Kiváló lisztet jár a koronkai malom

Miközben a környékbeli falvak malmai rendre bezártak,

a koronkaiban folyamatosan búzát, kukoricát öntenek a garatba. Háziasszonyoktól hallottam, hogy nagyon jó kenyér és kalács sül abból a lisztből, amit ebben a malomban őrölnek. Utunk Koronkára vezetett, így a malomba is benéztünk, hadd lássuk, mitől is olyan jó a koronkai liszt. 

Elsőként Székely József főmolnárral beszélgettünk, akinek nincs sok ideje erre, hiszen a malom folyamatosan működik, s ilyenkor minden molnárnak oda kell állni. 

– A malom viszonylag új, 1997-ben kezdett üzemelni. A kollektív gazdaság volt itt. Az épületeket megjavítottuk, átalakítottuk, kibővítettük. A raktárakat mi építettük. Az épületek mellett tó volt, a kastélyhoz tartozott valamikor. A malmot mi létesítettük, gépeket vásároltunk, egy részét az országból, a másik részét Magyarországról. Azóta búzát és kukoricát őrölünk benne. Kisebb mennyiségben a lakosságnak, nagy tételben a pékségeknek – mondta a főmolnár. 

– Volt-e hagyománya ennek a családban, volt-e molnár a család felmenői között?

– Két sógor, Székely Sándor és Kádár Lajos társultak, és belevágtak a malomlétesítésbe. A Székely Sándor apósa volt molnár, innen származott az ötlet, hogy malmot kellene létesíteni. Mivel Székely Sándor a közelmúltban elhunyt, a fia, Székely Botond vette át a helyét, aki tulajdonképpen erdőmérnök, de tudását a családi vállalkozásban kamatoztatja. 

– Van-e kereslet, hogyan működik a malom? 

– Tekintettel arra, hogy a környéken nincs, sokan járnak ide a környező falvakból is, sőt még más megyéből is vannak visszatérő ügyfelek. A régi falusi malmokkal az a gond, hogy a falusi emberek már nem sütnek kenyeret. Mivel nincs kereslet a lisztre, a malmokat bezárták, vagy egy héten csak egy nap őrölnek. A koronkai malomban bőven van munka. Felöntjük a búzát és lejártatjuk. Ritkán áll a malom.

– Milyen a liszt?

– A búzából többféle liszt lesz: finomliszt, egységes kenyérliszt, teljes kiőrlésű liszt és korpa. A kenyérlisztre van a legnagyobb igény. A pékségek a 650-es lisztet viszik. A magánszemélyeknek is igény szerint őröljük a búzát.

– Koronkán sütnek-e kenyeret a háziasszonyok?

– Nemigen. Még Somosdon sem! Annak ellenére, hogy hagyományőrző falu. Hogy miért mondom ezt? Mert somosdiak vagyunk, onnan tudjuk. De vannak olyanok is – igaz, kevesen –, akik házi kenyeret sütnek, abból a meggondolásból, hogy úgy nincs benne adalékanyag – mondta Székely József. 

– Hány alkalmazottat foglalkoztatnak? – ezt már Székely Botondtól kérdezem, aki édesapjától vette át a cég ügyeit, a cégvezetés egy részét, az előkönyvelést is. 

– A malomban 12-en dolgozunk. A munkások között vannak helybeliek és somosdiak is.

– Milyen minőségű a búza?

– Gyengébb, mint a tavalyelőtti. Több esetben kicsírázott, nagy volt a nedvességtartalma, és emiatt szárítani kellett. 

– Mennyibe kerül az őrlés?

– Száz kiló búza őrlése 25 lej. Sok vásárhelyinek van földje falun, megkapják a gabonát, behozzák, megőröljük a búzát, az adott mennyiségre értékjegyeket kapnak, amivel majd a pékségek kenyérüzleteiből kiválthatják a pékárut, aminek csak a munkadíját kell kifizetni. 

– Vásárlók is vannak?

– Sokan járnak lisztet vásárolni, korpát is vesznek az állatoknak. 

– Mi a titka, hogy a koronkai malom továbbra is működik, s nem jutott a többi sorsára?

– Egy jól működő rendszert alakítottunk ki, jobban melléálltunk – mondta Székely József. – Megkerestük a klienseket, cégeket, pékségeket. A pékségeknek is előnyös, hogy a közelben van a malom, ahonnan biztosítható a liszt. Így mindenki jól jár, hiszen a pékeknek van miből kenyeret sütni, ami mindennap kelendő. 

Amikor a kenyérliszt minőségéről esett szó, Székely Botond beavatott a liszt minőségi ellenőrzésének fortélyaiba, hogy hogyan mérik a liszt nedvességtartalmát, a sikértartalmat, amire kis laboratórium áll rendelkezésükre. 

Távozáskor Kádár Lajos, a malom társtulajdonosa az ajtóban a rakodást követte, ahogyan a liszteszsákok felkerülnek a teherautóra, indulóban a pékségbe. 

– A koronkai liszt azért jó és kelendő, mert semmilyen adalékanyag nincs benne. Olyan hagyományos kenyeret, kalácsot lehet belőle sütni, amiben nincs kelést serkentő anyag, ízfokozó vagy más adalék. Ezért szeretik az emberek.