Kampánynyitó a Kultúrpalotában

Hétfőn este a Kultúrpalota nagytermében tartotta kampányindító rendezvényét az RMDSZ Maros megyei szervezete, amelyen bemutatkoztak a szervezet szenátor- és képviselőjelöltjei. A rendezvény fő témája, mint várható volt, a római katolikus gimnázium, illetve az iskola igazgatójának ügye volt.

A megjelenteket házigazdaként Péter Ferenc megyei tanácselnök, az RMDSZ megyei szervezetének politikai alelnöke üdvözölte, aki a decemberi parlamenti választások tétjére figyelmeztetett. A rendezvényen fellépett Jakab Roland hegedűvirtuóz, zongorán kísérte Jakab Csaba, valamint Koszika és zenekara.

 

Baj van az engedélyekkel!

– Úgy hallszik, baj van az engedélyekkel. Állítólag nincsen megfelelő működési engedélye egy magyar iskolának, nincsen lobogási engedélye a székely zászlónak, úgy tűnik, nem mindig van együttállási engedélye a három színnek, a piros, fehér, zöldnek, nincs engedélye a községháza feliratnak számos székelyföldi településen, úgy tűnik, Marosvásárhelyen még mindig nincs engedélye közös fontos személyiségünknek, Sütő Andrásnak, hogy szobra legyen ebben a városban, nincsen engedélyük a magyar utcaneveknek ebben a városban, nincs engedélye a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar oktatásnak, amelyet egyébként a törvény is jóváhagy – adta meg az alaphangot Markó Béla szenátor, aki arra kívánt választ kapni, hogy vajon a pártok, a kormány, a technokrata miniszterelnök, az államelnök teszik-e a kötelességüket, vállalják-e a felelősséget azért, ami ebben az országban történik? Az ország és a térség legnagyobb gondjának az etnikai problémát nevezte, és újra feltette a kérdést: vállalják-e a felelősséget az államelnök, a miniszterelnök, a román politikusok, hogy miután 27 éven át kiépítettünk egy rendszert, miután az RMDSZ és ezáltal a romániai magyar közösség jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy ez az ország ne ácsorogjon Európa előszobájában, beléphessen a NATO-ba, vállalja-e a felelősséget valaki azért, hogy ez a folyamat, amit mi 27 éven át végigvittünk, leáll, avagy folytatódik tovább? Emlékeztetett, hogy ebben a városban egyetlen magyar iskoláért, a Bolyai líceumért óriási küzdelem folyt, és ennek ellenére sem sikerült létrehozni azt a magyar iskolát, csak jóval később, politikai egyezséggel.

 

Egymillió-háromszázezer ember létét letagadni nem lehet 

A szenátor szerint ha ma így történne egy iskola létrehozatala, valószínűleg ez is törvénysértésnek számítana, csakhogy „azért politikai vezető a politikai vezető, azért miniszterelnök a miniszterelnök, államelnök az államelnök, pártelnök a pártelnök, képviselő a képviselő, hogy felelős legyen mindazért, ami ebben az országban történik. Hogy vállalja a felelősséget az egyik legfontosabb probléma megoldásáért ebben az országban, a román–magyar viszonyért. Mert egymillió-háromszázezer ember létét letagadni nem lehet. Azért, hogy Marosvásárhelyen meg kell harcolni egy magyar iskola létrehozásáért, ki a felelős?” – tette fel a kérdést. 

A parlamenti választásokról szólva kijelentette: „úgy kell nekünk Bukarestbe menni, hogy azt, amit 1990 után lassan, nehezen, kínnal-bajjal, de kikényszerítettünk, most is kényszerítsük ki saját román partnereinkből”. Mi a román vezetőkkel együtt akarunk dolgozni a parlamentben, és ha lehetséges, a kormányban is a saját közösségünk javára és az egész ország javáért, ahogy eddig is tettük. De ezért nemcsak nekünk, nekik is vállalniuk kell a felelősséget.

Ugyanakkor bejelentette, hogy szombaton délután 2 órakor tiltakozó nagygyűlést tartanak a katolikus gimnázium ügyében.

Kelemen Atilla képviselő Mikó Imre ahogy lehet politizálását nevezte követendő példának, és ennek jegyében jelentette ki, hogy mindenre van megoldás. Véleménye szerint, ahogy lehet, tovább kell menni a leköszönő csapat által elkezdett úton, és „meg vagyok győződve, hogy lehet, van megoldás. Vannak olyan kollégák, akikkel ebben a kérdésben össze lehet fogni. Mindig voltak olyanok, akik többé-kevésbé aktuálpolitikai szlogeneket ordítottak, és lesznek is. Én tudom, kedves barátaim, hogy Erdélyben nemcsak 90 éve született tölgyfák vannak, Erdélyben vannak két-háromszáz éves tölgyfák is. Ezek a tölgyfák nem hiszem, hogy ezelőtt 90 évvel magyarul susogtak, s azóta románra váltottak” – mondta a képviselő. 

