Kisebbség a kisebbséggel

Kétnapos ünnepségsorozattal, valamint erdélyi kirándulással ünnepelte fennállásának ötödik évfordulóját a Marosvásárhelyi Örmény–Magyar Kulturális Egyesület.

Fotó: Kaáli Nagy Botond

Kétnapos ünnepségsorozattal, valamint erdélyi kirándulással ünnepelte fennállásának ötödik évfordulóját a Marosvásárhelyi Örmény–Magyar Kulturális Egyesület. A MÖMKE, eddigi tevékenységének, nívós rendezvényeinek köszönhetően kivívta a marosvásárhelyi, az erdélyi magyarság megbecsülését. A péntek délutáni tárlatnyitón és a szombati gálaesten szépszámú közönség tette tiszteletét.

Pénteken Duha István képzőművész faragványaiból nyílt kiállítás a Bernády Ház emeleti galériáiban, míg szombat délután a Kultúrpalota kistermében zajlott a születésnapi ünnepség. Utóbbi ceremóniamestereként Biluska Annamária színművésznő lépett a kisterem színpadára, rövid köszöntőbeszéde után a Grazioso vonósnégyes játszott.

Dr. Puskás Attila az egyesület elmúlt öt évének tevékenységét, az elért eredményeket ismertette vetített képes előadása során. – Kétfajta ember él Erdélyben: aki örmény és aki még nem tudja, hogy az – nyitotta poénos felütéssel beszédét Puskás Attila, majd az egyesület mottóját, Ingrid Bergman mondatait ismertette: „Légy önmagad. A világ imádja az eredetit!”

– Nemcsak öt éve fedeztük fel, hogy kik vagyunk. Vásárhelyen már az 1900-as évek elején is tartottak örmény bált. Egyesületünk hét éve alakult, öt éve jegyeztettük be és váltunk hivatalossá. Nagyon fontos volt számunkra, hogy meghatározzuk, mi az, ami örménnyé és magyarrá tesz minket itt, Marosvásárhelyen. A Budapesten élő dr. Issekutz Sarolta segítsége, Kilyén Ilka, Váradi Mária szorgalmazása nélkül ma nincs MÖMKE. Minden hónap első szerdáján tartjuk rendezvényeinket. Az elmúlt öt év alatt körülbelül hetvenet. Eseményeink meghatározott stratégia szerint zajlanak: időrendi sorrendben kiállítás-megnyitó, örmény kaleidoszkóp, megemlékezés az örmény genocídiumra, őszi gasztronómiai rendezvény, az örmény kultúra napjai, adventi koncert. A nyár folyamán kirándulásokon, búcsúkon való részvétel. Irányelveinket az identitáserősítés, az egyéni motiváció, a kívülállók meghallgatása határozza meg. Az örmények kuláklistán voltak, hallgatniuk kellett, így sokakból kitörlődött a hovatartozás érzése. Mi a szentistváni sokszínűség, erdélyiség hívei vagyunk. Befogadók, ahogyan minket is befogadtak ide. Az erdélyi kultúra részei vagyunk, az erdélyiség gondolatát próbáljuk megélni, megvalósítani. Tevékenységeinknek része az ismeretterjesztés (történelem, kultúra, irodalom, egyházi tematika, családfakutatás, személyiségek, helytörténeti kutatások), a tematikus kiállítások, a rendezvényszervezés, a hitéleti tevékenység, a gasztronómia, a tanulmányutak Európában és Örményországban, valamint a más egyesületekkel való kapcsolattartás.

– Örmény–Magyar Kulturális Egyesület – a névben benne van az identitás, a gyökerek és a befogadó régió – tette hozzá Lokodi Edit, a megyei tanács alelnöke, az egyesület védnöke. – Nagyon tartalmasan repült el ez az öt év, a rendezvények színvonalasak voltak, minőségiek, érdekesek. Az egyesület vallja, hogy az örmény származás része az erdélyi magyar kultúrának. Erre kívánnak utat építeni. Közösen, kisebbség a kisebbséggel. Az örmények nemesi származásúak vagy kulákok voltak, gazdagok, legtöbbjük értelmiségi. Első erdélyi iskolájukat a XVII. században alapították. Sorsuk párhuzamos a magyarságéval, ők is az egyetemes keresztény hit védelmezői voltak.

– Sorstársak vagyunk, történelmünkben sok közös vonás található – mondta beszédében Peti András alpolgármester. – A genocídium, Örményország 90%-ának elvesztése, a Trianon utáni, Magyarországra való kitelepedés. Önök halmozottan kisebbségi létre kényszerültek, de ez nem gátolta meg Önöket az érvényesülésben. Az oszmán birodalom örményországi betelepítései, az ottani többszörös közigazgatási átrendezések, amelyek mind az örmények ellen irányultak – milyen tanulságos ez számunkra manapság…

Csige Sándor vezető konzul a csíkszeredai magyar főkonzulátus nevében szólalt fel és tolmácsolta dr. Zsigmond Barna Pál főkonzul üzenetét. Majd az október 6-án meggyilkolt aradi vértanúk közül Kiss Ernő és Lázár Vilmos utolsó mondatait idézte. – Milyen gyönyörű szavak, az igazi hazafiak üzenete. Pedig két örmény származású honvéd tábornoktól származnak. Az erdélyi városiasodás és kultúra fontos támasza volt e kis népesség. Hálával tartoznak nekünk, mert befogadtuk őket és mi hálával tartozunk nekik, mert oly sok mindennel segítettek bennünket, magyarokat. Orbán Balázs írta róluk: „Örülhetünk előremenetelükön, mert e nemzettöredék nem lett hálátlan e hazához”. Tudatában vagyunk a vásárhelyi rendezvény jelentőségének. Kívánjuk, hogy e nemzettöredék gyarapodjon lélekben, lélekszámban, szükségszerű anyagiakban egyaránt – mondta a főkonzul, majd az est összművészeti része vette kezdetét. Kecskés Ávéd Erika hegedűjátéka (zongorán kísérte Ávéd Éva) után Kilyén Ilka szavalta örmény költők Nagy Attila által fordított verseit, majd Aszalós Enikő énekelt örmény népdalokat (Szakács Mária zongorakíséretével). Az est zárásaként pedig a Puskás Attila és Ávéd Rózsa által szerkesztett, az évforduló alkalmából megjelent, Örmények a magyar kultúráért című kötetet mutatták be a közönségnek.

Az öt évet ünneplő rendezvénysorozat szombaton az erdélyi örménységgel kapcsolatos, tematikus kirándulással ért véget.