Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Nagyon szeszélyes a tavasz, hiába várjuk a napsütést, a meleget, a kirobbanó kikeletet, nem igazán van részünk benne, pedig április utolsó harmadában járunk már. A természet kínlódik, a fák lassan bontanak rügyet, a talaj nedves és hideg – ráadásul Marosvásárhely környékén tegnapelőtt jégeső is esett, babszemnyi jéggel –, nem csoda, hogy a tavaszi munkálatokkal lassabban haladnak a gazdák. A mezőgazdaság helyzetéről Ileana Guşatut, a Maros Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatóját kérdeztük.
A tavaly ősszel elvégzett munkálatról az igazgató elmondta, hogy Maros megyében öszesen 40.582 hektár területet vetettek be a gazdák, ebből szalmásgabonával 32.217 hektárt, búzából 24.943 hektárt, tritikáléból 383 hektárt, árpából 3271 hektárt, zabból 750 hektárt, rozsból 110 hektárt és sörárpából 760 hektárt. Repcét 6090 hektáron termesztenek.
– Az ősszel elvetett kultúrák, a növények szépen kikeltek, és általában könnyen átvészelték a telet. Igaz, volt időszak, amikor a negatív hőmérsékleti értékek mellett hiányzott a hótakaró, de túlélték a kultúrák. A február-márciusi felmelegedést és az esőzéseket követően a növények helyrejöttek. Kivételt képez a repce, amely jobban megsínylette a telet, amikor elég alacsony hőmérsékletek közepette nem volt hó. A fagy miatt a gazdáknak 10-15 százalékos kárral kell számolniuk – számolt be róla Ileana Guşatu.
Ami a tavaszi munkálatokat illeti, általában sikerült tartani a tervezett ütemet, de a vetésekkel az időjárás miatt néhol késésben vannak.
– Tavaszi búzából 2137 hektárt, árpából 4868 hektárt, tavaszi árpából több mint 4400 hektárt, napraforgóból közel 9000 hektárt, repcéből 645 hektárt sikerült elvetni megyeszerte. Rosszabbul állnak a szójával, amelyből a mag csak 870 hektáron került földbe a tervezett közel 6000 hektárból. Ami szembetűnő, hogy idén jelentősen lecsökkentek a cukorrépával bevetett területek. Köztudott, hogy Maros megye a legnagyobb cukorrépa-termesztő megyék közé tartozott, a tavalyi több mint 5000 hektárhoz képest idén csak csak 3380 hektáron termesztik. Úgy tűnik, tavaly gondok voltak a marosludasi cukorgyárnál, az emberek elégedetlenek voltak a cukorrépa leadásából származó jövedelemmel, elvesztették a profitot, csak a szubvenciót kapták meg. Ez oda vezetett, hogy idén sokan lemondtak a termesztésről – mondta az igazgató.
A tavasszal, a rendkívül hideg időjárás miatt, amikor a talaj hőmérséklete 8 fok alatt volt, a gazdák nem tudták elvetni a kukoricát. A késés több mint egy hónapos.
– Az évek során tapasztaltuk, hogy a természetben mindig helyreáll az egyensúly. Ha a napokban felmelegszik az idő, a magvak hamar kikelnek, annál is inkább, mivel kedvező a talaj nedvessége. Azt reméljük, hogy a meteorológiai előrejelzés beigazolódik, s felmelegedés következik, ami lehetővé teszi a vetést. Ha az időjárás is kedvez, a növények behozzák az egyhavi lemaradást – tájékoztatott Ileana Guşatu igazgató, aki hozzátette, ha rövidesen felmelegszik az idő, jó termésekre lehet számítani, hiszen Maros megye a csapadék és a talaj nedvességtartalma tekintetében sokkal jobban áll, mint a déli megyék, ahol huzamos ideig nagy szárazság volt.
A mezőgazdasági igazgatósághoz egyelőre nem érkezett bejelentés arról, hogy a gyümölcsösöket, szőlősöket fagykár érte volna, tekintettel arra, hogy a kora tavaszi hideg miatt a fák még nem rügyeztek ki. Ha a fagy a rügyfakadás után következett volna be, nagy károk keletkeztek volna.