Kertésznap Nyárádszeredában

Tizennegyedik alkalommal szervezték meg szombaton a Nyárádszeredai Kertésznapot. Bár a felhozatal az előző évekhez viszonyítva nem tűnt túl változatosnak, nagyon sokan jöttek el vásárolni. 

Már a reggeli órákban benépesült a helyi művelődési otthon és az előtte lévő tér, a környékbeli településekről érkező gazdák, kertészkedők magvakkal, facsemetékkel, idényvirágokkal megpakolt ládákkal távoztak. Veteményeskerti és virágmagvakban rendkívül bő volt a választék, a legtöbb kiállító ezt kínált, ugyanakkor több asztalnál is lehetett válogatni a különféle csemeték közül. De nem hiányoztak a pálinka-készítők, borászok, valamint a méhészek sem. Akik a közelgő nőnapra szerettek volna bevásárolni, azok sem csalódtak, a környékbeli virágkertészek szebbnél szebb jácintokat, ciklámeneket, primulákat, árvácskákat sorakoztattak fel. 

A helybéli Szeredai Zsuzsánna virágokkal teli ládái egyre ürültek, sokan vásároltak a színpompás idényvirágokból. A fiatal nő öt éve foglalkozik virágkertészettel. Nem nagytermelő, két fóliasátorban termesztenek muskátlit, árvácskát,primulát, valamint a jácintot, ősszel pedig krizantémmal várják vásárlóikat. Muskátliból, árvácskából, krizantémból átlagban öt-hatezer tövet termesztenek, ennek kerül gazdája, már megvan a kialakult vásárlókörük. Zsuzsánnától megtudjuk, a virágokat az udvarhelyi, csíkszeredai és gyergyói piacokon értékesítik. Bár jóval kisebb a távolság, a vásárhelyi piacokon nem próbálkoznak, ugyanis azt tapasztalták, hogy ott nem lehet olyan mennyiséget eladni, mint Székelyföldön. 

Egy csíkszeredai cég ízlésesen becsomagolt rózsatöveket, gyümölcsfacsemetéket kínált. Pál László, a cég vezetője elmondta, magyarországi termékeket forgalmaznak, elsősorban áruházláncoknál értékesítenek nagy tételben rózsatöveket, gyümölcsfákat, orgonatöveket. Csak rózsatövet évente 80-100 ezret adnak el. A szeredai vásáron a legnépszerűbb terméknek a lila rózsák bizonyultak, a vásárlók szerint az ár is kedvező volt, 7 lejbe került egy tő. 

Az áru mellé jó tanács is járt

Minden vásárlóját számos jó tanáccsal látta el a marosvásárhelyi Kuti Béla, aki Nyárádszentlászlón gazdálkodik, és minden évben elhozza a csemetéit a vásárba.

 – Hobbiszinten kertészkedem, elmagyarázom mindenkinek, hogyan ültesse el a csemetét, milyen sortávolságra, miként kell metszeni ahhoz, hogy megmaradjon – jegyezte meg a gazda. A málna-, egrescsemeték mellett az egyik címkén a kurucvér névre let-

tünk figyelmesek. Megtudtuk, ez egy Magyarországról származó szőlőfajta, kiváló vörösbor lesz belőle, és legnagyobb előnye, hogy nem igényes, a fagyra nem érzékeny, permetezni sem muszáj. 

Kutasi Ibolya és férje, Zsolt, kerelőszentpáli virágkertészetükben örökzöldekkel foglalkoznak, borókák, tuják, gömb, illetve oszlopos formájú, különféle színű díszcserjék széles választékával várják azokat, akik udvarukat szeretnék széppé varázsolni. – Kialakult a vásárlókörünk, a férjem elviszi rendelésre, be is ülteti, kertrendezést is vállal. Minden esetben megnézi a kertet, tanácsot ad, hogy ha napfényes vagy félárnyékos, milyen növény a legmegfelelőbb. Van erre kereslet, de elsősorban a tehetősebbek veszik igénybe ezt a szolgáltatást. Érdekességképpen Ibolya elárulja, hogy a jövő növényei a törpe növésű fenyők. Mivel sokan abba a hibába esnek, hogy dzsungellé varázsolják a kertjüket, öt-hat év múltán ki kell az egészet pusztítani és elölről kezdeni a kertrendezést. A törpe növésű fenyők esetében nem áll fenn ez a veszély. A nehézségekről szólva elmondta, sajnos sok a nagyon olcsón kínált, importból származó növény, és ilyen körülmények között a helyi kistermelők nehezen tudnak labdába rúgni.

Nem szakítják meg a hagyományt

Dr. Jakab Sámuel főszervező lapunknak elmondta, a 14. alkalommal megszervezett kertésznapra is sok olyan kiállító jött el, akik a Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának nyárádszeredai tagozatán végeztek. Mint ismeretes, a képzés véget ért, januárban államvizsgázott az utolsó végzős csoport. Ilyen körülmények között lesz-e folytatása a kertésznapnak? – érdeklődtünk a főszervezőtől, aki igennel válaszolt. Mint mondta, igény van rá, és annak ellenére, hogy idén nem reklámozták túlságosan, sokan jöttek el. Dr. Jakab Sámueltől megtudtuk: az évek során 461-en szereztek oklevelet a nyárádszeredai kihelyezett tagozaton, és a végzettek 94 százaléka itthon maradt, 83 százaléka a szakmában dolgozik, vagy olyan munkahelye van, ahol szakmai ismereteit hasznosítani tudja. A többek között Maros, Hargita, Kovászna, Szatmár megyei végzetteik közel fele már előzőleg is gazdálkodott vagy kertészkedett, a képzéssel szakmai ismereteiket szerették volna elmélyíteni, valamint erről oklevelet szerezni. A kertésznap valójában mindig jó lehetőség számukra is, hogy népszerűsítsék termékeiket.