Kapunyitás a Művészeti Egyetem Doktori Iskolájában

Színház-kutatás: egyéni munka, közös gondolkodás

Úgy éreztem magam, mintha színházi előadáson lennék. A főszereplő érdekes gondolatokat közölt, amelyeket írott formában is kivetített, de nem a megszokott, unalmas módon folyt az előadás, amitől elszundít a hallgató, a színész-doktorandusz harsányabban, élénken gesztikulálva „játszta a szerepét”, ébren tartva a néző érdeklődését. Nem volt nehéz figyelni, hiszen a téma önmagában kissé furcsának, de érdekesnek bizonyult. Az előadó Csehov Sirály című drámájának az első mondatára összpontosított, egészen pontosan arra, ahogyan a Miért jár fekete ruhában? kérdés kimondásához a vizsgált tíz előadás tíz színésze hogyan vette a levegőt. 

A Művészeti Egyetem Doktori Iskolájának októberi műhelyprogramján Kovács Károly, a marosvásárhelyi 3G Színház színésze mutatott be egy részletet doktori dolgozatából, amelynek címe és egyben témája: a légzés funkciója a színészi munkában. 

– Hogyan született az ötlet? – kérdeztem dr. B. Fülöp Erzsébet témavezető tanártól.

– A doktori iskolába való felvételi során Kovács Károlyt a színész hangja érdekelte. Ez meglehetősen tág tematika, le kellett szűkíteni. Ebben segített Jákfalvi Magdolna, a budapesti Színház- és Filmművészeti Iskola professzora, doktori iskolánk előadótanára. Ő ajánlotta, hogy érdekes lenne több előadáson belül elemezni az első színpadra lépő, az első megszólaló színész hangját. Nagy löketet jelentett ez a javaslat a doktorandusznak, és attól kezdve már ,,magától íródik a tézis”. Kovács Károly érdeme, hogy nagyon sok adatot gyűjtött össze, és a komoly, elmélyült kutatófolyamat során értékes következtetéseket fogalmazott meg. Mivel jómagam is színész vagyok, nagyon izgat a dolgozat folytatása, mivel érdekes kutatásnak ígérkezik a színészi szakmáról folyó beszéd teoretizálásának irányába. 

– A kutatás annak feltérképezésével kezdődött, hogy milyen Sirály előadások voltak, vannak – emlékezett vissza a kezdetekre Kovács Károly. 

A Székely Színház 1953-as előadásáról sajnos nem készült felvétel, némelyikről éppen az első mondat hiányzott, és volt olyan, amin háttal ült a Medvegyenko tanító alakját játszó színész. Talált viszont tíz olyan felvételt, ahol jól látható, hogy a színész hogyan megy be a színpadra, és az első mondat elmondásához hogyan veszi a levegőt, az orrán, a száján vagy kombinált légzést használ, ami az arcot is aktiválja. Az első levegővétel ugyanis befolyásolja a hangot, ami ebben az esetben nagyon fontos, mivel az első megszólalásról, felütésről van szó.

Mindenki légzése egyéni. A színészé állapotot jelöl. Senki sem írja elő, hogyan lélegezzen egy előadás során a színész, ezért lenne érdekes dokumentálni – hangzott el a továbbiakban. 

„Minden, ami emberit az emberek valaha is gondoltak, akartak, tettek és tenni fognak a Földön, egy kevéske mozgó levegőtől függ…”– idézte Heideggert az előadó. Elhangzott, hogy a légzés meghatározza a pulzusunkat, a szívünk dobogásának a ritmusát, s hogy egy belégzéssel indul és egy kilégzéssel ér véget az életünk. A lélegzetvétel fontos eszköz a színész számára is, ami segítheti és el is árulhatja, ha nincs összhangban a szerepével. 

A szerző, akit dr. Berekméri Katalin, Gecse Ramóna és dr. Strausz Imre faggatott doktori dolgozatának gyakorlati hasznáról is többek között, kiemelte, hogy azok a színészhallgatók például, akik rész vettek az előadásán, feltehetően másképpen fognak figyelni a légzésükre. Továbbá érdekes lenne egy darabban a színész légzését végigkövetni. Előadásának végén pedig azt tanácsolta, hogy lélegezzünk sokat és jókat. 

Dr. B. Fülöp Erzsébet, a Művészeti Egyetem Doktori Iskolájának vezetője elmondta, hogy a nyilvános műhelymunka ötlete májusban, a doktori iskola fennállásának 12. évfordulóján született, amikor azok a doktoranduszok, akik nagyon erősen a gyakorlati oldalról érkeztek, bemutatókat, tréningeket tartottak. Mivel sok külső befogadó vett részt, akik nagyon nyitottak voltak, megfogalmazódott benne, hogy a városlakók felé is meg kellene nyitni, és doktoranduszok kutatásain keresztül áttetszőbbé tenni ezt a megfoghatatlan doktori iskolai képzést, ami a legmagasabb képzési forma a Művészeti Egyetemen. 

– Ha érdeklődik valaki a színházművészet és a doktori iskolánkban zajló kutatási folyamat iránt, akkor adjunk lehetőséget a betekintésre. Színház-kutatás: egyéni munka, közös gondolkodás címmel a nyilvános műhelymunkának egész tanévre elkészítettük a programját, egyik hónapban a román, a másikban a magyar kar egy-egy doktorandusza tart 15 perces, illuszrációkkal színezett előadást zenéről, versmondásról, díszlettervezésről, dramaturgiáról, koreográfiáról, rendezésről – amelyet vita és beszélgetés követ.

Amint az első műhelymunka is igazolja, sok érdeklődő volt jelen, színészek, mesteri képzésben részt vevő diákok és külső személyek. Remélem, hogy rendezvénysorozatunk népszerűvé válik, és idecsalogatja mindazokat, akiket érdekel a színházművészetet célzó kutatás – mondta a doktori iskola vezetője.