2019. október 18., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Románia mindig a botránysajtó paradicsoma volt. Különleges színfoltja a világnak. 1989 és az ölébe hullt szabadság és demokrácia sem változtatott sokat a dolgokon. Az elmúlt harminc év alatt, bár közben NATO- és EU-tagország lett, Európa sereghajtója maradt gazdasági fejlődés, életszínvonal, jövőkép, jogbiztonság stb. szempontjából. Az egyetlen „erőssége” a nacionalizmus. Változás ebben esetleg a hangsúlyokban volt, meg abban, hogy egyes nacionalisták mentek, és helyükbe mások jöttek.

A lényeg – a magyarellenesség – nem változott. Ez örök és mindig aktuális. A nacionalista hullám általában a választások idején felerősödik. Nem történik másként most sem. Láthattuk, hogy a novemberi választáson elnöki bársonyszékre áhítozó több mint két tucat jelölt többsége a nacionalista retorikára építi kampányát.

Ez alól nem képez kivételt a legfrissebb jelölt, aki annak idején a PSD színeiben jutott be az Európai Parlamentbe, később kizárták a pártból, és aki – erről is írtunk már –, az utóbbi időben rettenetesen kezdett aggódni a székelyföldi románokért. 

Ezért EP-képviselő korában pártot is alapított, és irodát nyitott Sepsiszentgyörgyön, hogy „támogassa az elnyomott székelyföldi románokat jogaik érvényesítésében és identitásuk megőrzésében”. 

Kampányszlogenje IVAN 24, ami azt jelenti, hogy „2024-ig 24 órából 24-et mindennap, minden percben szüntelen harcot fog folytatni Románia regenerálásáért, a román társadalom gyökeres megváltoztatásáért és a politikai osztály megreformálásáért”. Ugyanis szerinte „románok százezrei dolgoznak rabszolgák módjára” Németországban, Franciaországban, Olaszországban, és ezek az országok a román állam cinkos egyetértésével kizsákmányolják őket. 

Azt is állítja, hogy Románia lakossága eltűnőfélben van, és 2080-ban Románia már nem lesz román lakosságú ország. „Az unokáink lesznek az utolsó románok, mert ebben az országban már nem fognak románok születni” – mondta ki a tutit.

A jelölt egyébként tavaly októberben alapított pártjáról mondta, hogy nincs és nem is lesz elnöke, egy koordináló csoport vezeti, és egy évben egyszer „agorát” tartanak, ahol mindenki elmondja a véleményét. Akkor még „csak” a székelyföldi románok sorsa aggasztotta, mára már az egész román nemzet eltűnésével próbál ijesztgetni.

Eddigi tapasztalataink alapján a jelöltek mindegyike saját maga és pártja érdekeit érvényesítené egy sikeres elnökválasztás esetén. 

A jelenleg fungáló és a kormány normális működését rögeszmésen gáncsoló elnök normalitásról beszél, a volt kolozsvári bíró „hagyományos” magyarellenes kampányt folytat. Két példa csupán, de eddig 25-en indulnának a november 10-i elnökválasztáson. Mennyiség van, a minőségről jobb, ha nem beszélünk. 

Megint csak a magyarok vannak könnyű helyzetben. Nekik egyetlen jelöltjük van, akiről tudják, nem beszél a levegőbe, és mindig, minden fórumon az ő érdekeiket fogja képviselni.