30 napra szól az elnöki rendelet
Hétfőtől szükségállapotot vezettek be 30 napra Románia egész területén. Az erről szóló elnöki rendeletet Klaus Iohannis államfő hétfőn adta ki.
„Az új koronavírus okozta világjárványt csak olyan rendkívüli intézkedésekkel lehet megállítani, amelyek már bizonyították pozitív hatásukat a vírus által súlyosan érintett országokban. Ezek az intézkedések a közegészségügyre és a társadalmi-gazdasági területre vonatkoznak, ugyanakkor korlátozhatják az alapvető emberi jogokat és szabadságokat. Bármennyire is nehéz ezekhez a korlátokhoz alkalmazkodni, ez az egyetlen módja annak, hogy megmentsük szeretteink és a körülöttünk élők életét. Nagyon fontos az emberek pontos tájékoztatása, ezért el szeretném mondani, hogy mit is jelent tulajdonképpen a most kihirdetett szükségállapot – mondta az államfő a Cotroceni-palotában tartott sajtótájékoztatóján. Azt is elmondta, hogy a koronavírus elleni küzdelem költségeit az egészségügyi minisztérium fedezi, az ellátásra minden Romániában tartózkodó személy jogosult. Az államfő ugyanakkor köszönetet mondott az orvosoknak és az egészségügyi személyzetnek fáradhatatlan munkájukért és az elmúlt időszakban tett erőfeszítéseikért, és biztosított mindenkit, hogy belefoglaltak a rendeletbe minden olyan intézkedést, amely lehetővé teszi az egészségügyi személyzet védelmét biztosító felszerelés gyorsított eljárással történő beszerzését.
Legkésőbb csütörtökön szavaznak az államelnöki dekrétumról
A parlament legkésőbb csütörtökön megszavazza a szükségállapotról szóló államelnöki dekrétumot, jelentette ki Marcel Ciolacu képviselőházi elnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke. A házbizottság távkonferencia keretében ül össze legkésőbb kedden, megvizsgálja az elnöki rendelet szövegét, és szerdán vagy csütörtökön szavaznak – mondta Ciolacu a România TV műsorában. A szavazási eljárásról a házbizottságok együttes ülésén döntenek, de mindenképpen betartják a törvényes előírásokat és az alkotmányt. Ciolacu hozzátette ugyanakkor, hogy a parlament kiegészítheti a dekrétumot.
„Ha elutasítjuk, bár véleményem szerint ennek a lehetősége nem áll fenn, akkor visszakerül az államelnökhöz, aki kiad egy semmisnek nyilvánító másik dekrétumot” – magyarázta Ciolacu.
Hozzátette, nem hiszi, hogy a szükségállapot különös gondokkal fog járni, ha a belügyminisztérium felelősségteljesen hozza meg a szükséges intézkedéseket. „Nem mi vagyunk az első ország sem Európában, sem a világon, amely szükségállapotot hirdet” – szögezte le, hozzátéve azonban, hogy véleménye szerint elég későn jön ez az intézkedés.
A rendelet megjelent a Hivatalos Közlönyben
Az államfő szerint, ha indokolt lesz, fokozatosan le lehet majd zárni a közutakat, a vasúti, tengeri, folyami, légi közlekedést bizonyos útvonalakon. Ha a helyzet feltétlenül úgy kívánja majd, azonosítani fognak és igénybe fognak venni különböző raktárakban felhalmozott védőfelszereléseket, fertőtlenítőszereket és gyógyszereket. Klaus Iohannis hangsúlyozta azonban, hogy mindezen intézkedéseknek ideiglenes jellegük lesz.
Az államfő hétfői bejelentését követően nem sokkal megjelent a Hivatalos Közlönyben a dekrétum a szükségállapot bevezetéséről. (Összeállítás az Agerpres híranyagából)
A rendkívüli állapot idején:
• a belügyminisztériumi struktúrák, az egészségügyi intézmények és a szociális ellátást nyújtó szolgálatok versenyvizsga nélkül is alkalmazhatnak új munkaerőt, hogy eleget tudjanak tenni a felmerülő szükségleteknek;
• kiegészítik az egészségügyi tárca büdzséjét, hogy a szükséges orvosi felszerelést, fogyóanyagokat, gyógyszereket sürgősen meg lehessen vásárolni közvetlen beszerzési eljárással a világjárvány idején;
• korlátozható bizonyos termékek ára (a gyógyszerek és orvosi felszerelések, az alapélelmiszerek, a közművek, mint például a villamos és hőenergia, a gáz, a víz és a csatornázás, valamint az üzemanyag ára a rendkívüli állapot kihirdetését megelőző három hónap átlagának keretein belül);
• a gyermekek és az egyetemi hallgatók védelme érdekében a szükségállapot idejére felfüggesztik az óvodák, iskolák és egyetemek tevékenységét;
• azok számára, akik a koronavírus-fertőzés miatt otthoni elkülönítésben vannak, támogatási rendszert dolgoznak ki, amit a helyi hatóságok hajtanak végre;
• a koronavírus-fertőzés hatásai által érintett cégeket az érvényben lévő törvényektől eltérő rendelkezésekkel segítik;
• szociális védelemben részesülnek azon gazdasági ágazatok munkavállalói és családtagjaik, amelyeknek tevékenységét a hatóságok részben vagy egészen leállították;
• fizetésemelésre jogosultak azok az alkalmazottak, akik nem kaphatnak szabadnapot gyerekük felügyeletére, míg zárva tartanak az iskolák, amennyiben a másik szülő nem kapott szabadnapot erre a célra;
• ez alatt az idő alatt támogatják a home office rendszerű munkát (távmunkát) mind az állami, mind a privát szférában, és elektronikus formában igényelhetők a szociális juttatások és szolgáltatások;
• néhány kivételtől eltekintve felfüggesztik a területi munkaügyi felügyelőségek által végzett ellenőrzéseket, és a bíróságokon is csak a sürgős ügyeket tárgyalják;
• a helyi rendőrséget a belügyminisztérium, az állami mentőszolgálatot a katasztrófavédelmi felügyelőség alárendeltségébe vonják, a védelmi minisztérium pedig – kérésre – támogatja a belügyi egységeket bizonyos objektumok őrzésében;
• a lakosság-nyilvántartó a rendőrség, a tűzoltóság a katasztrófavédelmi felügyelőség alárendeltségébe kerül;
• a védelmi minisztérium egységei – kérésre – támogatást nyújtanak a belügyminisztérium alakulatainak többek között bizonyos objektumok és területek őrzésében és védelmében, csapatszállításban, járványügyi szűrésben, illetve egyéb feladatokat is elláthatnak;
• a védelmi minisztérium, hat hónapos meghatározott időre, külső munkaerőt alkalmazhat vagy tartalékosokat hívhat be;
• az illetékes hatóságok elfogadhatnak olyan azonnali hatályú vagy fokozatosan életbe lépő intézkedéseket, mint például az országhatárok lezárása, bizonyos vendéglátóegységek vagy más intézmények ideiglenes bezárása.
