Készül az örökségvédelmi törvény

Dorin Florea polgármester legutóbbi sajtótájékoztatóján azzal az abszurd ötlettel állt elő, hogy jó volna a marosvásárhelyi vár M. Viteazul utcai falán egy kaput vágatni, ami elsősorban „a fiatalok bejárását könnyítené meg”.

A felújított Károlyi-kastély (Fotó: Vajda György)

Dorin Florea polgármester legutóbbi sajtótájékoztatóján azzal az abszurd ötlettel állt elő, hogy jó volna a marosvásárhelyi vár M. Viteazul utcai falán egy kaput vágatni, ami elsősorban „a fiatalok bejárását könnyítené meg”. Tenné mindezt, miután majdnem befejezték a felújítást. Ennek kapcsán Hegedüs Csillától, a Művelődési Minisztérium államtitkárától az örökségvédelmi törvényről, a műemlék épületek felújítási, karbantartási lehetőségei felől érdeklődtünk.

Az államtitkár lapunknak elmondta, hogy a minisztérium szakemberei dolgoznak az örökségvédelmi törvénykönyvön, amely reményeik szerint a jövő hónap végéig elkészül, úgy, hogy azt közvitára lehessen bocsátani. A politikus szerint az épületek műemlékké nyilvánításának eljárását, besorolását továbbra sem kell az önkormányzatokra bízni, sőt e téren szigorúbb lesz a szabály, mert nem biztos, hogy bizonyos esetekben, különböző érdekek miatt a helyi önkormányzatok az örökségvédelem, a városok javára döntenének. Ha ez a hatáskör, illetve az épített örökség nyilvántartása kikerülne a minisztériumtól, abban a pillanatban bármely épület elveszíthetné műemlék jellegét. Hegedüs Csilla a nagykárolyi Károlyi-kastélyt hozta fel példának, amely hosszú hányattatás után a helyi önkormányzathoz került, s amelyet uniós támogatással pályázati alapokból újítanak fel. Az épületben ma múzeum működik, tanácskozásokat lehet tartani, és felújítják a lovardát is, amely most is szolgáltatóegységként működik. Rendbe tették a parkot is, amely így a legnépszerűbb idegenforgalmi látványosság lett a környéken. Ha megtalálják azt a turisztikai márkajegyet, amellyel értékesíteni lehet a műemléket, az a tulajdonos jövedelemforrása is lehet. Az állami, illetve önkormányzati tulajdonban levő műemlék épületeket sem mindig sikerül renoválni, karbantartani. Mindamellett, hogy ez nagyon sokba kerül, ha az épületek nincsenek leosztva az önkormányzatoknak, vagy pedig az önkormányzatokat nem érdekli az épített örökség, akkor ezek tönkremennek. Jó példa erre a Kovászna, Hargita, Maros megyei önkormányzat, ahol a tulajdonukban levő épületeket a sajátjuknak érzik. De Kolozsváron, Kolozs megyében nem törődnek velük, s ebben sajnos negatív példa a Bánffy-palota, vagy akár a bonchidai kastély, amelynek renoválási munkálatai igen lassan haladnak, nem tudnak rá pénzt előteremteni.

– Nagyon jó volna, ha mindenki úgy gondolná, hogy az épített örökség az övé, a miénk. Ezek olyan értékek, amelyek megkölönböztetnek bennünket bárki mástól. A települések sajátos arculatához tartoznak, ezért nagyon jó lenne, ha az emblematikus épületeket, a történelmi központokat felújítanák, karbantartanák. Egészen másként érzik magukat a város lakói, ha felújított városközpontban, tiszta környezetben élnek. Azt szokták mondani, hogy a tehén is jobban tejel, ha Beethovent hallgat, ezért egészen másként dolgozunk, más a közérzetünk, ha civilizált környezetben élünk. Nem beszélve arról, hogy ezek idegenforgalmi vonzerővel bírnak, ami jövedelmet hozhat – mondta Hegedüs Csilla.

A nagyrészt Erdélyben visszaszolgáltatott kastélyok, uradalmi házak újrahasznosításával, értékesítésével kapcsolatban újságírói kérdésre az államtitkár kifejtette, az a jó, ha minden ilyen épületnek rendeltetést találnak, mert minden kastély, amelyet használnak, megmenekül. Ilyen értelemben, ha akár kastélyszállót rendeznek be, ennek romantikus varázsa van, de ez önmagában nem jelenti azt, hogy ügyfeleket vonz. Szükség van jól eladható brandre, a kastélyhoz kötődő történetekre, programokra, hiszen nem elég, ha valaki csak szállást igényel. Más országokban működik és hosszú távon Erdélyben is el lehetne képzelni kastélyszállólánc kialakítását és működtetését.

A renoválási, karbantartási munkálatok finanszírozásával kapcsolatosan Hegedüs Csilla kifejtette, a kidolgozás alatt álló örökségvédelmi törvénykönyvben van néhány nagyon lényeges erre vonatkozó pont. Az egyik az, hogy a műemlék-tulajdonosoknak segítenek abban, hogy helyre tudják állítani az épületeiket. Az állam erre nem adhat pénzt, de az új szabályozás értelmében akár héa-, és/vagy adócsökkentéssel támogathatnák azokat a tulajdonosokat, akik ezeket a műemlékeket felújítják. Volt már olyan eset, hogy alapítványok kezelésébe adták, vagy a tulajdonosok hoznak létre civil szervezeteket az épületek működtetésére, gondozására, így pályázni is tudnak a helyreállítási költségek fedezésére. Az államtitkár elismerte: a román kulturális minisztérium a legszegényebb Európában, viszont vannak olyan EU-s alapok, amelyekre már most, az év végén, illetve a jövő év elején lehet pályázni. Tudomása szerint mintegy 300 millió eurót különítettek el az épített örökség felújítására. Ezek elérhetőek lesznek pályázati úton. Ki kell használni ezt a lehetőséget, hiszen ez az egyik járható út!