2024. november 21., Thursday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Családi nap a Bethlen-kastélyban

Aki nem járt Keresden, nem is gondolja, milyen óriási építészeti, kultúrtörténeti kincset rejt a település. Erdély legnagyobb erődített kastélyának látványossága, turisztikai jelentősége miatt döntött úgy a Visit Maros Egyesület, hogy a Maros Művészegyüttessel közösen felvállalja népszerűsítését, és itt szervezte meg az idei családi kastélynapot. Tavaly ugyanezt a rendezvényt a kutyfalvi Degenfeld-kastélynak szentelték. A turisztikai szakemberek a kastélynappal kívánták felkelteni az érdeklődést, hogy egyre több embert tegyenek kíváncsivá a Bethlenek ősi fészke iránt, amely nemcsak látványt, de történelmi visszapillantót is nyújt az idelátogatóknak.


750 éve a Bethlenek birtoka

A Bethlenek keresdi birtoka a legősibbek egyike Maros megyében. Zólya Levente „várkapitány, a kastély gondnoka elmondta: az újabb kutatások szerint a birtok feletti tulajdonjog megszerzése a 13. század második feléig vezethető vissza. Tehát Keresd 750 éve a Bethlen család birtoka, ami ritka még Kelet-Európában is. 

A település központjában a dombtetőre épített reneszánsz kastélyt négyszög alakú védőöv veszi körül, sarkain bástyák találhatók. A főkapu mellett nyolcszögű barokk torony emelkedik, ehhez kapcsolódik a kápolna és a kétszintes keleti épületszárny. Ez az Elek-szárny. Ezzel szemben található a Mihály-szárny, a hengeres torony, amihez egy lakószárny, a díszlépcső és az árkádos tornác tartozik. A kastély építéstörténete több szakaszt ölel fel, az örökösök különböző korok lenyomatait hagyták rajta. Az első szakasz Bethlen Miklós fiának, Márknak a nevéhez fűződik, aki a 15. században élt, ezt követték a reneszánsz időszak átalakításai a 16. század második felében, 1559 és 1598 között zajlottak Izabella királyné és II. János magyar király – később erdélyi fejedelem – tanácsosának, Bethlen Györgynek és fiának, II. Bethlen Mihálynak a megbízásából. A befejező szakasz II. Bethlen Elekhez kapcsolódik, ekkor emelték a védőövet, illetve a keleti szárnyat, amit Elek-szárnyként említenek. Ezzel nyerte el az épület a ma is ismert várkastély jelleget. Kultúrtörténeti szempontból fontos: Bethlen Elek írta meg a Bethlen család első történetét, ennek kiadásához a várkastélyban nyomdát állítottak fel. Bethlen Farkas is itt írta meg Erdély történetét.

Fotók: Nagy Tibor


A kastélyban visszatérő elem a család címere, az országalmát szájában tartó koronás kígyó, ez van a kápolna bejárata fölött is Bethlen Elek jelmondata mellett: A tisztességes hírnév örökös vagyon!

Az 1949-es államosítás után a kastély a dánosi néptanács birtokába került. A kastély berendezését széthordták, a könyveket és a levéltárat megsemmisítették, s az épület állaga leromlott. A műemlékvédelmi hatóság kétszer is nekikezdett a restaurálásnak, de az mindkét esetben abbamaradt, és a kibontott ablak- és ajtókereteket, csempekályhákat, címereket, feliratos kőtáblákat, építőanyagokat és előkészített kőfaragványokat széthordták.

A keresdi kastély a Bethlen család tulajdonában van. Gr. Bethlen Anikó tíz éven át perelt a román állammal, és harcolt azért, hogy a család visszakaphassa a kastélyt. A Bethlen család erdélyi ága 2007-ben kapta vissza a kastélyt. 2008-ban ideiglenes múzeumot rendeztek be, kitisztították a kutat, kijavították a tetőt, bevezették az áramot, és bekerítették a parkot. 2012-ben részleges régészeti feltárás kezdődött a Maros Megyei Múzeum közreműködésével. 2013-ban elkezdődött a kőtár és a kiállítóterem berendezése és a kastély kertjében egy látogatói útvonal kialakítása. 2014-ben a kastély a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gondnokságába került. 

A Rómer Flóris Terv keretében sikerült a stukkódíszeit restaurálni, s a keleti szárny belső tereinek helyreállítását is befejezték. Új nyílászárókat helyeztek be. A nyugati – árkádos – szárny termeiben a megmaradt stukkók restaurálása jelenleg is zajlik a régészeti kutatásokkal párhuzamosan. 

Zólya Levente, a várkastély ügyvezetője azt is elmondta, hogy a kastély felújítása egy „vége nincs” történet. Az Elek-szárnyban kiállították azokat a fényképeket, amelyek az 1990-es évekbeli állapotokat ábrázolják. Látható, hogy milyen leromlott volt ahhoz képest, hogy most már rendezett körülmények között vendégeket fogadhatnak. A felújítási projekt nagyon komplex, hatalmas összegekre van szükség, és nem akármilyen szakértelemre. Nagyon jó restaurátor csapatokkal dolgoznak, Kiss Lorándék csapatával, többek között. Azonban a munkafolyamatok, a tervezés, az engedélyeztetések igen időigényesek. 


