2024. november 25., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A kellemetlen halitózis

  • 2018-08-15 12:31:19

Az emberek nem érzik saját magukon, ha kellemetlen a leheletük, és a környezetükben lévők sem vállalkoznak a figyelmeztetésre, mert kényes problémának tartják, annak dacára, hogy igen sok embert érint. 

E nem mindennapi kifejezés, mely naponta sok kellemetlenséget okoz, a rossz szájszagot jelöli, s az emberek nem szeretnek beszélni róla, habár a jelenség nem csak a meglévő egészségi problémák jelzője, de a barátságot, a harmonikus párkapcsolatot, a karriert érintő szakmai előrehaladást is negatívan befolyásolhatja. Az emberek nem érzik saját magukon, ha kellemetlen a leheletük, és a környezetükben lévők sem vállalkoznak a figyelmeztetésre, mert kényes problémának tartják, annak dacára, hogy igen sok embert érint. Japánban készített felmérések szerint a felnőttek 24%-ánál, a gyerekek 10%-ánál volt észlelhető a rossz szájszag. Európában is 20%-ra teszik a kábító leheletűek számát.  A szakemberek meglepő véleménye szerint a halitózis is pszichoszomatikus betegség, melynek számos kiváltó oka lehet, és nemcsak az emésztőrendszer problémái a meghatározók a létrejöttében, hanem élettani, pszichológiai, kórélettani okok egyaránt közrejátszanak. A leggyakoribb okok a táplálkozási anomáliák (sok fokhagyma, hagyma, alkohol, éhezés, böjtkúra) a dohányzás, a gyógyszerek mellékhatásai, hormonális átállási periódusok (pubertás, terhesség, menopauza,) a hiányzó szájhigiéne. A fogszuvasodás  például savassá teszi a nyál pH-ját, kedvező körülményeket teremtve a kóros baktériumoknak, míg a lúgos pH kedvező irányban befolyásolja a  szájból kiáramló levegő szagát.  Ez azért lényeges, mert a vizsgálatok szerint a szájbűz 85-90%-a a baktériumflóra kóros megváltozásából, illetve az oda nem illő egysejtűek által termelt vegyületek következtében jön létre. Ilyen esetekben az anaerob baktériumok kerülnek túlsúlyba a szájban és az orr-garat üregben. A szájpanaszokkal küszködőknél a száj kóros flórájának baktériumaiból endotoxinok szabadulnak fel, ezek közül a legfontosabbak az aminok (pl. a cadaverin), valamint olyan kénvegyületek,  mint a kénhidrogén, a metil-merkaptán, a dimetil-szulfid és mások, melyeket illékony  kénvegyületeknek neveznek, angol szóval VSC (Volatile Sulphur Compounds). E vegyületek az emberi orr számára különösen észlelhetők, de e tekintetben jelentős eltérések vannak. Az illékony kénvegyületek a rossz szájszag mellett igen sok kárt is okoznak a szervezetben: megemelik a szájnyálkahártya átjárhatóságát a toxinok számára, felgyorsítják a kötőszövet és a fehérjék leépülését a szervezetben, és elősegítik a sejtkárosító szabad gyökök keletkezését. Tudni kell, hogy a béltraktusba került endotoxinokat az epe semlegesíti, így a száj nyálkahártyáján át felszívódó mérgek elkerülik a neutralizálás természetes útját. A kutatók megfigyelték, hogy ha a szájban a treponémák kerülnek túlsúlyba, akkor az súlyos ínysorvadást, foglazulást idéz elő. Ez a flóraeltolódás nem csak a fogmosás hiányával függhet össze, hanem a fogkövek alatt a foggyökerek és fogíny közötti tasakokban kialakuló kedvező tenyésztési körülményekkel is. Módfelett ajánlott tehát a fogkövek szakember általi eltávolítása. A szájbűz kóros elváltozásokkal járó oka igen sokféle lehet: eredményezheti szisztémás anyagcsere-betegség (pl. cukorbetegségben acetonszagú, májbetegségben egérszagú, vesebetegségben húgyszagú lehet a lehelet). Kiindulása lehet az orr és a melléküregek, az orrgarat. Okozhatják komoly bőrbetegségek, ekcéma, herpesz stb. Származhat a rossz szájszag a nyelőcső vagy a gyomor rosszindulatú daganatától. A különböző gyógyszerek mellékhatásai szintén adhatnak sajátos kellemetlen szájszagot. Egy komoly vizsga előtt kimutatták, hogy a vizsgázóknak jelentősen csökkent a nyáltermelésük, s ezzel párhuzamosan emelkedett a szájukban a rossz szagú illékony kénvegyületek mennyisége. A rossz  szájszag legfőbb oka az anaerob baktériumok túlzott térnyerése. Ezek legfőképpen a nyelven, annak is a hátulsó felszínén, a foglepedékben találják meg tenyészhelyüket. A nyelvlepedék vizsgálata egyébként a kínai nyelvdiagnosztika egyik legfőbb eleme, így abból következtetni lehet a különböző szervek kóros állapotára, és útmutatást is ad az adekvát terápiát illetően. A halitózis kezelésében is természetesen oki terápiára kell törekednünk, melynek első lépcsője a fogorvosi állapotfelmérés. 
A fogorvosok véleménye szerint még napjainkban is sok embernek nagyon elhanyagolt a fogazata és a szájhigiénéje. A teendő tehát professzionális fog-, illetve protézistisztítás, a gennyes fogak kezelése, a rossz fogművek korrekciója, a fogágyak, tasakok, koronák,  hidak felülvizsgálata, a fogkövek eltávolítása. A mindennapi környezetünkben meg lehet határozni egy bizalmi személyt, aki a kellemetleg szájszagot visszajelzi nekünk (ma már kapható a haliméter). Fontos terápiás lépés a nyelvbevonat  megtisztítása is. Minél vastagabb a nyelvlepedék, annál valószínűbb a rossz szájszag kialakulása. Ezekről és más természetes eljárásokról bővebben szólunk a folytatásban. 
Bogdán Emese

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató