A személyes felelősség csapdái (1.)
A 2008-ig tartó konjunkturális vagy valós gazdasági növekedés egyik folyománya volt, hogy nagyon sok személy, nem mindig teljesen átgondolt megfontolásból – esetleg kisebb jelentőségű gazdasági tevékenysége miatti számlázási kényszerből – KFT.-t (S.R.L.), korlátolt felelősségű kereskedelmi társaságot alapított, hiszen abban a periódusban Romániában nem is létezett, akinek nem volt cége. Tették ezt többek között amiatt is, mert hiányos volt úgy általában a vállalati kultúra, de azért is, mert egy kft. létrehozása relatív olcsó volt, a jelenleg is 200 lej törzstőke, valamint az ehhez járuló, csekély összegű cégbírósági illetékek, illetve ügyintézési költségek nagyon egyszerűvé tették a megalapítását.
Ugyanakkor az alapítók a kft.-k működéséről csak annyit tudtak, hogy külön jogi személy, amely korlátolt felelősséggel rendelkezik, kötelezettségei, esetleges tartozásai nem érintik a természetes (magán-) személyeket, a „cégben” bármit lehet csinálni, mert úgysem vonják ezért személyesen felelősségre sem az alapítókat (részvényeseket), sem az adminisztrátort (ügyvezetőt). A becsületes üzletemberek mellett, a korlátolt felelősségre alapozva, sokan – külföldiek is – nem mindig teljesen korrekt indíttatásból alapítottak Romániában kft.-t, arra számítva, hogy a felfuttatott, majd az adósságban és nagy állami tartozásokkal magára hagyott társasággal majd csak lesz valami, annak tartozásaiért a magánszemélyek úgysem felelnek.
A külföldiek esetében a jelenség egyik oka az, hogy az Európai Unió államaiban a korlátolt felelősség védelméért „fizetni kell”, például a szomszédos Magyarországon egy kft. alapításának csak a törzstőkeköltsége sokkal magasabb, mint nálunk, jelenleg mint-egy 3.000.000 Ft, ami körülbelül 10.000 eurónak felel meg.
Annál nagyobb a magánszemély részvényes, de elsősorban az ügyvezető meglepetése, amikor a pénzügyi igazgatóság vagy a felszámolóbiztos kezdeményezésére saját személyes és egyetemleges (szolidáris) felelősségét állapítják meg a fizetésképtelenné vált társaság teljes adósságára! A magyarázat abban rejlik, hogy a törvény a korlátolt felelősség védelmét csak a jóhiszemű ügyvezetés esetén ismeri el. Abban az esetben, ha bebizonyosodik, hogy a társaságot rosszhiszeműen juttatta fizetésképtelenségbe az ügyvezető, különböző konkrét, a törvény által meghatározott cselekmények tényállását teljesítve, már nem érvényesül a korlátolt felelősség védelme, és a rosszhiszeműen eljáró személy korlátlanul, személyesen, teljes vagyonával, a társasággal egyetemlegesen felel annak tartozásaiért vagy kötelezhető annak megfizetésére.
A személyes felelősség megállapítására két törvényes eljárás létezik: az elsőt a román adóügyi eljárásról szóló 2015. évi 207. sz. törvény, a másodikat a román csődtörvényről szóló 2014. évi 85. sz. törvény taglalja.
A teljesség igénye nélkül vázoljuk a két eljárás menetét, és azoknak a gyakorlatban előforduló főbb eseteit.
Amióta 2014. február 7-én megjelent az Országos Adóügyi Ügynökségnek a személyes felelősség megállapításáról rendelkező alkalmazási rendelete, azóta egyre nő azon esetek száma, amikor az adóhatóság magánszemélyeket kötelez kereskedelmi társaságok adósságának megfizetésére.
Ennek az eljárásnak az esetében az adóellenőrzés során, még a társaság csődeljárása előtt, az illetékes megyei pénzügyi igazgatóság, saját hatáskörben eljárva, átvilágítja a fizetésképtelenné vált társaságot, ha annak elmaradt állami tartozása van. Ekkor sor kerül a könyvelés és a társaság valós helyzetének összevetésére, elsősorban a leltár, a bevételek, az áru, a kasszapénz, illetve a folyószámlákon a könyvelésben megjelenő értékek „ütköztetésére”. Abban az esetben, ha ezek nem egyeznek, vagyis a valóságban kevesebb pénz vagy pénzre váltható áru található a társaság tulajdonában – esetleg a társaságot teljesen „kiürítették” –, akkor, a hiányt tisztázandó, az ügyletekért és az ügyvezetésért felelős személyt – általában az ügyvezetőt, de lehet bármilyen más személy is – beidézi az adóhatóság személyes kihallgatásra. Ha ebben az esetben sem tudja a hiányt könyvelési értékkel bíró iratokkal bizonyítani vagy igazolni, és megállapítást nyer, hogy a társaság emiatt lett fizetésképtelen, a pénzügyi igazgatóság közigazgatási-pénzügyi döntéssel a társaság teljes adóssága tekintetében megállapítja az ügyvezetésért felelő személy teljes és a társasággal egyetemleges vagyoni felelősségét, még akkor is, ha a tulajdonképpeni hiány sokkal kisebb, mint a társaság adóssága.
Természetesen minden esetben bizonyítani kell az illető személy rosszhiszeműségét, illetve a következő esetek valamelyikét: a társaságból vagyonmentés történt, amely fizetésképtelenséget okozott, az ügyvezetők nem kérték a társaság csődvédelem alá helyezését, az állami adókat és illetékeket nem jelentették, illetve nem fizették be, vagy éppen ellenkezőleg: alaptalanul igényelték vissza. Fontos megjegyezni, hogy a csődvédelem kérésének elmulasztásán kívül a többi esetben bármilyen harmadik személy felelősségre vonható.
(Folytatjuk)
Gogolák H. Csongor ügyvéd
office@gogolak.ro
