A katonai hatóság szerint nincs kényszersorozás Kárpátalján
Cáfolta a kényszersorozásról Kárpátalja-szerte terjedő híreket szerdán Ungváron kiadott nyilatkozatában a Kárpátalja megyei hadkiegészítő parancsnokság, hangsúlyozva, hogy a részleges mozgósítás a törvényes keretek között folyik a megye területén.
Cáfolta a kényszersorozásról Kárpátalja-szerte terjedő híreket szerdán Ungváron kiadott nyilatkozatában a Kárpátalja megyei hadkiegészítő parancsnokság, hangsúlyozva, hogy a részleges mozgósítás a törvényes keretek között folyik a megye területén.
A megyei hadkiegészítő parancsnokság közleményében a heves lakossági tiltakozást kiváltó híresztelésekre reagált, amelyek szerint a katonák a belügyi szervek munkatársaival közösen „összefogdossák és kényszerrel besorozzák a hadseregbe” a férfiakat. A dokumentum szerint a részleges mozgósítás harmadik szakasza szigorúan a hatályos törvényeknek megfelelően folyik.
„Minden egyéb állítás szóbeszéd, badarság és bizonyos mértékben az államhatalmi szervek által folytatott katonai mozgósítás meghiúsítására irányuló kísérlet” – áll a nyilatkozatban.
A megyei hadkiegészítő parancsnokság emlékeztetett arra, hogy azok a hadköteles ukrán állampolgárok, akiket a sorozás előtti orvosi vizsgálat arra alkalmasnak talál, behívhatók a fegyveres erők soraiba a mozgósítás idején, jóllehet a jogszabályok több esetben lehetővé teszik a katonai szolgálat alóli mentesítést. Emellett minden állampolgárnak joga van arra, hogy az illetékes hatóságokhoz, például az ügyészséghez forduljon, ha úgy gondolja, sérültek a jogai vagy érdekei – olvasható a többi között a kárpátaljai hadkiegészítő parancsnokság nyilatkozatában.
Valerij Luncsenko, Kárpátalja megye kormányzója keddi ungvári sajtótájékoztatóján közölte, hogy a múlt héten kezdődött 45 napos részleges mozgósítási időszakban Kárpátalján több ezer hadköteles férfinak fognak behívót kézbesíteni, de közülük – alapos válogatást követően – csak két és fél ezret soroznak majd be a hadseregbe.
A részleges mozgósítás harmadik szakasza Kárpátalján a behívások elleni tüntetésekkel és útlezárásokkal kísért tiltakozással kezdődött. Andrij Fucur alezredes, a munkácsi hadkiegészítő parancsnokság mozgósítási osztályvezetője – a panorama-mukachevo.com munkácsi hírportál jelentése szerint – egy keddi értekezleten katasztrofálisnak nevezte a mozgósítással kapcsolatos helyzetet. Elmondása szerint ugyanis a munkácsi hadkiegészítő parancsnokságon egyelőre átlagosan 35 behívóra jut egy személyes jelentkezés.
A mozgósításról szóló elnöki rendelet módosítását kérte Gajdos István
Gajdos István, az ukrán parlament egyetlen magyar nemzetiségű képviselője Petro Porosenko ukrán elnökhöz intézett írásos beadványt, amelyben kérte a kelet-ukrajnai harcok miatt meghirdetett újabb mozgósításról szóló rendelet módosítását – tájékozatta szerdán az MTI-t a képviselő sajtószolgálata.
Gajdos István rámutatott az elnöknek arra, hogy a kárpátaljaiak, közöttük a magyarok körében komoly aggodalmat váltott ki a mozgósítás újabb hullámáról szóló rendelete. „Erről tanúskodnak a tiltakozó akciók, amelyekre a megye számos településén került sor az utóbbi napokban. A fiaikat, férjeiket, édesapjukat féltők engem is megkerestek, és kötelességemnek tartottam, hogy tájékoztassam az államfőt, illetve megoldási javaslatokat tegyek” – kommentálta beadványát a honatya.
Szavai szerint javasolta például, hogy elsősorban a rendvédelmi szervek, illetve más fegyveres testületek tagjait hívják be a mozgósítás során, illetve dolgozzák ki a tartalékállományban lévő hivatásos katonák önkéntes mobilizációjának mechanizmusát. A honatya rámutatott, hogy a mozgósítás tekintetében komoly tartalékot jelentenének a külföldi küldetést teljesítő ukrán békefenntartók is.
A parlamenti képviselő emellett szorgalmazta a három hónapnál hosszabb ideje harcoló katonák felváltását. „Kiemelt fontosságúnak neveztem annak szavatolását, hogy a megyében mozgósítottak csak Kárpátalja területén teljesítsenek szolgálatot” – fűzte hozzá.
