A kisebb országok passzivitása miatt erősödött meg az EB
A brüsszeli vitákban „félénk” és „néma” kisebb tagállamok passzivitása miatt erősödött meg az Európai Bizottság szerepe az uniós döntéshozatalban.
A brüsszeli vitákban „félénk” és „néma” kisebb tagállamok passzivitása miatt erősödött meg az Európai Bizottság szerepe az uniós döntéshozatalban – vélik Aurélien Colson és Emmanuel Vivet francia politológusok a Le Figaro című francia napilapban hétfőn közzétett írásukban.
Az uniós bővítés következményeivel foglalkozó kutatóintézet (Irene) két szakértője szerint az újonnan csatlakozott kelet-európai államok az uniós döntéshozatal legfontosabb fórumának számító Európai Tanácsban jelentős változást idéztek elő: „a kis országok nagyszámú jelenléte a tárgyalóasztal körül befolyásolja a megbeszélések menetét és alakítja azok kimenetelét”.
A politológusok szerint nem az a kérdés, hogy méretüktől függően mekkora a szavazati arányuk a kisebb országoknak, hanem az, hogyan befolyásolják a vitákat, és azokban elég aktívak-e.
„Felszólalnak-e a küldötteik? Van-e az egyes fővárosokban forrás arra, hogy ellenvéleményeket fogalmazzanak meg, amelyekkel befolyásolhatók a tárgyalások? Tudnak-e szövetségeket formálni? Elolvassák-e a vitára bocsátott valamennyi dokumentumot és van-e saját véleményük azokról?” – hangsúlyozzák a francia kutatók.
Példaként említik a 10 millió lakosú tagállamok közül Belgiumot, Svédországot, Portugáliát, valamint az 5 milliós Finnországot, amelyek nagyon aktívak és időnként „csodákra képesek” Brüsszelben.
„De általában a kevésbé nagy országok relatív csendben vannak a tárgyalóasztal körül, mert sok az elemezni való dokumentum, és a viták gyorsan követik egymást. A Tanácsban a tagállamok naponta vitáznak, napi 15 vita zajlik. Amíg a nagy tagállamoknak a népes és kompetens adminisztrációjuknak köszönhetően szinte mindenről gyorsan van álláspontjuk, és a súlyukat meghaladó hatást tudnak gyakorolni, addig a többiek teljes napokon át hallgatnak, és alig számítanak. Nem ritka, hogy egy adott vitához a 28 országból több mint 15 hozzá sem szól” – hangsúlyozták a politológusok.
Szerintük ezzel passzivitással magyarázható az, hogy az elnökség a gyorsabb ügymenet érdekében megfordította az eredetileg a szerződésekben előírt gyakorlatot, és nem a támogatás érdekében rendel el szavazást, hanem inkább arra kérdez rá, hogy kinek van az elhangzott javaslattal szemben ellenvéleménye. Ezért akik hallgatnak, azokat támogatóként kezelik egy-egy javaslat esetében.
A lisszaboni szerződésben már nem is szerepel előírásként a támogatás érdekében rendezendő szavazás, ezért
„különösen a technikai jellegű témákban, a többséget gyakran a hallgatásnak köszönhetően szerzi meg az Európai Bizottság” – hívták fel a figyelmet a francia elemzők. Hozzátették: „A félénk vagy egyenesen néma országok felvétele a tanácsba az Európai Bizottságot erősíti: a kicsik hallgatása szavazati előnyt ad az Európai Bizottság által az asztalra tett javaslatnak”.
A politológusok szerint az „Európai Tanács koncertjén a hallgatás egyre nyomasztóbb. Minél kisebb egy állam az unióban, annál kevésbé vesz részt a vitákban”.
Meglátásuk szerint a nagyobb témákról, mint például a költségvetés vagy Törökország uniós csatlakozása, minden országnak van véleménye, de a viták többségére ez nem igaz, és Horvátország, majd később Szerbia csatlakozása csak erősíteni fogja ezt a tendenciát.
„Az unió bővítése olyan államokkal, amelyek nem rendelkeznek az európai integrációról szóló témákat követni képes közigazgatással, megváltoztatja az alaphelyzetet, és hatalmad ad azoknak, akik a tárgyalások kiindulópontját biztosítják, nevezetesen az Európai Bizottságnak és a jelenlegi elnökségnek”.
