Kerelőszentpál

Fokozatosan növelik a termelést

Tavaly május közepén Orbán Viktor magyar miniszterelnök jelenlétében avatták fel Kerelőszentpálon Erdély legnagyobb agrárjellegű – magyar–román tőkeinfúzióval létrejött –, 16 millió euró összértékű beruházásaként a takarmánykeverő üzemet. Az üzem teljes kapacitása óránkénti 30, évi 220 ezer tonna. Az egység az UBM csoport, az East csoport és az Oprea Avicom tulajdonában levő UBM Feed Romania Kft. közös vállalkozása. Múlt héten az üzemnél Horváth Tamástól, az UBM csoport nemzetközi ügyvezető igazgatójától és Kőmíves István gyárigazgatótól egyebek mellett arról érdeklődtünk, hogy teljes kapacitással üzemeltetik-e az egységet. 

Elmondták, az egység teljes körű mezőgazdasági integrátorként működik. Napokon belül befejezi az East Grain a takarmánykeverő mellett azt a gabonatároló telepet, ahol 12 silóban és két síkraktárban összesen 40.000 tonna gabonának lesz hely. A silókat szállítószalaggal összekötik a takarmánygyárral, így gyakorlatilag egy egységet képez majd a két vállalat. A gabonatároló telep működtetésével biztosítják, hogy megfelelő minőségű gabonát vegyenek át és tároljanak, és ezzel is hozzájárulnak a végtermék minőségi paramétereinek a fenntartásához. 

Laczkó Dénes, az UBM Feed Románia Kft. és az East Silodep Kft. ügyvezetője korábban lapunknak elmondta, a siló építésével az volt a cél, hogy a kistermelőktől is közvetlenül vegyék át a takarmánygyár működtetéséhez szükséges gabonát, és azt tervezik, hogy mezőgazdasági inputokkal (mag, műtrágya, eszközök stb.) is segítik a gazdákat. 

Az egységvezetők elmondták, a feldolgozandó gabonát az East Grain csoport biztosítja. Ennek 90%-át nagyüzemű növénytermesztőktől szerződtették le eddig, azonban most, a gabonatároló telep indulásával lehetőség nyílik a kistermelőktől is átvenni az árut. Október 1-től bármely környékbeli kistermelő beviheti a gabonáját az átvevőközpontba. Az UBM Magyarország biztosítja a többi alapanyagot, például az ún. premixet, amelyet a cég magyarországi gyárában állítanak elő. Jelenleg havonta 8500 tonna takarmányt termelnek. A mennyiséget fokozatosan növelik, a megrendelések függvényében (just-in-time, vagyis időre történő termelés és kiszállítás zajlik). Azt tervezik, hogy az év végére elérik a havonkénti 10.000 tonnát. Amint a gyár átadásakor is elhangzott, a teljes kapacitás évi 220.000 tonna, ennek felére sikerült egy év alatt eljutni. Ehhez adott a műszaki feltétel és a munkaerő is. Terv szerint növelik a termelést, folyamatosan nő a megrendelés is. Jó tudni, hogy a takarmánygyártól szerződés alapján nagykereskedelmi egységek vagy állattenyésztő farmok szállítják el a terméket, ugyanis a jogi személyek legkevesebb egy tonnát kell rendeljenek, vásároljanak. A tehergépkocsik automata ürítésű garatból tölthetik fel rakterüket. Nemrég beindult a zsákos kiszerelés is, ezeket azonban forgalmazók szállítják el nagy tételben, és a kisebb gazdák tőlük vásárolhatnak. 

Az egység vezetői kifejtették, a tudományos alapokon, szakszerűen összeállított, a gyártási technológiának köszönhetően a minőségét folyamatosan megőrző takarmány iránt megnőtt kereslet azt igazolja, hogy egyre több a nagyüzemű állattenyésztő farm, amelyet előírásszerűen működtetnek, így mind jobban háttérbe szorul a háztáji gazdálkodás. Három-négy tenyésztővel van állandó szerződésük, akik havonta 1500 tonna takarmányt szállítanak el. Nem titok, köztük van a cégcsoport egyik beruházója, az Oprea Avicom is, amely Erdély egyik legnagyobb háziszárnyas-tenyésztője. A cég a takarmánykeverő szomszédságában építi fel az egyik legkorszerűbb húsfeldolgozó üzemét. 

A cégcsoport marketingterve alapján egyelőre a Kárpátokon belüli, azaz erdélyi megrendelőkhöz szeretnének eljutni, hosszú távon tervezik, hogy ezen túlra is szállítsanak termékeket. Horváth Tamás elmondta, az UBM csoportnak Magyarországon van hasonló takarmánykeverője Szentesen, Mátészalkán és Csányon, amelyek a környékbeli régiót látják el. Már a beruházás előtt az volt az üzletpolitika, hogy az Erdély szívében létesített üzem ezt a térséget szolgálja ki. Hozzátette, minél távolabb viszik a készterméket, annál drágább lesz a szállítási költségek miatt, ezt is figyelembe kell venni. 

A szerződéskötéskor figyelembe veszik az ellátandó állatállomány nagyságát és összetételét. Egyelőre az előállított takarmány jelentős hányada háziszárnyas-késztáp, de van szarvasmarháknak, sertéseknek, juhoknak és kecskéknek való eledel is, amelyet természetesen a megrendelés függvényében kevernek meg. A szakszerű előállítás és a konstans minőségi termék lehet a garanciája annak, hogy a tervezett határidőn belül elérik a megfelelő termelési kapacitást, s ezáltal a kerelőszentpáli létesítmények (siló, keverő, feldolgozóüzem) Erdély jelentős agrárintegrátorai lesznek. 

„Csupán az elkezdett munkát folytatjuk” 

Hatodik mandátumánál a polgármester 

Simon István kerelőszentpáli polgármester (fotó) a szeptemberi helyhatósági választásokat követően hatodik mandátumát kezdi el. Nem véletlenül. A megye egyik sikeres RMDSZ-es elöljárója több mint két évtizede teszi a dolgát egy olyan községben, ahol jelentős létszámban békésen élnek együtt románok, magyarok és romák. Újabb mandátumának elején arra kértük, árulja el, mi a siker titka?

– Nem akarok nagy szavakat használni, de ha az emberek, azok, akik megválasztottak, megbíznak bennünk, nem látják, érzik, hogy értük dolgozunk, akkor hiábavaló minden igyekezet. Lépésről lépésre valósítottunk meg terveket. Nem összevissza, hanem jól elgondolt koncepció alapján, amelynek legfontosabb célja, hogy itthon teremtsünk otthont a községbelieknek.

– Sok esetben ez üres jelmondatnak tűnik, hiszen vannak olyan települések, ahol az elöljárók minden igyekezete ellenére elmennek a fiatalok. 

– Mi ezt a jelmondatot megtöltöttük tartalommal. Mert mi tarthatja igazán otthon a fiatalt? A megfelelő lakhatási körülmény, a munkahely, amely jövedelmet biztosít, ehhez pedig tanulni kell. Nem szeretném felsorolni mindazt, amit elértünk az előző húsz évben, hiszen a községbeliek vagy a hozzánk látogatók látják az eredményt. Inkább a közeli és a távoli jövőbe tekintenék. Elsődleges fontosságúnak tartottuk az infrastruktúra fejlesztését. Hat éve működik az ivóvízhálózatunk és a csatornázás a községben, a pályázati nehézségek miatt a községközpontban mintegy 420 méter, illetve Szentmargita és Magyardellő kivételével. Nos, az előző mandátum idején ezeket a projekteket is elindítottuk. Uniós támogatásnak köszönhetően, 1,2 millió eurós beruházással jövő szeptemberig befejeződnek a munkálatok, amelyeket néhány hete kezdtünk el. Így jó esetben jövő ősszel a község teljes területén lesz vezetékes ivóvíz és csatorna. A fővezetékről a leágazásokat elvisszük a lakosok telkéig, így csak rá kell csatlakozniuk. Folyamatban van egy uniós program, amelynek köszönhetően 2,2 millió eurós beruházással felújítjuk a község összes oktatási intézményét. Itt is elkezdődtek a munkálatok. A kerelőszentpáli iskola udvarán lesz egy tornaterem, Szentmargitán bővítjük az iskolát, Kerelőn húzunk még egy emeletet, ahol öt termet rendezünk be, Szentpálon két teremmel bővítjük az iskolát, Búzásbesenyőben felújítjuk és digitalizáljuk, mindegyik iskolában új bútor lesz, az udvaron egy-egy multifunkcionális műgyepes sportpálya is. De nem elégszünk meg ennyivel. Az önkormányzat havi 150 euró ösztöndíjat biztosít olyan községbeli egyetemistáknak, akik külföldön tanulnak, azzal a feltétellel, hogy hazatérnek. Ezenkívül kidolgoztunk egy határozattervezetet, amelynek alapján rendszeresen ösztöndíjat adunk a 9-es média fölötti eredményt elért községbeli középiskolásoknak és bővítjük a szociális ösztöndíjat is, amelyet azoknak a családoknak nyújtunk, akik tovább taníttatnák a gyerekeiket, de nincsen erre anyagi lehetőségük. Támogatjuk az ingázást is. Saját költségvetésből lehet mindezt biztosítani, hogy minél többen képezzék magukat, és mivel fejlesztjük az ipari zónát, legyen aki hazajöjjön és dolgozzon. 

– Kerelőszentpál fekvése igen előnyös. A területén létesült a megyei ipari park, de van saját ipari területe is, ahol mezőgazdasági komplexum működik, ehhez közel alakították ki a megyei hulladéklerakót. Közel a repülőtér, az autópálya, a vasútvonal is. 

– Persze ez még nem elég, ha a lehetőségeket nem használjuk ki megfelelően. Mielőtt az első cég felhúzta volna a gyártelepét, tárgyaltam a visszaszolgáltatott földek tulajdonosaival, és meggyőztem őket, hasznosabb, ha beruházásra bérbe vagy eladják a telkeket, mint hogy kisebb területeken kevés haszonnal gazdálkodjanak. A község tulajdonában levő területeket is erre a célra ajánlottuk fel, de nem ültünk karba tett kézzel, hanem kiépítettük az infrastruktúrát, tálcán kínáltuk a cégeknek a zöldmezős beruházást. Jelenleg a 80 hektáros saját ipari övezetünk le van fedve, mintegy 40 hektárnyi újabb, erre a célra jó községi telket keresünk, mert van igény rá. Jönnének a beruházók. Az ipari területeken a meglévő cégek fejlesztenek. A Hirschmann Automotive kutató- és továbbképző központot szeretne létesíteni, míg a megyei ipari parkban levő, amerikai tőkével működő – ipari kompresszorokat, kőolaj- és gázipari berendezéseket gyártó – cég bővíti telephelyét. Van tehát munkalehetőség. 

– Vonzóak Marosvásárhely peremtelepülései. Ha az utóbbi évtizedet tekintjük, látható, hogy Marosszentgyörgy, Jedd, Koronka, Marosszentanna stb. igen rohamosan épült ki, lakóparkok létesültek. Kerelőszentpál távolabb esik ugyan a megyeszékhelytől, de a nagyvárosi övezet tagja, ami – ha végre működne a társulás – esélyt adna a további fejlődésre. 

– Reméljük, hogy a marosvásárhelyi polgármesterváltást követően ezen a téren valóban együttműködhetünk, mert egybefüggő települések alkotják ezt az övezetet. Mi már korábban arra gondoltunk, hogy csak úgy lehet itthon tartani a fiatalokat, ha segítjük őket a „fészekrakásban”, mert ha valaki elkészíti „piciny fészkét”, nem fog elrepülni. Néhány éve Búzásbesenyőben felparcelláztunk egy, az önkormányzat tulajdonában levő nagyobb területet, és a telkeket lakásépítésre fiataloknak ajándékoztuk. A parcellákig közművesítettünk, azaz a kapuig vezettük az ivóvíz-, csatorna-, gáz-, villanyhálózatot, típusterveket ajánlottunk, ami szerint felépítették a házat, és a kialakult utcát leaszfaltoztuk. A kezdeményezés elején voltak szkeptikusak a program működtetését illetően, ám ma már elmondhatom, hogy 42 házat húztak fel, és azt tervezzük, hogy újabb telkeket jelölünk ki. Kiszemeltünk egy községközponthoz közeli területet, ahol 52 telket határolunk el. A közművesítés nem volt olcsó, Besenyőben 1,5 millió lejbe került. Az összeget saját költségvetésből álltuk. A terv bevált. 

– Akkor szinte fölösleges feltenni a kérdést, hogy mit tervez az elkövetkezendő négy esztendőre? 

– Természetesen vannak elképzelések hosszú távon is, de ezekről nem beszélek, mert a jelenlegi helyzet miatt sok minden meghiúsíthatja. Amennyiben kiírják a 2021–2027-es uniós pályázatokat, az elsők között leszünk néhány tervvel. Mivel úgy tűnik, hogy az önkormányzatok is pályázhatnak zöldenergia-fejlesztésre, napelemparkot létesítenénk, és az így termelt villamos energiával ellátnánk a középületeket, a templomokat, a közvilágítást. A tervek szerint mintegy 2-2,5 megawattot termelnénk, még el is adhatnánk belőle. Folyamatban van a község digitalizálása. A köztereken hálózat nélküli internetkapcsolatot biztosítunk, digitalizáljuk a polgármesteri hivatal közszolgáltatását is. Községünk szerepel azon 10 település között, ahol uniós támogatással mintegy másfél év alatt elkészülhet az általános telekelés, így teljes digitalizált helyzetképet kaphatunk az ingatlanokról, ami jelentős támpont lehet a további fejlesztésekhez. Így nem marad más, mint az, hogy az elkezdett munkát tisztességgel és becsülettel folytassuk. 

Egyház a barikádon 

Szokatlanabb gyülekezeti élet 

A magyardellői és kerelőszentpáli gyülekezet lelkipásztora tizenegy éve Csorbai Lóránd fiatal marosvásárhelyi lelkész, aki korábban Râmnicu-Vâlceán, majd a marosvásárhelyi alsóvárosi egyházközségben szolgált. Egy évtized alatt felpezsdítette az alig 260 lélekszámú (Magyardellőn 100, Szentpálon 160) gyülekezetet. Gyönyörű templommá alakították a szentpáli gyülekezeti házat, felújították a parókiát, visszakapták az egyházi ingatlanokat, köztük a magyardellői egykori református iskolát, és tervezik a templom teljes felújítását. A többnyire idősekből álló gyülekezetnek nehéz próbatételt jelent a járvány. Erről és a tervekről számolt be lapunknak a lelkész. 

– Mint minden egyházközséget, minket is megatívan érintett a világjárvány, hiszen egy olyan kapcsolattartási formát kellett kialakítani, ami eddig mind a lelkipásztorok, mind a közösségek számára idegen volt. Ebben a legnehezebb az volt, hogy az istentiszteleteken nem láthattam a híveket, nem kaptam közvetlen visszajelzést, mert ez teszi élővé a kapcsolatot. Három hónapig tartottunk kizárólag online istentiszteletet. Az idősebbek nehezebben fogadták el ezt a rendszert, azonban örömömre szolgált, hogy egyre több fiatal kapcsolódott be az egyházi életbe. Létrehoztuk a gyülekezet Facebook-oldalát, ahol megpróbáljuk tartani a kapcsolatot a tagokkal. Többen rácsatlakoztak az istentiszteletekre, tetszikelték. Ezenkívül többen csatlakoztak olyanok is, akik, bár a gyülekezetünkhöz tartoznak, Marosvásárhelyen laknak, csak hétvégente jönnek „haza”, és nem mindig jutott idejük, hogy eljöjjenek a templomba. A szigorú óvintézkedések feloldását követően kéthetente tartunk ifjúsági órákat, de még nem tudtuk újraindítani a vallásórát a gyerekekkel, hiszen őket alig lehet a foglalkozások alatt maszkban tartani, az éneklés tiltott, illetve maszkkal nagyon megerőltető lenne. A gyerekekkel játszottunk, a foglalkozás lényege a vallási oktatás mellett az interaktivitás volt, a közösségépítés, a találkozás. Egyszerre 20-30-an is részt vettek a foglalkozásokon, mert az együttlétekre eljöttek a katolikus szülők gyerekei is. Van egy ifjúsági zenekarunk, egyelőre nem próbál. Pedig a szolgálatuk igencsak jó hangulatot teremtett az istentiszteleteken, és értük is egyre több fiatal járt a templomba. 

A szigorítás feloldását követően pünkösd óta tartjuk meg a templomban az istentiszteleteket a megfelelő intézkedések betartásával: kézfertőtlenítés belépéskor, távolságtartás a padokban, maszkviselés. Viszont sokan – leginkább az idősebbek, akik rendszeres templomlátogatók voltak – a fertőzésveszély miatt érthetően nem jönnek el, így 10%-kal csökkent a látogatottság, alig 25-30 személy hallgatja élőben az imát. 

Természetesen az egyházközség adminisztrációs tevékenysége nem szünetelt, és a jövőnket is terveznünk kell. Amint említettem, a magyardellői egyházközség visszakapta az egykori iskolaépületet, amelyet meg kell javítani. Mivel kevés az általános iskolás gyerek, a tanulókat iskolabusszal szállítják a községközpontba, illetve Búzásbesenyőbe. Korábban azt terveztem, hogy pályázattal az anyagiakat előteremtjük, és egy ifjúsági táboroztatási központot működtetünk. A járvány miatt ez is homályba vész. Az új 2021–2027-es európai uniós pályázati kiírásban nemrég lehetőség adódott, hogy idősek nappali foglalkoztatóközpontját működtessünk. Ehhez az ingatlan használati jogát átruháznánk az önkormányzatra, az utóbbi pályázna a támogatásra. A maximálisan megpályázandó összeg 500.000 euró. Ha sikerül elnyernünk a támogatást, az bőven elég a renoválásra és az épület átalakítására, berendezésére. A szecessziós építészeti elemekből ítélve az épületet valamikor a múlt század elején húzták fel, emiatt is érdemes felújítani. Az önkormányzat a foglalkoztatási központ működtetését a református diakóniai szolgálatra vagy a Caritasra bízná. Az sem kizárt, hogy összekötnénk a korábbi elképzeléssel, és a fiatalokat is bevonnánk, hagyományőrző tevékenységeket, szabadidős foglalkozásokat tartanánk, hogy az idősebb nemzedék adja át tudását, tapasztalatát az ifjabbaknak. Remélem, hogy e nehéz, emberpróbáló időszakban megfelelő támogatást kapunk a magyardellői templom teljes felújítására is. Ezzel is jelezni kívánjuk, hogy nem adjuk fel a küzdelmet… – tájékoztatott a református tiszteletes.