Emellett az államfő közbenjárását kérte a keleti régióból Kárpátaljára érkező áttelepülőkkel kapcsolatosan. Javasolta, hogy az államfő adjon utasítást az illetékeseknek a köztük lévő sorkötelesek nyilvántartásba vételére is.
Gajdos István sürgette továbbá, hogy az áttelepülőknek a megyében történő elhelyezése során őrizzék meg a kárpátaljai településeken korábban kialakult etnikai arányokat.
KMKSZ-elnök: a tartalékos katona nem alkalmas a kelet-ukrajnai harci feladatokra
Az ukrán hadseregben tíz-húsz éve szolgált, jelenleg tartalékos állományban lévő katona nem alkalmas arra, hogy a modern hadviselés körében ellássa feladatát Kelet-Ukrajnában – jelentette ki Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke szerdán Nyíregyházán.
A KMKSZ elnöke a sajtótájékoztatón – amelyet Bocskor Andrea fideszes EP-képviselővel közösen tartott – az ukrán hatóságok által a napokban elrendelt részleges mozgósításra utalva hangsúlyozta: a behívásban érintett tartalékosok nincsenek megfelelően kiképezve és felszerelve ahhoz, hogy bevessék őket a kelet-ukrajnai szakadárok ellen.
Az ukrán államnak ezt az egész kérdést másképp kellene megoldania, vagyis elsősorban azokat a hivatásos, speciálisan kiképzett katonákat vagy akár rendvédelmi speciális egységeket kellene odaküldenie a háborús zónába, akiket kiképeztek erre a harcmodorra – fogalmazott Brenzovics László.
Ahelyett, hogy a világ különböző országaiban szolgálatot teljesítő, jelentős harci tapasztalatokkal rendelkező ukrán békefenntartókat hívnák haza, inkább „egy falusi fiúcskától vagy falusi édesapától” várják el a feladat megoldását – furcsállotta a KMKSZ elnöke.
A Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöki tisztségét is betöltő politikus szerint ha a behívásokról van szó, akkor ezek az emberek inkább maradjanak Kárpátalján, és lássák el azokat a feladatokat, amelyekre valóban alkalmasak, például egy stratégiailag fontos vízerőműnek vagy alagútnak a védelmét.
A KMKSZ elnökének információi szerint a részleges mozgósítás harmadik szakaszában Kárpátalján 2500 ember, arányaiban körülbelül 250 magyar nemzetiségű férfi behívásával lehet számolni. A megyei hadkiegészítő parancsnokság adatai szerint Kárpátalja 80 ezer tartalékosának fele – elsősorban külföldi munkavállalás miatt – nem tartózkodik Ukrajnában. Ők nincsenek lejelentve a hadkiegészítő parancsnokságon, emiatt a kézbesített behívók száma jelentős mértékben meghaladta a Kárpátaljának szánt kvótát, ami jelentős feszültséghez, tüntetésekhez és útlezárásokhoz vezetett a kárpátaljai településeken – magyarázta a politikus, hangsúlyozva, hogy ezeknek a demonstrációknak nem volt nemzetiségi jellegük.
Brenzovics László a Malaysia Airlines MH17-es járatának tragédiájára utalva úgy fogalmazott: „ha lelőtték a maláj repülőgépet, (…) akkor itt bármi megtörténhet”, ezekre a helyzetekre készen kell állni vagy legalábbis megteremteni a lehetőséget az elkerülésükre. Kifejtette, nem szabad struccpolitikát folytatniuk az európai vagy más országok vezetőinek, mivel ma a világ olyan fejlettségi szinten áll, hogy „minden mindenkit érint”.
„Hollandia messze van Ukrajnától, Malajzia még messzebb, de a maláj gép utasai mégis ott lelték a halálukat Donyeck fölött” – emlékeztetett a KMKSZ elnöke, hozzátéve, hogy a világ valamennyi államának közös érdeke ezt az „őrületet” minél hamarabb leállítani.
Bocskor Andrea, a Fidesz EP-képviselője a sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta, a bizottsági munkákon és a plenáris ülések vitáin keresztül lehet ismertetni a kárpátaljai magyarok helyzetét, illetve felhívni a figyelmet álláspontjukra a Kelet-Ukrajnában zajló háborúról.
A béke megteremtése, valamint egy egységes, demokratikus jogállam létrejötte a legfontosabb érdeke a kárpátaljai magyarságnak és az egész ukrán lakosságnak – mondta a kormánypárti politikus.
