Kelemen Hunor a régi-új elnök

Tisztújító kongresszust tartott az RMDSZ

A román, a magyar, a székely és az Európai Unió himnuszával kezdődött az RMDSZ 16. kongresszusa Temesváron. A kongresszus 653 érvényes szavazattal, 7 ellenszavazattal újraválasztotta az egyetlen jelöltként induló Kelemen Hunort. A testület egyben az elmúlt négy évben elhunyt pálya- és politikustársakról is megemlékezett. 

Megnyitóbeszédében Kelemen Hunor szövetségi elnök a 2024-es választási évre való felkészülésről beszélt. Antal Árpád, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke Erdély 2030 címmel tartott előadást. Az önkormányzatokat érintő kormányzati problémákról, programokról Cseke Attila fejlesztési, illetve Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter beszélt.

Vincze Loránt és Winkler Gyula európai parlamenti képviselő a 2024-es európai parlamenti választások tétjét és kihívásait taglalta. 

Pénteken késő délután került sor a Szíve helyén tulipán díj átadására. Ezzel jutalmazta az RMDSZ azokat a munkatársait, akik „fegyelmezetten, önzetlenül végzik munkájukat, de teherbírásuk, kitartásuk sokszor észrevétlen marad”. Elismerésben részesültek az eddigi két legnehezebb időszak – a háború és a koronavírus-járvány – „hősei”: Orosz Krisztofer és György Botond a népszámlálásban kifejtett tevékenységéért, illetve az aláírásgyűjtésben legjobban teljesítő Dicu Henrietta és Máthé Lajos, valamint a legaktívabb helyi szervezet, az érmihályfalvi.

 „Pragmatikus transzilvanisták”

Kelemen Hunor politikai tájékoztatójában kiemelte: a négy év alatt több minden történt velük, mint amennyit korábban el tudtak volna képzelni. „A világ alapjaiban változott meg, gyors átalakulásban van, váratlanabbnál váratlanabb kihívások és feladatok elé állítja az egyéneket, a családokat, a kisebb és nagyobb közösségeket. Egyelőre csak azt tapasztaljuk, hogy a változás részesei vagyunk, több a bizonytalanság, mint a bizonyosság, és még messze van az a pillanat, amikor egy új világrend megszilárdult keretei között tervezhetjük a jövőnket.”

Kijelentette: „Ebben a kontextusban kell megvizsgálnunk, és beszámolómban nekem magamnak is arra kell választ adnom, hogy a négy évvel ezelőtt kitűzött célokat elértük-e vagy sem, közelebb kerültünk, vagy ellenkezőleg, eltávolodtunk-e azoktól. Arra a kérdésre kell választ adnom, hogy az új helyzetben elénk táruló kihívásokra adott válaszaink helyesek vagy helytelenek voltak-e.”

Felidézte, hogy 2019-ben többek között azt ígérte, „pragmatikus transzilvanisták leszünk, megerősítjük szülőföldünket, fejlődő, magabiztos, saját értékeit ismerő és azt büszkén vállaló, befogadó és versenyképes magyar közösséget építünk. Ehhez pedig mindenekelőtt politikai eszközöket és politikai partnereket keresünk, hisz önmagában a szövetség és a mi erőnket adó magyar közösség az eléje tornyosuló feladatoknak csupán egy kis részét képes megoldani”.

Hangsúlyozta, hogy az elmúlt négy esztendőben a kitűzött célokat követték, a járható utat választották, az eszközeik alkalmasnak bizonyultak mind a védekezésre, a tűzoltásra, mind az építkezésre és a remény megerősítésére.

A megvalósítások között említette az európai parlamenti választások jó eredményeit: „A Minority SafePacket elvittük az Európai Parlamentig, ahol a többség arra kérte a Bizottságot, hogy indítson törvénykezdeményezési eljárást a kisebbségvédelmi polgári kezdeményezésben foglaltak szerint. Ez egyértelműen azt jelenti, és határozottan el kell ezt mondanunk, hogy igen, az Európai Parlamentben vannak partnereink. Van, akikre a jövőben is lehet számítani.

