2024. november 25., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Kevesebb látványosság, de több fellépő és színvonalasabb előadások, zivatar és jókedv jellemezte az idei rendezvényt a székelyudvarhelyi Székelytámadt várban.

A nap látványossága a főtéri karneváli felvonulás (Fotó: Gligor Róbert László)


Tavaly szervezték meg első alkalommal a Székelyföldi Legendáriumot, idén pedig már Kárpát-medenceivé bővítették. Kevesebb látványosság, de több fellépő és színvonalasabb előadások, zivatar és jókedv jellemezte az idei rendezvényt a székelyudvarhelyi Székelytámadt várban.
Huszonhét fellépő csapat, a tavalyinál több, mintegy 450 gyerek és jóval színvonalasabb előadások, bár voltak hiányzók is – ezt a megállapítást tehette Fazakas Szabolcs, a Legendárium Karnevál ötletgazdája, főszervezője már a déli órákban, pedig csak fél tizenegytől vette kezdetét a színpadi monda- és legendabemutató előadások sorozata a Székelytámadt várban. Tündérek, angyalok, ördögök, óriások, királyok, juhászok, menyecskék, papok, székelyek és székelyföldiek lepték el az Eötvös József Szakközépiskola udvarán felállított színpadot, hogy bemutassák az általuk választott, többnyire lakóhelyükről vagy annak közeléből gyűjtött mondát, legendát. Maros megyét négy csapat képviselte: a nyárádszeredai 4. osztályosok Csaba királyfi, a csíkfalvi kisiskolások a nyárádmagyarósi Leánydombok, a nyárádmagyarósi felső tagozatosok a helyi Csergő Kata, a hármasfalusiak pedig Csókfalva (eredet)mondáját mutatták be. Hargita megyéből tizenöt, Kovászna megyéből hat csapat érkezett.
 
Középkori karnevál a várban
A tavalyinál valamivel kevesebb látványosság fogadta a várba érkezőket: a középkori harangok a helyükön voltak, ott volt a furfangos székely szekér is, amelyen fagolyót lehetett le-fel tekerni, a Legendárium által kiadott könyvek, kifestősök, kártyák, színes ceruzák, zenelemezek, rajzfilmek garmadájától roskadozott a jármű. Legendáriumos figurák ihlette édességeket is lehetett kóstolni, de a tavaly látott, a Mini-Erdély parkba tervezett épületmaketteket most csak egy 1920-ból való MÁV-gőzmozdony prototípusa pótolta, amely egyetlen lapát szénnel akár egy tonnányi súlyt is el tud mozdítani, és amelynek elszállításához féltucatnyi köpcös székely legény is alig volt elegendő. Ez a masina is a Mini-Erdély szejkefürdői parkjába kerül hamarosan. Délután megjelentek a Legendárium jól ismert figurái, Nagyapó, Zete, az ördög, Csetlik, Botlik és a többiek, de az egyik legszembetűnőbb az volt, hogy míg tavaly ökrös szekér, addig idén már korszerű legendáriumos kisautó vonult fel, hogy a résztvevőket kivezesse a városba.
A nap folyamán kísérőprogramokként szolgált az arcfestés és a középkori sátor. Ez utóbbi helyszínén Hunyadi korabeli eszközök, fegyverek, páncélok fogadták a látogatókat, a gyerekek kézbe vehették a fegyvereket, címereket rajzolhattak-festhettek, ismerkedhettek a középkori viselettel, kalodával, deressel. Volt is keletje a helynek, nagyon sok gyerek „támadta le” őket – tudtuk meg a szervező Arany Griff rend vezetőjétől, Sashalmi Fekete Tamástól, aki hozzátette: Hunyadi-emlékév lévén, a 15. századi fegyverek, gótikus vértezet, veretes övek, színes címerpajzsok, sajátos címerek, keleties felöltők, nemesi ruházatok készültek, sokat ruházott be az egyesület. Délben harcászati bemutatót tartottak a színpadon, kardok, szálfegyveres technikák segítségével mutattak be párviadalokat. Van egy 15. századi táncuk is Beatrix királyné tiszteletére, sőt táncbemutatóval is készültek, danzetta, spanioletta és ungaresca táncokkal bűvölték volna el a közönséget a délután folyamán, ha közbe nem szólt volna az időjárás. Ugyanis kora délután a színpadi darabok egyikében bemutatott után a valóságban is megzendült az ég, s jókora nyári zápor kíséretében jégeső kergette be a nézőket az udvarról, a színpadot, nézőteret alaposan eláztatta, így hosszabb kényszerszünet után a szervezőknek egy osztályterembe kellett költöztetniük az előadásokat. Az időjárás végül megkegyelmezett a karneválnak, így délután 6 órakor már napsütésben és az álarcos figurák vezetésével tarthatták meg a díszfelvonulást a város főterén a részt vevő csapatok. A várba való visszatérés után idén is az Evilági zenekar lépett a gyerekek elé Zenerege koncertjével, és néhány ajándék kiosztásával motiválta őket, hogy egy-egy megzenésített mondához, legendához kapcsolatos kérdésre válaszoljanak is.
 
