2024. july 5., Friday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A kén

  • 2018-01-24 14:23:50

A kén hallatán sokaknak egy mérgező anyag jut eszébe, de valójában az emberi szervezetben fontos, mondhatni életfontosságú ásványi anyag, rendkívül széles körben használták a legrégebbi korok óta.

A segesvári gyógyszertári múzeumban 27 olyan patikaedény van kiállítva, amelyek poranyagok megőrzésére szolgáltak. Ezek egyikén FLORES SULPHURIS elnevezés olvasható, magyarul KÉNVIRÁG.
A kén hallatán sokaknak egy mérgező anyag jut eszébe, de valójában az emberi szervezetben fontos, mondhatni életfontosságú ásványi anyag, rendkívül széles körben használták a legrégebbi korok óta.
Az ókori Kínában és Indiában már több mint négyezer éve gyógyszerként ismerték. Egyiptomban festékek és kozmetikai szerek készítésére, szövetek fehérítésére alkalmazták. Az ókori görögök az úgynevezett „görögtűz” alkotórészeként használták, a kőolaj, salétrom, színezőanyagok mellett, amivel tengeri ütközetekben gyújtották meg az ellenséges hajókat. Ezt a keveréket vízzel eloltani szinte lehetetlen volt. Az ókori rómaiak posztó tisztítására használták, úgy, hogy a tisztítandó anyagot faketrecre terítették, alatta ként égettek – a keletkező kén-dioxid eltüntette a foltokat a fölötte levő posztóról. A középkori alkimisták tudták, hogy a cinóber (cinnabaris) ként és higanyt tartalmaz. Azt, hogy jelen volt az erdélyi gyógyászatban is két-háromszáz évvel korábban, a múzeumban kiállított tárgyak igazolják. 
A kén latin neve, a sulfur is időszámításunk előtt keletkezett, vegyjele „S”. Magyarul nevezték még büdöskőnek és kénenynek is. 
A természetben vulkanikus területeken a föld mélyéből előtörő kénhidrogén egy része alakul át elemi állapotúvá, megtalálható gyógyvizekben, mofettákban, vulkáni gőzökben. A földgázban is van kén, szerves kénvegyületek és kén-hidrogén formájában, ezek égésekor szabadulnak fel a szennyező és korrodáló anyagok. Erdélyben a Nyugati-érchegységben, a máramarosi hegyekben és a Keleti-Kárpátokban fordul elő, például a Kovászna megyei Büdös-hegységben, ahol egykor Torja község kiváltsága volt a kéntermelés. Itt van Európa egyik legnagyobb működő kénes mofettája, a torjai Büdös-barlang, amely valójában egy régi kénbánya felhagyott tárnája. Kéntelepek vannak Szicíliában, Japánban, Indonéziában, Dél-Amerikában, Lengyelországban. Számos módosulata van: rombos kén, amely ásványként szép nagy kristályokban fordul elő, romboéderes kén, amely amorf (szabálytalan alakú) kén, barna kén.
Vegyületei formájában is előfordul a természetben mint fémszulfidok és -szulfátok. Gyakori szulfátjai: kalcium-szulfát (gipsz), magnézium-szulfát (keserűsó), réz-szulfát (rézgálic), nátrium-szulfát.
A természetben előforduló ásványaiból állítják elő a tiszta ként, az ásványokat hevítéssel gőzzé alakítják, kamrákba vezetik, ahol finom, sárga kristályok (kénvirág) formájában lerakódik.
Az elemi kén fertőtlenítő, baktérium- és gombaölő hatású. Elődeink a gyógyászatban kenőcsök formájában bőrbetegségek gyógyítására használták. Pápai Páriz Ferenc 1690-ben megjelent könyvében A rühről című fejezetben azt írja, hogy a beteget „feredő után kenjék meleg helyen laurus olajjal, melyben aprón tört büdöskő és zászpagyök légyen elegyítve”. Bőrgyógyászati kenőcsökben, fertőtlenítő hatású sebhintőporokban alkalmazzák napjainkban is.
Évszázados felismerés, hogy a kéntartalmú fürdőknek kedvező, gyógyító hatásuk van az ízületi gyulladásos (artritiszes) és reumás panaszokban. Közismert, hogy a már említett torjai Büdös-barlang bejárata két oldalán padokat helyeztek el a gázfürdőzök számára. A „barlangkúrák” reumás és allergiás betegségek, ekcémák leküzdésében segíthetnek.
A kén létfontosságú elem az emberi szervezetben. Minden fehérjében, a nélkülözhetetlen aminosavak felépítésében vesz részt, az egész testben megtalálható. Ma már „szerves” kéntablettákat is gyártanak a szervezet kénhiányának a leküzdésére. A kénhiány tünetei: lassú sebgyógyulás, hegesedés, töredező haj, körmök, gyomor-bél panaszok, allergiák, ízületi panaszok, pattanások, memóriazavar. Kis mennyiségben, könnyen felszívódó formában a kén a szervezetben elpusztítja a kórokozókat, méregtelenítő, csökkenti az allergiás tüneteket, szerepet játszik a szaruképzésben (haj, köröm), képes javítani a bőr állapotán, fiatalabbá teszi, ezért nevezik a „szépség ásványának” is. A kénnek fontos szerepe van a szervezet heparin- és inzulintermelésében. Ajánlatos olyan zöldségek rendszeres fogyasztása, amelyek sok ként tartalmaznak, mint a spenót, sóska, banán, kelkáposztalevél, uborka, petrezselyem, zeller, alma, citrom, datolya, hagyma, fokhagyma, tojás, tej. Hasi megbetegedések gyógyításában hasznos lehet a kéntartalmú gyógyvizek fogyasztása is. Megfelelő étrend esetén nincs szükség kénkiegészítésre.
A ként számtalan célra használja az emberiség: kénsavtermelésnél, növényvédő szerként, borászatban, gumi vulkanizálására, lőpor készítésére, gyufa gyártásánál, papíriparban, festékgyártásban, a tartósítóiparban. 
A számtalan étrendkiegészítő- és vitaminreklám mellett kevés szó esik a kénről, bár számos jótékony hatása van az emberi szervezetre, ezért érdemes figyelni rá. 
Veress László

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató