Kicsi ember nagy kapu előtt…

Ketten játszanak. Egy homokkal töltött pillepalackot repítenek egyre magasabbra, aztán felmásznak a csúszda tetejére és onnan lövik ki a rögtönzött rakétát. – Ezt nézd meg! – kiáltják, miközben találmányuk pörögve, tartalmát százfelé hullatva földet ér.

Fotó: archív

Ketten játszanak. Egy homokkal töltött pillepalackot repítenek egyre magasabbra, aztán felmásznak a csúszda tetejére és onnan lövik ki a rögtönzött rakétát. – Ezt nézd meg! – kiáltják, miközben találmányuk pörögve, tartalmát százfelé hullatva földet ér. Szinte egyformák a mozdulataik, a nevetésük, látszik, hogy mindkettejük számára most ez a játszótéri „űrkaland” a legfontosabb. Pár nap múlva külön világ részeseivé válnak. A sapkás fiúcska elsős lesz, barátja még egy évet az óvodában marad. Lehet, hogy kapcsolatuk kiállja az elválás próbáját, de mindenképpen más lesz, mint ebben az önfeledt együttlétben. Hogyan élik meg a gyerekek – a fogtündérrel „paktáló” hétévesek és az előkészítőbe induló egykori óvodások – az első becsengetést? – kérdeztük az illetékeseket.

– Elsősorban a tanítón múlik, hogy mennyire zökkenőmentes az átlépés a második otthonnak érzett, biztonságos óvodai környezetből az iskolai világba. Neki kell átvennie a szeretett óvó néni szerepét, és nemcsak viselkedésével, hanem az osztályterem berendezésével, a tanszerek, segédeszközök megfelelő elhelyezésével is pótolnia kell mindazt, amit az újdonsült kisdiák maga mögött hagyott. Bárhogy is nézzen ki kívülről a tanintézet, az, hogy a tanterem látványa mennyire bizalomgerjesztő, mennyire kedvez a feszültségmentes együttlétnek, egyértelműen a tanító felelőssége – szögezi le beszélgetésünk elején a 30 éves pedagógusi tapasztalattal rendelkező Molnár Hajnal.

– Remélhetőleg az óvó nénik időben gondoskodnak arról, hogy a gyerek pozitív indíttatással lépje át az iskola kapuját, és a szülők is sokat mesélnek a kicsiknek erről a különleges világról, esetleg saját élményeiket felelevenítve készítik fel őket a nagy napra. Jó, ha a gyerek már iskolakezdés előtt szétnéz jövendő tanintézetében, megismeri a tanító nénit, tudja az iskolába vezető utat. A készülődéshez tartozik a közös tanszervásárlás, a füzetek beborítása, az elkövetkező hetek, hónapok tervezgetése, megbeszélése a szülőkkel. Az iskolába induló gyerek késztetést érez arra, hogy megfeleljen, nagynak érzi magát, és arra számít, hogy a tanító nénitől ugyanazt a szeretetet kapja, amit az óvó nénitől. Ebben a tudatban már az első napon meg kell őt erősíteni – teszi hozzá a pedagógus, aki a játékos tanulás híve, meggyőződése, hogy a 6-7 éves gyereknek még alapvető szükséglete a játszás, és annak csak lassan, fokozatosan kellene háttérbe szorulnia.

„Jöttek, bekukucskáltak…”

Szőcs-Adorjáni Mária Molnár Hajnalhoz hasonlóan elsősöket fogad szeptember 17-én. Már június végén megtartotta az első szülői értekezletet, akkor az iskolakezdésre beszerzendő tanszerekről tájékoztatta a szülőket és az egyenruhapróbák időpontját is leszögezték. A próbákon a gyerekek a tanterembe is benézhettek.

– Jöttek, bekukucskáltak, szemükben őszinte érdeklődés tükröződött – meséli, majd arról beszél, hogy az első iskolai napon minden gyerekben, még a félénkebbekben is, a kíváncsiság a legerősebb, és ezt a tanítónak ki kell elégíteni. Nem baj, ha ilyenkor kérdezetlenül szólal meg a kisiskolás, hiszen ez is érdeklődésének a jele.