Csantavér és Gát is
Idén nemcsak székelyföldi történeteket jelenítettek meg, hanem két másik Kárpát-medencei tájegységről is érkeztek előadók. Fazakas Szabolcs szervezőtől megtudtuk: azért bővítették a meghívottak körét, mert minden Kárpát-medencei magyar gyereket arra szeretnének buzdítani, hogy településük mondáit, legendáit mutassák be, ismertessék meg a világgal. Így a vajdasági Csantavérről érkezett Hunyadi János iskola tanulói saját intézményük múltját és jövőjét mutatták be. Nikolics Anton tanár lapunknak elmondta: régi vágyuk volt eljutni a romániai magyarokhoz, itt fellépni, és nagyon örülnek, hogy végre eljutottak ide, és megismerhetik a székely kultúrát, amelyről nagyon sokat hallottak. A kárpátaljai, gáti Kovács Vilmos középiskola Gézengúzok csapata Kárpátalján és Magyarországon többször is fellépett, de Erdélyben most járnak először. Nagyon tetszik nekik Székelyföld, ugyanúgy a karneváli hangulat és a látottak. A csapat a Szépasszony dombja című helyi mondát hozta el a fesztiválra, a betétszámot a Vadrózsa csoport adta elő – derült ki Bakos Erika beszámolójából.
 
Elégedettek az eredménnyel, hangulattal
Az esti eredményhirdetést mindenki nagyon várta. Fazakas Szabolcs szerint a zsűrinek igen nehéz dolga volt, de örültek, hogy ennyi csoport fellépett, és maradandó élményt tudtak nyújtani a diákoknak. A két korcsoport legjobbjai egy-egy varázspatkót kaptak fődíjként, amelyen át Zete és Rika a mondákat látja, továbbá egy budapesti kirándulás keretében a magyar népmese napja alkalmából bemutatják majd a díjnyertes darabokat. Az 1-4. osztályosok csoportjában a fődíjat a helyi Benedek Elek Pedagógiai Líceum diákjai szerezték meg, a másodikat a Csíkfalvi Általános Iskola Tündérkert csapata vitte haza, a harmadikat pedig a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola. Az 5-8. osztályos kategória fődíját a csíkcsicsói Kájoni János Általános Iskola csapata nyerte, ezt követte a csíkmenasági Gál Sándor Általános Iskola csapata, a székelyderzsi János Zsigmond Általános Iskoláé harmadik helyen végzett. 
Megyénk dobogós képviselője részéről Balogh Tünde tanítónő és igazgató úgy nyilatkozott: fontos, hogy a gyerekek megismerjék múltunkat ilyen keretek között is, mert csak a múlt ismerete adhat jövőt is nekik, s a gyerekeknek „csak akkor adhatunk szárnyakat, ha gyökereket is adunk”. Marton Erzsébet Zsófia óvónő hozzátette: a csíkfalvi csapat közel két hónapig készült, a gyerekeknek tetszett a kiválasztott monda, a sok beleszőtt mondóka, gyermekjáték, odaadással, lelkiismeretesen dolgoztak. Nem is reméltek ilyen jó helyezést, mindenki arcán látszott az öröm, az elégtétel az eredményhirdetés után, egymást ölelve, dicsérve örültek a kisgyerekek a sikernek. Ez elégtétel a pedagógusoknak is, mert az iskola nevéért dolgoztak, és maguk mögött tudják az intézmény és a szülők támogatását és bizalmát. A zsűri is kiemelte a darabot, mert a gyerekek nem egy előadást, hanem egy játékot vittek a színpadra.
A nyárádmagyarósi diákok első alkalommal vettek részt a Legendárium Karneválon. Azért kapcsolódtak be, mert úgy gondolták, ez jó alkalom arra, hogy felkutassák és megismerjék saját településük mondáit, s a helyi értékek mellett megismerjék a székelyföldieket is – árulta el Adorjáni Éva tanítónő. A nyárádszeredai csapat tavaly is részt vett, ezért a hamarosan végző negyedikesek idén azért jöttek el, hogy egyrészt még egy utolsót kiránduljanak együtt és mutassanak be egy előadást, másodsorban színpadra álljanak, kipróbálják magukat. Kátai Judit tanítónő szerint a szervezők sokat tanultak a tavalyi tapasztalatokból, külön élmény volt a főtéri felvonulás, az pedig, hogy kiterjesztették a felhívást, azt jelenti, hogy egymás régióinak mondáit ismerhetik meg a résztvevők, és ezáltal is erősödik összetartozás-érzésük, öntudatuk.
A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója, Miklós Zoltán szerint értékteremtő munkát végeznek azok, akik a mondakinccsel foglalkoznak s akár helyi sajátosságokat is hozzáadnak. A felkészítő pedagógusoknak felelősségük van abban, hogy hogyan nyúlnak egy mondához, legendához, hogyan dolgozzák fel, egy kis kreativitással pedig nagyon jó darabok kerülhetnek a színpadra.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató