Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Múlt szombaton rendezték meg a harmadik osztályosok regemondó versenyének megyei szakaszát. A kultúra bölcsőhelyén a Petres Kálmán Általános Iskola adott helyet a rangos rendezvény tizenkettedik kiadásának.
Valamikor réges-régen Erdélyország földjén nagy békességben éltek egymással a tündérek és az emberek. Megirigyelték ezt az ördögök, de miután semmiképp nem tudtak közéjük éket verni, sem hazug szóval, sem csalással, haragjukban a hétfejű sárkányt hívták segítségül, amely végül bekapta a napot, a holdat, és elfoglalta az országot. Ez adta a mesekeretet, ezzel hívták hadba az ország népét múlt szombaton, s a jó példát maguk a jobbágytelki fiúk és lányok mutatták, akik – félretéve a szomorú perceket –, népdalokkal és egy utolsó néptánccal indultak a sárkány ellen. Példájukat huszonnyolc bátor kislány és kisfiú követte, akik a megye húsz településéről sereglettek össze, és akiket táltos asszonyok ruháztak fel különleges képességekkel, varázserővel a küzdelemre. Egyenként szálltak harcba, de nem karddal, hanem egy rege elmesélésével, s akinek ez sikerült, az kiszakíthatott egy darabot a sárkány testéből.
A jövő magja
Régen nagyon korlátozott volt az emberek mozgáslehetősége, többnyire szülőfalujuk környezetében élték le életüket, összenőve a tájjal, míg ma eljuthatunk a világ legtávolabbi helyeire is, más kultúrákat, szokásokat ismerhetünk meg. A kitágult mozgástér feloldotta a kötöttségeket, ezért van szükség a hagyományőrzésre, mert a hagyomány összekötő kapocs a múlt és a jelen között. Ezeket a hagyományokat, örökséget ápolták ezen a napon a gyerekek, akik egy-egy szép rege, monda előadásával felvidították a szíveket – mondta köszöntőjében Bakó Csilla házigazda iskolaigazgató. Székelyhodos község polgármestere szerint a kisgyerekkori élmények meghatározzák az egyén életvitelét érintő törekvéseket a későbbiekben, ezért egy ilyen nap pozitív élmény, és Veres Péter szavaival „ide kell hoznunk a nagyvilágot, ide kell hoznunk mindent, ami szép, ami nemes és amit érdemes”.
Az oktatási minisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkárságának tanácsosa arra hívta fel a figyelmet, hogy itt a mag, a csíra, ezek a gyerekek viszik tovább az örökséget. Történelmünk megismerése érdekes, értékes és hasznos, és most az ideje megtanulni, kik voltak történelmünk nagyjai, és hol alakult ki a mi különleges világunk – fejtegette Fodor József. Magyarorság csíkszeredai főkonzulátusának üzenetét Balogh Attila Márton konzul tolmácsolta, hangsúlyozva, hogy egy ilyen rendezvény példa arra, hogy egy kisközösség hogyan tud a magyar kultúra számára maradandót alkotni, és innen nyelvi és történelmi tanulságokat vihetnek haza a résztvevők.
Felsorakoztak a legbátrabbak
Mire minden bátor harcos megvívta a maga küzdelmét, Erdélyország felszabadult a sárkány uralma alól, s ezt a hazatérő jobbágytelki fiatalok ugyancsak tánccal ünnepelték meg. Ezt követően a bátor harcosok közül felsorakoztak azok, akik a többieknél egy hajszálnyival ügyesebben vívtak, ugyanis küzdelmüket figyelmesen követték a táltos asszonyok (Bárdosi Ilona nyugalmazott marosvásárhelyi tanítónő, a regemondó verseny elindítója, Fejes Réka szaktanfelügyelő, Sándor Éva csíkfalvi magyar szakos tanárnő, Marc Erzsébet tanítónő, backamadarasi igazgató és Szabados Emőke kóródszentmártoni tanítónő).
