A nyári szünidő előtt álló parlamenttől azt várná el Traian Băsescu volt államfő, hogy a hivatali visszaélés megállapításában együttesen érvényesüljenek a szándékosság, törvénysértő mód és a jogtalan előnyökhöz való jutás feltételei, amint azt az ENSZ korrupció elleni egyezménye is meghatározza.
A nyári szünidő előtt álló parlamenttől azt várná el Traian Băsescu volt államfő, hogy a hivatali visszaélés megállapításában együttesen érvényesüljenek a szándékosság, törvénysértő mód és a jogtalan előnyökhöz való jutás feltételei, amint azt az ENSZ korrupció elleni egyezménye is meghatározza. A fentieket nemcsak a volt államelnök kérte, hanem több nagykorrupciós ügy vádlottja is alkotmányos kifogást emelt a büntető törvénykönyv (Btk.) hivatali visszaélésre vonatkozó cikkelye ellen. Az említett artikulus szerint az a hivatalos személy, aki hivatali kötelességét helytelenül vagy egyáltalán nem teljesítve jogtalan hátrányt okoz valamely jogi vagy magánszemélynek, hivatali visszaélést követ el. Az óvást emelők a
„helytelen” szót tartották pontatlannak, értelmezhetőnek, visszaélésre lehetőséget adónak. Az alkotmánybíróság a kifogásolt szót a „törvénysértő módon” kifejezésre változtatta, ami jogászok szerint sokkal
„jogászosabb”.
A tegnapi döntés után csalódottak lehetnek azok a politikusok (egy részük különböző korrupciós ügyekben vádlott), akik szerint a hivatali visszaélés bűncselekményét teljesen száműzni kellene a Btk.-ból. Ha ez megtörtént volna, a korrupcióellenes ügyészségnek több ezer perben kellett volna ejtenie a szóban forgó vádat, és elúszik mintegy 600 millió euró, ennyire teszik ugyanis a vádlottak által az államnak okozott anyagi kár értékét. A kijelentés második fele meglehetősen optimista, hiszen becslések szerint a korrupciós pénzeknek csupán töredékét sikerül visszaszerezni.
Miközben a korrupcióellenes ügyészség főügyésze, Laura Codruţa Kövesi a hivatali visszaélést a legelterjedtebb megoldásnak tartja a csúszópénzek szerződésekkel való álcázására, és a korrupciós ügyek mintegy felében a vád hivatali visszaélés, a szenátus június 8-án megszavazta azt a törvénymódosítást, amely szerint a jogerősen elítélt választott önkormányzati képviselők csak akkor veszítik el mandátumukat, ha letöltendő börtönbüntetésre ítélték őket. A megvesztegetésért vagy csúszópénz elfogadásáért elítélt polgármesterek és megyeitanács-elnökök viszont akkor is, ha jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték őket. Mivel a végső döntést hozó szenátus megszavazta a törvénykezdeményezést, az államfőnek 20 napon belül kell kihirdetnie a jogszabályt.
Ezek szerint az önkormányzati képviselőség összeférhető a megvesztegetéssel, csúszópénz-elfogadással, csak arra kell vigyázni, hogy felfüggesztettet kapjon a tanácsos. A polgármestereknek és megyei tanács-elnököknek már jobban kell vigyázniuk. Érdekes lesz követni, hogy milyen tendenciát mutat majd a felfüggesztett börtönbüntetések aránya a letöltendőhöz képest, illetve az is furcsa, hogy a tervezetből kiemelték a hivatali visszaélés bűncselekményét. Márpedig ha a korrupciós ügyek fele hivatali visszaéléssel történik, akkor világos a cél: bebetonozni a választott képviselőket. Pedig kicsit korruptak és nagyon korruptak között nincs lényegi különbség.
