Kiállítással ünnepelték a dalai láma 80. születésnapját az Európai Parlamentben

Az egész világ számára példamutató tanításai nagyrabecsüléseként kiállítással ünnepelték Tibet vallási és politikai vezetőjét június 30-án Brüsszelben, az Európai Parlamentben. A bölcsesség útja (Ways of wisdom) című angol nyelvű kiállítás a XIV. dalai láma 80. születésnapja tiszteletére Sógor Csaba és Thomas Mann európai parlamenti képviselők kezdeményezésére, illetve a brüsszeli Tibet Iroda és a Nemzetközi Kampány Tibetért nevű szervezet közreműködésével jött létre. 

 

A XIV. dalai láma 1935. július 6-án született Tibetben. Már kétéves korában felismerték a XIII. dalai láma reinkarnációjaként, és 15 évesen  Tibet vallási és politikai vezetője lett. 1959-ben, amikor a kínai csapatok a tibeti nemzeti felkelést elfojtották, a dalai láma menekülni kényszerült. Észak-Indiában, Dharamszala városában telepedett le, és itt él napjainkban is. A tibeti emigráns kormánnyal tudatosan készül a visszatérésre, de erőszak nélkül küzd Tibet autonómiájáért. Jelenleg a világ egyik legnagyobb spirituális vezetője, akinek tanításai a szeretet, a béke és az együttérzés fontosságát hordozzák. 

A brüsszeli rendezvény tibeti buddhista szerzetesek imájával kezdődött, majd Thomas Mann német EP-képviselő, a Tibet Érdekvédelmi Munkacsoport (Tibet Interest Group) elnöke köszöntötte a jelenlévőket. A dalai láma 1989-es oslói beszédét idézve, amit a béke-Nobel-díj átvételekor mondott, Thomas Mann arra bátorította a hallgatóságot, hogy kövessék a dalai láma bölcsességét, hiszen mindegy, hogy a világ mely részéről jövünk, mindnyájan a boldogságot és a szenvedésmentes életet keressük. 

Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő arról beszélt a megnyitón, hogy a kiállítás témája több tekintetben is párhuzamba állítható a romániai magyarok kulturális örökségével és jelenlegi törekvéseivel. – Az egész világot foglalkoztató tibeti kérdésen keresztül mi is rámutathatunk azokra a hiányosságokra, amelyek az európai kisebbségvédelem terén tapasztalhatók. Hangsúlyozhatjuk annak fontosságát, hogy az Európai Uniónak emberjogi és kisebbségvédelmi intézkedéseivel példát kell mutatnia a világnak, ki kell védenie azt, hogy a területén élő őshonos kisebbségeket hátrányos megkülönböztetés érje – fogalmazott a képviselő. 

Sógor Csaba ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság sokra értékeli a tibetiek hosszú évtizedek óta tartó békés küzdelmét, amelyet az emberi jogokért, a demokráciáért, a szabadságért és az autonómiáért vívnak. – A dalai láma és a tibetiek harca az önrendelkezési jogaikért szorosan összekapcsolódik a székelyföldi autonómiáért, a romániai magyarságért vívott küzdelemmel. Mindnyájan békésen, a párbeszéd erejével igyekszünk a többségi nemzetet meggyőzni arról, hogy az autonómia egy olyan eszköz, amely megteremti a békés egymás mellett élés feltételeit – emelte ki a képviselő. 

Az RMDSZ politikusa szerint a tibeti ügy kapcsán a romániai magyarok büszkén emlékezhetnek Kőrösi Csoma Sándor munkásságára is, aki az első fehér európaiként kutatta a tibeti nyelvet és a buddhizmust, és olyan egyetemes kultúrtörténeti értéket hagyott a világra, amelyre csupán a legnagyobbak képesek.

A kiállítást a brüsszeli bemutató után július 6-án, a XIV. dalai láma születésnapján Strasbourgban láthatja majd a közönség.