Kiss Levente – 70

Mindannyiunkban eleven még a csíksomlyói búcsú emléke. A zarándoklatot elindító István pap neve is visszacseng bennünk, rá is mindegyre hivatkoztak a lélekemelő esemény kapcsán. Sok-sok emberben, aki járt már Gyergyóalfaluban, úgy rajzolódik ki a közösségét elhivatottsággal vezető, hagyományteremtő, bátor lelkész alakja, ahogyan a község szülötte, Kiss Levente szobrászművész bronzba álmodta. Az emlékmű ott áll a nyolc évszázados római katolikus templom előtti park közepén, sokan megcsodálják, magukba zárják üzenetét. Alkotója a megmintázott nagy elődhöz hasonlóan ragaszkodik a településhez és annak népéhez, több munkája gazdagítja Gyergyóalfalu köztereit, műgyűjteményeit, mindig számíthatnak tehetségére, tudására, segítségére, amikor arra szükség van. A marosvásárhelyi szobrász június 10-én töltötte 70. esztendejét. Isten éltesse sokáig! Jó erőben van, számos jelentős alkotással örvendeztetheti meg még szobrászata híveit, barátait. Ha pillanatnyilag nincs is nagy formátumú, monumentális jellegű megbízatása, folyamatosan dolgozik, hiszen a plasztikai ötletek kifogyhatatlanok, kimeríthetetlen a szoborrá átlényegíthető tárgyak, helyzetek, emberi tulajdonságok, a metaforává nemesíthető látványelemek, megörökítendő értékek és emlékek tárháza. A régi népi munkaeszközök jelenleg is ellenállhatatlanul sarkallják munkára. A Barabás Miklós Céh Maros megyei tagjainak napokban zárult kiállításán is ízelítőt kaphattunk művészi törekvéseiből, a téli megyei tárlaton is meglepte a nézőket ősi használati tárgyakból ihletődött kinetikus konstrukcióival. Igen, munkásságában szorosan összekapcsolódik múlt-jelen-jövő szerves hármasa, megfér egymás mellett a figuratív és nonfiguratív, a művész számára egyaránt kedves feladat történelmünket megidézni, plasztikai nyelven közönség elé tárni mindazt, amit mindenkori nagyjaink képviseltek, vagy felmutatni azt, amit a kor szelleme illetve a szakadatlanul fejlődő tudomány a mai alkotónak sugall. Felívelő pályájának így lehetnek olyan fontos mérföldkövei, mint az 1848-as Agyagfalvi emlékmű, amelyen Hunyadi Lászlóval együtt dolgozott, vagy mint a gyergyóalfalui Millecentenáriumi kompozíció, a Borsos Tamásnak Marosvásárhelyen állított köztéri monumentum, a rattingeni  Kontrasztok vagy a lintorfi Feszület. Közelről sem teljes a felsorolás, hagyjuk nyitva az elismerésre méltó műalkotások címlistáját, Ön is képes az említetlen művekből többet felidézni magában, kedves olvasó. És azért se hiányolják a most meg nem nevezetteket, mert biztos, hogy az elkövetkező években még számos fontos Kiss Levente-mű születésének örülhetünk. Kívánjunk hozzájuk erőt, egészséget, töretlen alkotókedvet!