Adorjáni Mária szintén nagy hangsúlyt fektet a barátságos, feszültségeket oldó iskolai környezet megteremtésére, illetve arra, hogy a gyereknek lehetősége nyíljon a tanteremben átélni a spontán felfedezés örömét. Kis elsőseit egy meglepetéssel várja az első napon, amelyet nem áll tisztünkben elárulni, mindössze annyit mondhatunk róla, hogy egy varázslatos átváltozásra is sor kerül.

– Fontos, hogy mindhárom szereplőnek – a gyereknek, a szülőnek és a pedagógusnak is – ünnep legyen ez a nap – hangsúlyozza a meleg tekintetű pedagógus, aztán arról beszél, hogy az első iskolai év egy hathetes átmeneti időszakkal kezdődik, amikor a gyerekek megismerkednek az új univerzum kellékeivel, rendjével. Ami az otthoni tanulást illeti, másfél-két óra bőven elég egy elsősnek, akit pedig – az ebédet és a leckekészítést is magába foglaló – napközis programba íratnak, annak még kevesebb időt kell otthon a könyvek mellett eltöltenie. A marosvásárhelyi 2-es iskolában egy nyugdíjas tanítónő segít a gyerekeknek a délutáni felkészülésben. A legtöbb gondot a romántanulás okozza a kisdiákoknak – erősíti meg Mária mindazt, amit „iskolakezdő” szülőktől eddig is hallottunk.

Milyen lesz „Rossz” tanító néni?

Míg a 2-es iskolában oktató pedagógus még a vakáció elején találkozott a szülőkkel, némely családokban pár nappal tanévkezdés előtt sem tudják, hogy ki lesz a tanító néni, illetve mit kell beszerezni a becsengetésre. De olyan iskola is akad a megyeszékhelyen, ahol száz-százötven lejt kértek a szünidőben az elsős gyerekek szüleitől a tantermek rendbetételére, meszelésre, függönyvásárlásra.

– A lányom vegyes érzelmekkel készül az első csengőszóra. Sokat sírt az óvoda és az óvó néni után, aztán belátta, hogy elkerülhetetlen a búcsúzás, hiszen a pajtásai is elballagtak. Leginkább azért szorong, mert az osztálytársai között egyetlen ovistársa sem lesz – mondja a 7 éves Izabella Sara édesanyja, majd azt is elmeséli, hogy a kislányt a tanító néni családneve (Rău, azaz rossz) is elbizonytalanítja, bár megbeszélték otthon, hogy a névnek semmi köze nincs a pedagógus viselkedéséhez. A tanszereket és az iskolatáskát is együtt vásárolták meg, és Iza el is pakolta az óvodai kellékeit az íróasztalából, hogy jusson hely az iskolai csodaeszközök számára.

Híd Micimackóval, Malackával

Szabados Emőke előkészítő osztályosokkal kezd a marosvásárhelyi 2-es iskolában. Szemmel láthatóan nem nyugtalanítja a kihívás, örömmel, szeretettel várja a kicsiket.

– A felkészítőn elmondták nekünk, hogy az előkészítő osztály bevezetésére nagyrészt azért volt szükség, mert az ország bizonyos részein, például Moldvában nem léteznek előkészítő óvodai csoportok, a gyerekek a tehén mellől mennek iskolába, és azt sem tudják, hogy kell fogni a ceruzát. Így viszont minden szülő kényszerítve van arra, hogy még 7 éves kora előtt tanintézetbe adja gyermekét. Az óvodából iskolába kerülő gyerek életében mindig volt egy törés, hiszen a 20-30 perces foglalkozásokról egyből a 45 percesekre kellett áttérnie. Az előkészítő osztály ebben tud segíteni, hídként működhet, hiszen egy kicsit még óvoda, ugyanakkor egy kicsit már iskola is egyben.

A fiatal, mosolygós óvónő az érzelmi intelligencia fejlesztésére helyezi majd a hangsúlyt, játékos feladatokkal igyekszik megtalálni és erősíteni a kisdiákok kiemelkedő képességeit.