A Székelyhodosi Polgármesteri Hivatal különdíját Orbán Magor (Székelyvaja), a Genesis pékség különdíját Gidófalvi Eszter (Székelykakasd), a Novum kiadó különdíját Lakatos Mihály Áron (marosvásárhelyi Dr. Bernády György általános iskola), a Bookman kiadóét Máté Tilda (Kend), a Farel cég különdíját Szabó Angéla (Körtvélyfája) érdemelte ki, míg a csíkszeredai főkonzulátus különdíjait György Michelle Nicole (Marosszentkirály) és Fodor Izolda Zsófia (dicsőszentmártoni Traian általános iskola) vehette át.
Dicséretben részesültek a következő tanulók: Varodi Dorottya Szófia (Marosszentgyörgy, tanítója Opra Kinga), Göndör Zselyke (Marossárpatak, Vajda Annamária), Kacsó Orsolya (Nyárádszereda, Benke Emma), Iszlai Éva Hajnalka (Nyárádmagyarós, Adorjáni Éva). A verseny harmadik díját a désfalvi Ozsváth Lehel (tanítója Gagyi Erika), a másodikat Pál Péter (marosvásárhelyi Dacia általános iskola, Vajda Gyöngyi) érdemelte ki, míg az első helyet a küküllődombói Kálmán Bálint szerezte meg, a legjobb három versenyző a Legendárium ajándékcsomagjának is örülhetett. A Marosvásárhelyen rendezendő országos versenyre az első három tanuló jutott tovább, de rendezőként Maros megye egy negyedik helyet is kap. Mivel Kacsó Orsolya és Iszlai Éva Hajnalka azonos pontszámmal lettek negyedikek, mindketten ott lesznek a döntőben.
– Csodálatos bátorság kell ennyi szem előtt beszélni, óriási munka van egy háromperces rege mögött, és elismerés jár a gyerekeknek az alapos, tudatos előadásért, a pedagógusoknak és szülőknek a gyerekek felkészítéséért, a szervezőknek pedig amiért a megálmodott versenyt továbbviszik, évenként megrendezik – emelte ki a verseny végén Fejes Réka, míg Fodor József arról biztosította a gyerekeket, hogy elvarázsolták a felnőtteket, és méltón fogják képviselni a megyét az országos versenyen.
A megyei verseny legjobb regélője, Kálmán Bálint lapunknak elmondta: nagyon örül az eredménynek, nagyon sokat tanult ezért, számított is egy továbbjutó helyre, így a verseny végéig csak azért izgult, hogy hányadik helyet szerzi meg. Tanítónője elmondta: számítottak is rá, mert számos szavaló és mesemondó versenyen jártak, még országoson is, és kisdiákja mindenhol becsületesen megállta a helyét. A versenyre viszont a sok megmérettetés miatt csupán egy hónapot tudtak készülni – árulta el Barabási Annamária.
Éltetni a nyelvet
Bárdos Ilona a kultúra bölcsőjének tartja Jobbágytelkét, ahol a népdal, néptánc bölcsőjét is ringatták, és ahol olyan személyiségek is megfordultak, mint Bartók Béla, aki a magyarság egyik kincseként ismert Erdő, erdő, erdő című dalt is itt gyűjtötte. „Összetartozunk, egy nagy közösséget alkotunk, adja Isten, hogy ez a közösség növekedjen erőben és számban” – mondta a pedagógus, aki a magyar nyelv különlegességére is felhívta a figyelmet: évezredek óta él és virágzik, és sok, hazájától távol szakadt magyar szülőföldjét is jelentette. Ezért a gyerekeket arra intette, hogy próbálják megtartani az anyanyelvet, és úgy művelni, ahogy azt őseink tették: éljenek vele, használják, csiszolják, gyarapítsák, míg a pedagógusokat arra kérte, hogy munkájukban alkalmazzák az anyanyelv törvényszerűségeit.