Kínába kerülhet a román gyapjú

Amint korábban írtuk, a 2017. július 17-én megjelent 500-as  kormányhatározat értelmében a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium saját költségvetéséből azoknak a juhtenyésztőknek, akik a 154/2014-es törvény alapján kibocsátott engedéllyel, valamint azon magán- és/vagy jogi személyeknek, egyéni és családi vállalkozóknak, akik a 44/2008-as kormányrendelet alapján működési engedéllyel rendelkeznek, 1 lejt fizet egy kg gyapjúért, amennyiben hivatalosan leadják begyűjtő- és/vagy feldolgozóközpontokba, ugyanakkor az állatállományuk szerepel a mezőgazdasági jegyzékben. A minisztériumban és a hozzá tartozó megyei igazgatóságokon a szakértők azon dolgoznak, hogy működőképessé tegyék a programot. Úgy tűnik, a labda a gazdák térfelére került. 

Petre Daea mezőgazdasági miniszter nemrég a sajtónak azt nyilatkozta, hogy a kollégákkal közösen azon dolgoznak, hogy „ne maradjon gyapjú a mezőkön”. A gond viszont az, hogy Romániában tönkretették a gyapjúmosókat. A miniszter szerint jelenleg az országban két ilyen egység működik, nemsokára még kettőt létesítenek, de az üzembe helyezésig még eltelik egy kis idő. „Azokhoz szeretnénk visszajuttatni a feldolgozott gyapjút, akik falun, otthon feldolgoznák és a bevételből legalább kifizetnék adósságukat a polgármesteri hivataloknak. Hajdanában lehetett gyapjúzoknit kapni, most már nem lehet. Az országban csak a buhuşi-i készruhagyár működik. A honvédelmi miniszternek javasoltam, hogy lássák el a hadsereget gyapjúpokrócokkal” – mondta a tárcavezető, majd hozzátette, az építkezésben hőszigetelőként is fel lehet majd használni a gyapjút, de a román gyapjú eljuthatna akár a brüsszeli luxusszállodákba is. A németek bármilyen minőségű gyapjút felhasználnak, nem dobnak el semmit. Víztartó képessége miatt különböző dísznövények cserepeibe helyezik a gyapjúhulladékot, ezért akár nagyobb mennyiséget is felvásárolnának. „Brüsszelben tárgyaltunk szállodalánc-tulajdonosokkal, akik azt szeretnék, hogy gyapjútakaróval lássák el szállodáikat, így nagyszerű felvásárlópiacot tudunk kiépíteni” – mondta egyebek mellett a sajtónak Petre Daea. 

Országos szinten nagy az érdeklődés a program iránt. Megyénkben is eddig 1471 juhtenyésztő iratkozott fel, akiktől mintegy 800–900 tonna minőségi gyapjút tudnának összegyűjteni. Ahhoz, hogy a  támogatást megkapják a tenyésztők, a gyapjú értékesítésekor érvényes, láttamozott termelői igazolvánnyal kell rendelkezzenek. Jó hír, hogy  idéntől a könyvecskének öt lapja van, ami azt jelenti, hogy nem kell évente újat kiállítani,  elvileg csak láttamoztatni kell a lapokat. 

Egy másik feltétel, hogy a gazdáknak igazolniuk kell, hogy engedélyezett központhoz szállították le a gyapjút, mivel szerződés alapján számolják majd el a támogatást. 

Ioan Rus, a Maros megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője elmondta, tudomása szerint Romániában még nem működik engedélyezett gyapjúmosó. Mi több, a környezetvédelmi szabályok miatt Európában csak néhány volt kelet-európai országban van ilyen egység. Hosszas keresgélés után sikerült felvenni a kapcsolatot a Szeben megyében levő Tongo Kft. török tulajdonosával. A szebeni repülőtér közelében levő cég – családi hagyományt folytatva – gyűjti, bálázza a gyapjút, majd Törökországba küldi, ahol engedélyezett mosót üzemeltetnek, majd a megtisztított anyagot Kínába szállítják, ahol feldolgozzák. A török üzletember olyan szerződést kötne a tenyésztőkkel, amelynek alapján bármilyen mennyiségben átvesznek bogáncsmentes fehér gyapjút, amiért kilogrammonként – típustól függően – 2–3 lejt fizetnek. Azt is megígérte, hogy a gyengébb minőségű, illetve a bárányok nyírásából származó gyapjút is átveszi kilogrammonként 0,80 lejért. Ehhez még hozzáadódik az állam által fizetett kilogrammonkénti 1 lej támogatás. 

Az igazgató szerint ez elfogadható ajánlat, azonban a gazdáknak kell eljuttatni a gyapjút a szebeni begyűjtőközponthoz. Azért, hogy megszervezzék a köztes begyűjtést és a szállítást megyénkben, az igazgatóság több találkozót szervezett (Maroskecén, Marosludason, Radnóton, Szászrégenben, Segesváron, Mezőrücsön, Marosvásárhelyen) juhtenyésztő egyesületek képviselőivel. Ahol több száz állatból álló juhnyájat tartanak, ott nem gond egy teherautónyi gyapjú összegyűjtése, de a kisebb gazdáknak társulniuk kellene – véli az igazgató. A török cég 2,50 lejért nagyobb vászonzsákokat biztosít, amiben összegyűjthetik és elszállíthatják a begyűjtőbe a gyapjút. A zsákok árát a gyapjú leadásakor vissza lehet váltani. A török üzletember által felkínált lehetőség  a megyehatárhoz közeli falvakból Szeben megyei juhtenyésztőket is érdekel. A találkozón megállapodtak abban, hogy a dedrádszéplaki úton levő szászrégeni juhtenyésztő kísérleti állomáson ideiglenes begyűjtőpontot létesítenek.  A maroskecei polgármester azt is megígérte, hogy az önkormányzat támogatja néhány gazda látogatását a szebeni begyűjtőközpontba, hogy győződjenek meg a rendszer működőképességéről.  

Ioan Rus hangsúlyozta, hogy azoknak az egyesületeknek, amelyek felvállalják a szállítást, módosítaniuk kell az alapszabályzatot. A tevékenységek közé tételesen be kell írni „a tagoktól a gyapjú átvételét, értékesítését” is.  Az igazgató elmondta, a török felvásárlóval történt tárgyalást követően kidolgoztak egy keretszerződést, amelyet láttamozásra elküldtek a minisztérium jogi osztályára. 

– Azt szeretnénk, ha ezt a dokumentumot elfogadná és általánosítaná, illetve terjesztené a minisztérium az országban, hogy ne csak Maros megyeiek kapcsolódjanak be ebbe a rendszerbe, mert a török vállalkozó bármilyen mennyiséget átvesz és eljuttat törökországi gyapjúmosón keresztül a feldolgozókhoz. Mi több, lobbitevékenységet kezdeményez Brüsszelben, hogy az engedélyezett európai szállodákból vonják ki a műszálas szőnyegeket, ágyneműket, és ezeket gyapjúval helyettesítsék. Ha ez az ügy nyer, akkor valóban óriási felvásárlópiaca lesz nemcsak a romániai, hanem a más, hagyományos juhtenyésztéssel foglalkozó országokból származó gyapjúnak, a más felhasználóipar mellett – mondta el lapunknak a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője. 

Úgy tűnik, hogy a program működőképessé tételében, a miniszter által bejelentett törekvések mellett, valóban történt előrelépés. Már csak a tenyésztőknek kell megtalálniuk az utat ahhoz, hogy létrejöjjön a gyapjúértékesítési lánc.