Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Sok jót és rosszat is lehet hallani a Work&Travel programokról. Vannak, akik azt mondják, hogy relatív nagy összeggel tértek haza, de az is előfordult, hogy saját zsebből vagy otthonról küldött pénzből kellett fedezni a hazautat. Természetesen nem szabad eltekinteni attól a ténytől, hogy az Egyesült Állomokban kiadások szempontjából nagy különbségek vannak az államok között, valamint a bérezés is munkahely- és munkakörfüggő. Az Egyesült Államokban eltöltött időszakról és a Work&Travel programról Szilágyi Melindát kérdeztük.
– Milyen volt egy nyarat Amerikában tölteni?
– Egyszerre ijesztő és fantasztikus. Egy teljesen új és más világba csöppentem bele. Az elején volt ijesztő, hiszen elég belegondolni abba, hogy milyen messzire kell menni, de ez igazán akkor tudatosult bennem, amikor felszálltam a repülőre. Viszont az érkezés után nagyon hamar bekerül az ember egy napi rutinba, rövid idő után azt éreztem, mintha a teljes életemet ott töltöttem volna.
– Hogyan kell jelentkezni egy Work&Travel programra?
– Nem annyira bonyolult, mint ahogyan azt sokan gondolják, ellenben – be kell vallanom –, elég kockázatos. A program egyetemi hallgatóknak szól, és a különböző karokon is reklámozzák magukat az ezzel foglalkozó irodák, legalábbis Kolozsváron így történik. Amikor én és az egyik barátnőm elhatároztuk, hogy belevágunk a Work&Travelbe, felkerestünk egy irodát, ahol szépen aprólékosan elmagyarázták a fontos lépéseket, és kitöltöttünk egy szerződést. Minden különböző lépésnél kell valamennyit fizetni. Talán a legnehezebb része az, hogy el kell menni Bukarestbe a vízumért. Ezt úgy kell elképzelni, hogy tartanak egy interjút, feltesznek pár kérdést, és ha minden rendben van, megadják a vízumot. Igazából 10 percért kell utazni jó pár órát. Ezt követően megkapjuk a repülőjegyet, amiért fizetni kell, de az ügyintézés részét a program biztosítja. Azért mondtam, hogy egy kicsit rizikós az egész, mert aki először megy, a programon keresztül kapja a munkahelyét, a programon keresztül intézi a szerződését. Igazából elég vakon történik minden. Sok rémtörténetet olvastunk az interneten, hogy az illető odaért, és nem volt meg a szálláshely, vagy kevesebb volt a fizetés. Nagyon kell vigyázni arra, hogy az ember biztos helyre menjen.
– Mennyire van kolbászból a kerítés a bérek szempontjából? Volt, aki elég sok pénzt meg tudott spórolni, viszont arra is volt már precedens, hogy valaki a zsebébe kellett nyúljon azért, hogy hazajöhessen...
– Mi is ettől féltünk, hiszen maga az út is nagy befektetés. Ilyen célból is lehet felvenni banki kölcsönt, viszont nem éri meg. A bérek és az, hogy mennyit lehet megspórolni, nagyban függ attól, hogy melyik államba és melyik városba megy az ember. A nagyvárosokban, mint például New York vagy Los Angeles, megszállni elképzelhetetlenül sokba kerül. Mi egy kisvárosban voltunk, ahol teljesen mások a megélhetési lehetőségek. Továbbá természetesen a munkahely is kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy mennyi pénzt lehet megspórolni. A pincérek más fizetést kapnak, mint például a szobalányok, amik mi is voltunk. Véleményem szerint nagyon könnyű a mérleg pozitív oldalán maradni, nyilván nagymértékben függ attól, hogy hány helyre szeretne ellátogatni az illető.
– Mekkora kiadásai vannak a Work&Travelnek? Mennyibe kerül az út, a szállás és az étel?
– A program önmagában 700-800 dollár, erre még rájön egy 200 dollár körüli összeg, ami a munkaadónak megy, a vízum pedig 150 dollár. Ezenkívül személyesen is lehet intézni a repülőt, de az irodán keresztül kedvezőbb árat lehet kapni. Mi az oda-vissza útért 200 eurót fizettünk. További költség már csak az ottani étel. Az első néhány hétre, hogy legyen nálam pénz, vittem magammal 200-300 dollárt, azonban nagyon könnyű volt megélni. Jóformán hozzá sem nyúltunk a fizetésünkhöz, mert a borravalóból tudtuk fedezni a költségeinket.
– Mennyire van lehetőség utazni?
– Ez függ attól, hogy ki mennyit szeretne utazni, és mennyi pénzzel szeretne hazajönni. Elméletileg
munka közben is lehet utazni, attól függ, hogy az Egyesült Államokon belül hol tartózkodik az illető, milyen a munkája és a munkabeosztása. Mi úgy mentünk, hogy az első a munka. Szeptember 30-án hivatalosan is lejár a munkaszerződés, és utána még van 30 nap, ameddig az Államokban lehet maradni. Ebben a periódusban bárhova lehet menni, és bármit lehet csinálni, annyi pénzt költ el az ember, amennyit szeretne. Mi 10 napot fordítottunk kirándulásra, és elég sok helyre eljutottunk. Voltunk New Yorkban, Bostonban, Chicagóban, és még számos érdekes helyen. Tehát 30 nap szerintem bőségesen elég arra, hogy mindenki kielégítse a kíváncsiságát, és ellátogasson oda, ahova szeretne.
– Hogyan értékeled a Work&Travelt, és visszamennél-e?
– Egyértelmű, hogy visszamennék. Igazából már 2020 nyarán vissza kellett volna mennem, de a számításaimat áthúzta a koronavírus-járvány. Jövőben mindenképpen vissza szeretnék menni, legalábbis ez van tervben, azonban ez is attól függ, hogy a járvány még meddig tart. Én mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy ha teheti, egyszer próbálja ki. Egy nagyon jó lehetőség az egyetemisták számára, illetve egy hosszú távon is kimondottan hasznos élettapasztalat, rendkívüli lehetőség megismerni az ottani emberek mentalitását, mindennapjait és életstílusát.