A Bizottság valóban elutasította a törvénykezdeményezést, ezért a Bírósághoz fordultunk, és ez az eljárás még folyamatban van. Kiálltunk és kiállunk az erdélyi magyarok és az európai őshonos nemzeti kisebbségek jogaiért. Az útnak nincs vége, tudtuk, hogy hosszú lesz, tudtuk, hogy sok helyen nekünk kell azt megépítenünk, tudtuk, hogy lesznek csalódások, de azt mindenkinek tudnia kell, hogy nem adjuk fel”.

A 2020-as önkormányzati választásokat is sikeresnek nevezte. „Az RMDSZ jelenleg négy megyei önkormányzatot vezet – Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár megyében – és 200 polgármesterünk van országszerte. 

Az eredmények közül a Marosvásárhelyen aratott győzelemnek örültünk a legjobban, hiszen 20 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ismét magyar polgármestere legyen a városnak. Az örömnél már csak a felelősség nagyobb, a mandátum végéig bizonyítanunk kell, hogy jó kezekben van a város, elkezdődtek a fejlesztések, és megalapozott a remény, hogy Marosvásárhely visszakapja egykori fényét” – mondta. Nem hagyta szó nélkül azt az igazságtalanságot, „amit a napokban ismét meg kellett tapasztalnunk a vásárhelyi katolikus iskola ügyében. Amikor egy közhivatalnok, egy főtanfelügyelő önkényesen, következmények nélkül elutasíthatja, megakadályozhatja az egyház, a helyi közösség, a szülők és az önkormányzat jogos és jogszerű kérését egy iskola létrehozására”.

2020-ban a legnagyobb kihívást a koronavírus-járvány okozta

„Váratlanul és felkészületlenül ért bennünket, ahogyan az egész világot, de ez nem akadályozott meg abban, hogy az első ijedtség után, már a karantén legelején megtervezzük és megszervezzük a segítségnyújtást.”

A továbbiakban arról beszélt, hogy „a 2020-as parlamenti választáskor két dolgot ígértünk: erős képviseletet és azt, hogy megkerülhetetlen erő leszünk a kormányalakításnál. A kettő persze összefügg, hiszen az első nélkül nem lehet a második sem. Mindkét ígéretet teljesítettük, de talán pontosabb úgy fogalmaznom: választóink bizalma hozzásegített ahhoz, hogy ezek teljesüljenek. (…) A közösségért kormányzunk, ez az elv vezetett akkor, és ez az iránymutató elv azóta is”.

Az ukrajnai háború új helyzetet teremtett

Egyrészt a háború a biztonságunkat fenyegeti, másrészt gazdasági és energiaválságot hozott magával, padlóra küldve az éppen feltápászkodó gazdaságot. Mi nem vagyunk ugyan közvetlenül részesei a háborúnak, de a veszteségekkel nekünk is számolnunk kell.

Azt mondta, „az elmúlt két évben egyik kezünkkel védtük, amennyire csak lehetett, az embereket és a gazdaságot a válság hatásaitól, a másikkal fejlesztettük és modernizáltuk közösségeinket, településeinket, az országot”.

A magyar érdekképviselet mindenekelőtt

A szövetségi elnök a kormánykoalíció egyik mulasztásának tartja, hogy nem élt az alkotmányozó többség adta lehetőséggel, az elmaradt alkotmányt és a kisebbségi törvényt is. Erről a célról nem mondanak le, de nem akarnak „borítékolható kudarcot” – tette hozzá. Kudarcnak nevezte a Schengennel kapcsolatos döntést, gyalázatosnak minősítette Ausztria vétóját.

A szövetség nemzetpolitikája alaptézisét, a magyar érdeket az RMDSZ mindig az első helyre teszi – jelentette ki. „Erre törekedtünk az elmúlt négy évben is, akárcsak az elmúlt 33 évben. Most már több mint egy évtizede a magyar kormánykoalícióval és külön-külön a Fidesszel és a KDNP-vel egy erős partneri, és egymás érdekeit figyelembe véve és tiszteletben tartva olyan stratégiai együttműködést alakítottunk ki, amire nem volt példa. Ezt – bár volt rá jó néhány próbálkozás – senki semmilyen körülmények között nem tudta megbontani.” A kongresszus második napján a testület meghallgatta, majd politikai vitát követően elfogadta a szövetségi elnök beszámolóját, és bizalmat szavazott neki egy újabb mandátumra.

A kongresszus állófogadással zárult.