Kertészvásár járványhelyzetben

Kevesebb standdal, de nem kevesebb érdeklődővel

Nagy érdeklődés övezte idén is a nyárádszeredai kertészeti vásárt. A szervezők kevesebb standot helyeztek ki, de a látogatók száma ezúttal sem volt kevesebb, mint az előző években. A vetőmagvak hiányoztak az idei vásárból, így a legtöbben a gyümölcsfacsemete-árusítókhoz fordultak.

Két dolog rögtön feltűnt a vásárba érkezőknek: az eddigieknél kevesebb stand volt jelen, és hiányoztak a vetőmagvak. Míg az előbbi a közegészségügyi előírásoknak tudható be, az utóbbiról kiderült: az időjárási viszonyok miatt a bejelentkezett csíkszeredai cég nem tudott útnak indulni Nyárádszeredába, így sokaknak csalódniuk kellett amiatt, hogy a jól bevált tavaszi magvakat idén nem tudják itt beszerezni. 

Ettől függetlenül nem volt foghíjas a kínálat, és a vásárlók is egész délelőtt betöltötték a művelődési ház előterét és környékét. Az eddigieknél bővebb volt a felhozatal gyümölcsfacsemetékből, amelyekből a hagyományos fajtáktól (mint a pónyikalma vagy piros belű vackor) a legújabb függő gyümölcsfákig minden fogyott, a vásár végére alig maradt néhány csemete, és a termelők már most feljegyezték maguknak, hogy jövőben miből kell többet hozniuk. A bogyós termésűek szaporítóanyagaiból is mindent lehetett találni, a málnától a jóstán át az áfonyáig, ugyanúgy a bokor- és futórózsából is, nemkülönben díszcserjéket, magnóliát, lila akácot, de fokhagymát, friss zöldhagymát és csicsókát is kínáltak. Mindemellett helyi termelők és kézművesek is helyet kaptak a vásárban, a méhésztermékektől és mézespogácsától kezdve a cukormentes szörpökig, házi csokoládéig és gyümölcsszeletekig mindenféle finomság kapható volt, továbbá horgolt játékokat, ékszereket, szőtteseket, díszgyertyákat és virágkompozíciókat is hoztak. A dicsőszentmártoni Seprődi borászat nedűit is hamar elkapkodták. Az egyik helyi könyvesbolt által kínált mindenféle olvasmány, valamint a Sapientia EMTE és a Székely Gazdaszerverzetek Egye- sületének szóróanyagai iránt is többen érdeklődtek. A gazdák tápanyagokat és növényvédő szereket is vásárolhattak, majd előadásra is beülhettek, ahol Putnoki Csicsó Barna növényorvos, a marosvásárhelyi Sapientia egyetem kertészmérnöki tanszékének tanársegédje tartott előadást a biológiai növényvédelem, az ökotermelés alapkövetelményeiről, az engedélyezett növényvédő szerekről és a helyes agrotechnikákról.

S mivel a hétvége nem telhetett el úgy, hogy a férfiak be ne szerezzenek egy-egy virágot, amivel kedveskedhetnek a szebbik nem képviselőinek, a főtéren több helyen lehetett vásárolni nemcsak primulát, jácintot, cikláment, hanem árvácskát és muskátlit is.

Mindenkinek szüksége van rá

A cserefalvi Bartha Jenő szinte állandóan jelen van termékeivel a kertészeti vásáron. Idén a gazdaságának egyik alapját képező szamócából kínált ültetésre kétszer és folyton termő fajtákat. Ezúttal csicsókát is hozott eladásra, amelyet egykor a szegények eledelének tartottak, de ma bizonyított gyógyhatása miatt keresik, kimondottan ajánlott a cukorbetegeknek, és a bélflórát is rendbe teszi. Ami a vásárt illeti, az alsó-nyárádmenti termelő elégedett a látogatottsággal,  hasznosnak találja tavasz elején ezt az alkalmat, és reméli, továbbra is megszervezik. 

A nyomáti György Anna tejkrémekkel kínálta a látogatókat. A sűrített tehéntejhez cukrot, kakaót, kávét adagolva ötféle édes és kétféle diabetikus krémet készítenek már öt éve. Csak vásárokon értékesítik, mivel a termelési kapacitásuk nem enged meg ennél többet: egyelőre konyhában készítik, de terveznek egy feldolgozóegységet is.