– Tapasztalataim szerint sok gyerek nehezen tanul meg írni, olvasni. A nagy hajtásban, amikor két óra alatt fel kell venni egy betűt, nincs is mit csodálkozni ezen. Az előkészítő osztály ebben is segítséget nyújthat, hiszen a beszédnevelés órákon például a hangok lepattintására, a szótagolásra, a szókártyák összeolvasására fordítunk sok időt. Tulajdonképpen az elsősök hathetes előkészítő időszakának tevékenységeit végezzük el egy egész tanévre kibővítve. A román kommunikációórán is sok lesz a játék, illetve egyszerű utasításokat is megtanulunk, társadalmi nevelésen pedig a higiéniai normákra és a viselkedési szabályokra tanítgatjuk a kicsiket. Aki nem tudja, az megtanulja, hogy kell fogni a ceruzát, bekötni a cipőfűzőt, forgatni a szappant, de építeni, festeni is fogunk. 35 perces foglalkozásokat tartunk, ezeket egy-egy 15 perces mozgásos játék követi. Tankönyvek nem lesznek, csupán munkafüzetek és feladatlapok, amelyekből az iskolában dolgoznak a gyerekek, és az órákon minősítést sem adunk. Minden reggel beszélgetéssel kezdődik, ilyenkor a hét napjairól, hetekről, hónapokról is szó esik, illetve ezekkel játszunk majd. Lesz egy választott tantárgy is, remélem, hogy a szülők nem az angolt vagy a számítógépes ismereteket kérik majd. Én egy integrált tantárgyra, a bábszínházra gondoltam, amely kézimunkázásra, rajzolásra, illetve szerepjátékokra is lehetőséget nyújt. Így a gyerekek belső feszültségeiket, megoldatlan problémáikat is fel tudják dolgozni.

– A bútorzat méretét leszámítva miben különbözik az előkészítősök terme az elsősökétől? – kérdeztük a pedagógust.

– Lesz egy játéksarok, ahol az otthonról hozott játékok kapnak helyet, és egy könyvtárat is berendezünk a gyerekek meséskönyveivel. Minden előkészítő osztálynak kell legyen egy kabalája, a miénk Micimackó lesz. Róla szólnak a teremben látható úgynevezett rendintézkedések is. Az udvariasságra intő képen Micimackó éppen bekopog Tigrishez, azon pedig, amelyik a segítőkészséget népszerűsíti, a mézevő mesehős egy nagy labda tetején ülve húzza fel Malackát.

– Nem hiszem, hogy aggódniuk kellene az előkészítős gyerekek szüleinek – mosolyodik el újra a pedagógus –, én legalábbis úgy képzelem el ezt az egészet, hogy egy jó nagyot fogunk játszani.

Az óvónőknek nem volt beleszólásuk

Lazsádi Csilla óvónő szerint nem biztos, hogy minden 6 évesnek iskolában a helye, annál is inkább, mivel az eddigi jelek szerint az előkészítősök tanéve nagyon „iskolaízű” lesz.

– A felkészítők megszervezésekor, illetve a tanterv összeállításakor egyáltalán nem kérték ki az óvodapedagógusok véleményét, nem voltak kíváncsiak a javaslataikra, pedig ők ismerik legjobban ezeknek a gyerekeknek a szükségleteit. Az, hogy egy gyerek iskolába való-e hatévesen vagy sem, elsősorban érzelmi intelligenciája fejlettségétől függ, nem pedig attól, hogy mekkora információhalmazzal rendelkezik, értelmi szempontból mennyire fejlett. A mai információáradatban sok gyerek nagy tudással rendelkezik bizonyos területeken, és ez megtévesztő lehet. Vannak jelek – a türelmetlenség, a kitartás, illetve a feladattudat hiánya, a társakkal vagy a felnőttekkel való együttműködésre, a közös játékra, az alkalmazkodásra való képtelenség –, amelyek arra utalnak, hogy nem kell még iskolába sietni. Ha a gyereket olyan helyzetbe kényszerítjük, amelynek nem tud megfelelni, amelyben nem tud mit kezdeni magával, ellenállást, agresszív viselkedést tanúsíthat, illetve sok más tünetet produkálhat. Meggyőződésem, hogy a hatévesek szabad játékban történő fejlődése kicsit sem alábbvaló, mint a feladatlapos tanulás – foglalta össze mondanivalóját a kislányos mosolyú, tiszta tekintetű óvónő.