Klasszikusok Szárhegyen

A Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ elérkezett a Klasszikusok nevű évadzáró táborához, amellyel a januári Retrospectív Grafikai Műhely, a tavaszi tehetséggondozó tábor és a KorkéP alkotótábor után átfogták a képzőművész-társadalom mindegyik generációját és irányzatát.

A Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ elérkezett a Klasszikusok nevű évadzáró táborához, amellyel a januári Retrospectív Grafikai Műhely, a tavaszi tehetséggondozó tábor és a KorkéP alkotótábor után átfogták a képzőművész-társadalom mindegyik generációját és irányzatát. Október 13–26. között a Hargita Megye Tanácsa által fenntartott intézmény táborában 16 romániai és magyarországi művész alkot – akárcsak az elmúlt 39 évben. Ez a hetedszerre megrendezett Klasszikusok tábora az intézménynek, amelybe a Zöld Lajos újságíró és két képzőművész – Gaál András és Márton Árpád – által harminckilenc éve Szárhegyen alapított és már 1989 előtt is európai hírnévre szert tett művésztelep régi alkotótársai közül hívják meg a művészeket. A tábor ideje alatt, közösségben alkotva, a szárhegyi táj és környezet hatására született munkákból hagyományos módon kiállítás nyílt október 23-án a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ Schola Alkotóközpontjában. A kiállítást Gaál András képzőművész, Kassay L. Péter, az alkotóközpont igazgatója, valamint Barti Tihamér megyei tanácsos nyitották meg.

Barti Tihamér az alkotóközpont művésztelepeinek érdekes folyamatáról beszélt, hiszen tavasszal a Tehetséggondozó táborban a fiatalok nyitják a sort, őket követik nyáron a középkorú vezető művészek a KorkéP táborban, míg őszre a Klasszikusok térnek vissza lassan 40 éve Szárhegyre. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy reméli, minél több ilyen táborzáró kiállításon vehet még részt.

Gaál András képzőművész a Bethlen Gábor Erdély fejedelmévé választásának 400. évfordulójára való megemlékezéssel kezdte beszédét, és bemutatta Petrovits István Bethlen Gábor-domborművét is, amit e jeles alkalomból adományozott Szárhegynek a művész. Ezt követően az elmúlt közel 40 év alkotótáborairól beszélt: 1974. augusztus 1-jén kezdődött az első Szárhegyen, akkor egy hónapig tartott. A szobrászok még vésővel és kalapáccsal készítették akár több alkalommal is szobraikat. Volt olyan művész, aki négy nyáron volt itt egy-egy hónapig, amíg elkészítette alkotását. A kolostor pincéjében kisebb kovácsműhelyt kellett kialakítani a művészek szerszámainak élezésére. Az első 10 év táboraiban készültek el azok a nagyobb szobrok, amelyek a szoborparkot most is díszítik.

Az idei táborban négy-öt művész is volt, akik már az első táborban is részt vettek, de sokan a 70-es évektől látogatják.

– Szárhegy, a szárhegyi művésztelep most már egy fogalom. A művésztelep híressé tette a falut, és a falu híressé tett minket – fogalmazott a képzőművész. Végül megköszönte Hargita Megye Tanácsának és a Gyergyó-szárhegyi Kulturális és Művészeti Központnak, hogy ilyen családias környezetet biztosított a tábornak.

Kassay L. Péter, az intézmény igazgatója elmondta, Hargita Megye Tanácsa, az intézmény minden tagja és a művésztársadalom arra törekszik, hogy ez a „szárhegyi csoda” megmaradhasson, majd felolvasta Zöld Lajos üzenetét.

A tábor résztvevői: Ásztai Csaba (Pomáz), Bakos Erzsébet (Páty, Csíkszereda), Balási Csaba (Csíkszereda), Barabás Éva (Marosvásárhely), Bardócz Lajos (Berkenye, Kolozsvár), Ferencz Ernő (Páty, Csíkszereda), Gaál András (Pannonhalma, Csíkszereda), Kádár Tibor (Veszprém, Kolozsvár), Kántor József (Baja, Csíkszereda), Kopacz Mária (Sopron, Kolozsvár), Köllő Margit (Sepsiszentgyörgy), Nagy Előd (Budapest), Orth István (Nagyszeben), Petrovits István (Sepsiszentgyörgy), Szakáts Imre (Szentendre), Zöld Lajos (Csíkszereda).