A legtöbb vásárló is elégedetten távozott a térről. A nyárádszeredai Fülöp Attila szerint ez a vásár a helyiekért van, ezért fel kell karolni a termelőket azzal, hogy tőlük és itt vásárolnak az emberek. Ő minden évben itt szerzi be az udvar, kert, háztáj szépítéséhez szükséges hozzávalókat, tavaly gyümölcsfacsemetékkel, idén rózsatövekkel tért haza. A havadi lelkész sem hagyta ki a vásárt az utóbbi tizenkét évben, különösképpen szereti ezt az alkalmat, bár most kissé csalódott, amiért hiányoztak a magvak. Ettől eltekintve Nagy Attila hasznos és jó rendezvénynek tartja a vásárt, amelynek léte motiválja a környékbeli embereket, hogy vásároljanak és gazdálkodjanak.

Folytatni kell

A kertészvásárt az anyaországi Szent István, majd Corvinus egyetem egykori nyárádszeredai kertésztagozata kezdeményezte és működtette. A kihelyezett kart hosszú ideig vezető dékán, a közel 90 éves dr. Jakab Sámuel a mai napig szemmel tartja a vásárt, évről évre jelen van. Ő is hiányolta a zöldség- és virágvetőmagvakat, de az előző évekhez képest jóval gazdagabbnak találta a gyümölcsfakínálatot és nagyobbnak látja az érdeklődést, ami kimondottan örvendetes dolog, és reméli, hogy jövő évben jubilálhat a rendezvény.

Hasonlóképpen vélekedik a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének alelnöke, a helyi Szabó Árpád mérnök is. Szervezetük már harmadik éve besegít a rendezésben a kertészmérnöki tagozatot egykor működtető helyi Bocskai-alapítványnak. A lassan két évtizedes kezdeményezést folytatni kell, mert sok szempontból hasznos a térség számára: itt találkozhatnak a gazdák, vásárlók a termelőkkel, szakemberekkel, akikkel tapasztalatokat cserélnek és szakmai tanácsot kapnak tőlük, de itt vannak termékeikkel a volt kertészmérnöki kar egykori hallgatói is. Nem szabad elfelejteni, hogy a nyárádszeredai tagozaton 461-en szereztek kertészmérnöki oklevelet az évek során, és nagy többségük ma is itthon él, és ebben a szakmában dolgozik – hangsúlyozta a kertész- tagozat egykori oktatója, aki szerint továbbra is meg kell tartani a vásárt. Az ideit befolyásolta az időjárás, de a járványügyi helyzet is, ennek ellenére minden megfelelően működött, a kínálat és a vásárlátogatók száma nem volt sem kevés, sem túl sok – vonta le a következtetést a szakember. 

Megújult a háttérszervezet

A nyárádszeredai Bocskai István Alapítvány hosszú lajstromot tudna felmutatni arról, hogy mi mindent szervezett Nyárádszeredában a közművelődés támogatására és a néptáncoktatás újjáindítására a rendszerváltás után, ám az elmúlt huszonhét évben a legmaradandóbbat azzal alkotta, hogy felvállalta az erdélyi kertészmérnöki oktatás kezdeti intézményes kereteit és működtetését. Huszonhárom évnyi sikeres működés során azonban az alapítvány tagjai lassan megöregedtek, meghaltak vagy elköltöztek, csak három alapító tagja maradt, ezért a szervezetet a megszűnés valós veszélye fenyegette – tudtuk meg egyik alapítótól és „húzóembertől”. 

Szakács Etelka a kertészvásár szervezési kérdései helyett inkább a háttérszervezetet érintő őszinte tényekről beszélt lapunknak. Mivel a tagság megfogyatkozott, és egyéb adminisztratív dolgok is megváltoztak, alapos újításra volt szükség, amit csak háromévnyi stagnálás és kétévi utánajárás (meg egy talpraesett szovátai ügyvédnő) révén sikerült véghez vinni. Örvendetesen egész fiatal helyi csapat kezébe került a szervezet vezetése, akikben meg is bíznak a még élő alapító tagok, akik továbbra is támogatják a háttérből az alapítvány működését.