A kastély motorja lehet a környékbeli turizmusnak

– A Visit Maros által szervezett családi nap jellegű rendezvények célja felkarolni, népszerűsíteni és megismertetni a turisztikai látványosságokat, nevezetesen a megyében található kastélyokat. Azért választottuk a keresdi Bethlen-kastélyt családi nap megszervezésére, mert turisztikai szempontból a rendezvény hozzájárulhat a kastély vonzerejének növeléséhez – mondta Szántó Lóránt, a szervező Visit Maros Egyesület ügyvezető igazgatója. 

– Ezért született az együttműködés a Bethlen-kastéllyal is. Fenntartói már lépéselőnyben vannak, mert elindultak a turizmus vonalán. A közös rendezvények, a népszerűsítés látogatókat vonz, s jó reklámként szolgálnak. Abban reménykedünk, hogy a kastély gondnokai fontosnak tartják és érzik ezt a „hullámot”, mi meg továbblépünk egy másik kastélyhoz, ahol ugyanezzel a népszerűsítéssel próbálkozunk. A Bethlen-kastély olyan turisztikai objektum, amely motorja lehet a környékbeli turizmusnak. Közel van Segesvárhoz is, az ottaniaknak is „segítség” lehet, mert Segesváron egy két-háromórás séta után a turistáknak nem nagyon van mit csinálni, legfeljebb egy kávézás, egy ebéd erejéig tudják ott tartani őket, annak ellenére, hogy Segesvár jóval többet kínálhat. De összekötve a környéken levő turisztikai látványosságokkal, például Szászkézddel – amely jelentős fejlődésen esett át, nemsokára a várat is átadják, felújítják a központot –, Keresddel, teljes turisztikai program kínálható. Még a gasztronómia kellene „felnőjön” egy kicsit, és akkor magas szintű lehetne a turizmus. A családi nap szervezésekor két „piacot” szólítottunk meg, az egyik Marosvásárhely és környéke, a másik Szeben és Medgyes környéke – tájékoztatott Szántó Lóránt, hozzátéve, hogy a kastélynap megszervezése nem kis feladat volt, két hónapot vett igénybe, és reméli, hogy a befektetett munkának meglesz majd az eredménye. 


Palotás, néptáncok, népzenei koncert

Miközben az interjúalanyokkal beszélgettünk, a színpadon megkezdődött a Maros Művészegyüttes műsora. Elsőként a palotást láthattuk. A nézők szerint, ha csak ennyi szerepelt volna a műsorban, már ezért is megérte volna ellátogatni Keresdre, annyira környezetbe illő, lenyűgöző volt a nemesi tánc színpadi változata. 

– Nagyon örülünk, hogy a Visit Marossal közös rendezvényen rendhagyó helyszínen vehetünk részt. Megpróbáltuk feleleveníteni azokat a régi táncokat, amelyeket ezek között a falak között táncolhattak. A bemutatott táncainkkal, a népi muzsikával megpróbálunk jó és derűs hangulatot teremteni – fogalmazott Kásler Magda, az együttes táncosa és énekese. 

A közös táncba többen is bekapcsolódtak, aztán mezőmadarasi és méhkeréki román táncokat láthatott a közönség. Jó volt, hogy ezek nem folyamatosan következtek, hanem szünetekkel, így a látogatók körülnézhettek, beszélgethettek. 

A délután folyamán egy hosszabb koncert következett, szintén a Maros Művészegyüttes zenekarának előadásában. 

Közben volt várostrom-bemutató, ahol élesben ment a harc. Képbe illő és szórakoztató volt a lovagi viadal. 

Több gyermekprogram közül lehetett válogatni, volt arcfestés, kincskeresés, szabadulószoba és nemezelőműhely.

Számos standon kínáltak kézművestermékeket, mindenki találhatott magának kedvére valót. Az Erdélyi Szabad Karaván méhviasz gyertyákat, textileket, festett fonalakat, ötvösmunkákat és kovácsolt termékeket hozott el a kastélynapra.

Ott voltak a korondiak fazekastermékeikkel, jó sok káposztafőző fazékkal, s egy látványműhelyt is magukkal hoztak. Aztán volt egyedi kerámiatárgyakat felvonultató stand, nemezelt termékekből lehetett választani, és kürtőskalácsot is vásárolni.

A kastélynapon kétszer vetítették le a Szilvássy Carola életét bemutató történelmi filmet, amire még úgy is betértek érdeklődők, hogy az udvaron érdekes előadások, bemutatók voltak. 

Felszolgálták a gulyást, amire jegyet lehetett váltani. A szervezők már a meghívóban jelezték, korlátozott mennyiség készül, érkezési sorrendben 15 lejért lehet hozzájutni. A befolyt összeget a kastély további felújítására fordítják. 

Szerencsére jó volt a szervezők időzítése, mert a látogatók csodálatos napsütést, kellemes meleget fogtak ki, ebből adódóan is hangulatos lett a családi nap. 

Megéri Keresdre látogatni, a kastély naponta 10-18 óra között, téli időszakban 10-16 óra között tart nyitva. 


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató