A képviselőház jóváhagyta Markó Attila őrizetbe vételét
A képviselőház jóváhagyta szerdán Markó Attilának, az RMDSZ parlamenti képviselőjének az őrizetbe vételét, így a korrupcióellenes ügyészség kérheti a bíróságon a politikus előzetes letartóztatását.
A képviselőház jóváhagyta szerdán Markó Attilának, az RMDSZ parlamenti képviselőjének az őrizetbe vételét, így a korrupcióellenes ügyészség kérheti a bíróságon a politikus előzetes letartóztatását.
Az alsóház 171 képviselője támogatta az ügyészségi kérés jóváhagyását, 111-en ellene voksoltak, 3-an érvénytelen szavazatot adtak le. Az ügyészség kéréséről titkos szavazást tartottak.
Markó Attilát hivatali visszaéléssel gyanúsítják. Ő tagja volt annak a restitúciós bizottságnak, amely 2011-ben az ügyészség szerint jóváhagyott egy olyan kárpótlást, amelynek összegét úgy állapították meg, hogy egy telek értékét a reális árához képest háromszorosára becsülték. A képviselő ártatlannak vallja magát.
Ugyanakkor a parlament szintén a szerdai ülésen nem engedélyezte az ellenzéki Cătălin Teodorescu, a PDL képviselőjének őrizetbe vételét. Teodorescut ugyanabban az ügyben gyanúsítják, mint Markó Attilát, a román képviselő is tagja volt a restitúciós bizottságnak, akárcsak az RMDSZ törvényhozója.
A parlament döntése Teodorescu esetében nagy meglepetést okozott Bukarestben, mert az alsóház jogi bizottsága egy nappal korábban az őrizetbe vétel engedélyezését javasolta. A titkos szavazás során 146-an voksoltak az ügyészségi kérés jóváhagyása mellett, 111-en ellene. Hiába voltak azonban többségben a támogató voksok, nem voltak elegendőek az ügyészségi kérés jóváhagyásához.
A voksolás után Márton Árpád, az RMDSZ frakcióvezető-helyettese az ellenzéket vádolta azzal, hogy saját honatyáját megvédte, miközben egy „magyar nemzetiségű” személyt kiadott az igazságszolgáltatásnak. Márton Árpád szerint Markó Attila ártatlan, mert a vitatott kárpótlási ügyről 2011. március 15-én született döntés, amikor a képviselő Brassó megyében vett részt az 1848-49-es szabadságharc emlékére szervezett ünnepségeken, így nem volt Bukarestben. A Klaus Johannis megválasztott államelnököt támogató liberális-demokraták – akik az új PNL-vel olvadtak össze – a kormányzati erőkre hárították a felelősséget.
Markó Attila az RMDSZ-es kollégáinak írt, szerdán közzétett levelében megismételte, hogy az ebben az ügyben érintett személyeket nem ismeri. Kifejtette, hogy a bizottsági üléseken több ezer restitúciós ügyről döntött a 11 tagú testület, miután a restitúciós hatóság szakapparátusa előzetesen átvizsgálta az aktákat. Markó Attila szerint ő a Brassó megyei Alsótömösön és Négyfaluban volt aznap a magyarság nemzeti ünnepe alkalmából, és nem lehetett jelen a bizottság ülésén. Ennek ellenére az ügyészek azt állítják, hogy az ülés jegyzőkönyvén az ő aláírása is szerepel. Hozzátette, eddig nem engedélyezte a vádhatóság, hogy hozzáférjen az iratokhoz, így nem tudta ellenőrizni, kinek az aláírása szerepel a papíron.
Ebben az ügyben a szervezett bűnözés elleni ügyészség főügyészét, Alina Bicát is őrizetbe vették, aki 2011-ben szintén tagja volt a restitúciós bizottságnak.
