO Egészség 2020 program egyik célkitűzése. Ez előnyökkel jár mind a betegek, mind az egészségügyben dolgozók, az egészségügyi szolgáltatások, a finanszírozás és a környezet szempontjából. Elsősorban a szennyezés és a hulladék mennyiségének csökkentése, a források hatékonyabb felhasználása, továbbá az egészségfejlesztő környezet támogatása révén.
Az egészségügyi intézmények környezet-egészségügyi fenntarthatóságának a szempontja a kibocsátások csökkentése, amibe beletartozik a légszennyező anyagok és a szén-dioxid kibocsátásának csökkentése például energiatakarékossági és energiahatékonysági intézkedésekkel, a hulladékok, vegyszerek, fel nem használt gyógyszerek mennyiségének és környezeti-egészségi terhelésének csökkentésével, a vízfelhasználás és szennyvízkibocsátás mérséklésével. Új hangsúlyt kap a feladat, miszerint csökkenteni kell az egészségügyi költségeket, és fokozni kell a közegészségügyi erőfeszítéseket, amit a klímaváltozás félelmetes potenciális közegészségügyi katasztrófái is messzemenően alátámasztanak. A társadalom újragondolásának részeként az egészségügyet szervezeti, filozófiai és technológiai szempontból is át kell dolgozni.
Végszóként: a globális felmelegedés, az éghajlatváltozás nem kívánt hatásainak az elkerülése érdekében meg kell változtatnunk az energiafelhasználásunkat. Ezáltal kedvező módon kell befolyásolnunk a társadalom kultúráját és fogyasztási szokásait. Amennyiben ez nem történik meg, az éghajlat a befolyásunkon kívül megváltoztatja számunkra a világunkat.
Dr. Ábrám Zoltán
Dr. Ivácson Beáta
Dr. Kósa Melánia