 

Egy ügyész nem írhatja felül az Alkotmány előírásait

Kelemen Hunor szövetségi elnök kijelentette: ha valaki számára kérdés, december 11-én az erdélyi magyarság megmutathatja, hogy erős közösség. A római katolikus líceum kapcsán azt a kérdést fogalmazta meg, hogy vajon egy ügyész „felülírhatja-e azt a politikai döntést, amelyet az alkotmány módosításakor népszavazással meghozott egy többség? Ez a döntés kimondta, hogy lehet felekezeti iskolát létrehozni, lehet anyanyelven tanulni, és ez nagy nehezen valósággá vált itt, Marosvásárhelyen is. Lehetséges, hogy azt valaki leseperje az asztalról? Kérdezem, hogy jó út-e az, amelyen elindították az elmúlt esztendőben ezt az országot? Én azt mondom, hogy nem!”

 

Mutassuk meg, hogy kik vagyunk!

A szövetségi elnök a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének kérdésére reagálva, aki az RMDSZ kapcsán: „de kik ők?” kérdést tette fel, kijelentette: „Erre a kérdésre december 11-én helyes választ tudunk adni. December 11-én tudjuk megmutatni, hogy kik vagyunk mi! Meg tudjuk mutatni, hogy olyan erős közösség vagyunk ebben az országban, amely 100 esztendő után is megmaradt közösségként. Meg tudjuk mutatni, hogy itt van 1 millió 300 ezer ember, akinek van akarata, vannak céljai, és nem akar mást, mint hogy etnikai, kulturális és vallási értelemben is olyan maradjon, amilyen az elmúlt 100 esztendőben volt: egy erős magyar közösség!” Azoknak is üzent, akik alaptalanul vádolták meg a magyar közösség vezetőit Sepsiszentgyörgytől Kolozsvárig. Hangsúlyozta: „nem fogunk hátrálni, csüggedni, akárhány vezetőt állítanának félre, lesznek százan, akik a helyükbe lépnek”. 

Az RMDSZ programjáról elmondta: a közösség számára jó megoldásokat tudnak javasolni, hiszen stratégiájuk alapját a transzszilván értékek képezik. „A magyar nyelvet ott, ahol többségben élünk, második hivatalos nyelvként kell elismerni. Az 1918-as ígéreteket törvényerőre kell emelni. A nyelvhasználati küszöböt le kell csökkenteni húszról 10 százalékra. Nem gumitörvényekre, hanem olyan törvényekre van szükség, amelyeket nem lehet egyik vagy másik intézmény vezetőjének a kénye-kedve szerint értelmezni: ne lehessen azt mondani, hogy korrupciós ügy az, hogy magyar iskolát indítottunk. Ne lehessen azt mondani, hogy azt, amit a kommunisták elloptak, nem kell visszaadni a jogos tulajdonosoknak, azt, amit bezártak 1949-ben, és amit újraindított a katolikus egyház. Erre ne lehessen azt mondani, hogy nincs joga hozzá az erdélyi magyaroknak.” 

Ezt követően mutatkoztak be röviden a megyei képviselő- és szenátorjelöltek.

Novák Csaba, a szenátori lista első helyezettje szerint Marosvásárhelyen „egy láthatatlan hatalom próbál minket megfélemlíteni, arra kényszeríteni, hogy meghátráljunk”. Mint mondta, azért vállalt közéleti szerepet, hogy részt vegyen „egy olyan Románia és Erdély építésében, ahol jó élni, ahol biztonságban van a családunk, ahol nincsenek veszélyben a javaink”. „A marosvásárhelyi római katolikus líceum ügye nemcsak az egyház ügye, nemcsak az önkormányzat ügye, hanem az erdélyi magyarok ügye”. És meg kell akadályozni az anyanyelvű oktatás csorbítására irányuló szándékokat – jelentette ki.

Vass Levente képviselőilista-vezető: „megpróbálom látni a sorrendet, hogy mikor van ideje annak, hogy az egészségügyi problémákkal a párton belül, és a lehetőségeinket felismerve, az RMDSZ csoportjával együtt képviseljük az ügyeinket, és megpróbáljunk változtatni azon az egészségügyi rendszeren, amely – akár azt is mondhatnánk – haldoklik”. Mégis úgy gondolja, hogy a mai problémák kissé háttérbe szorítják az egészségügy kérdését. „Magyarként, erdélyi magyarként Erdély jövőjéért, unokáinkért kell beálljunk a sorba” – jelentette ki egyebek mellett.

Csép Andrea képviselőjelölt szerint mindannyian harcba indulnak, ehhez támogatásra, bátorításra van szükségük. Munka, alázat, elszántság fogja jellemezni a munkáját, az erdélyi magyarság szolgálatát – jelentette ki a képviselőjelölt. 

Császár Károly szenátorjelölt kijelentette, azért vállal parlamenti szerepet, hogy tenni tudjon azért a közösségért, amelynek ő maga is része. „Azt gondolom, hogy felelősséget kell vállalnunk a magyar közösségért, azért, hogy gyerme-keinknek szebb jövőt teremtsünk.” 

 

Az összefogásnak nincs alternatívája 

– jelentette ki Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke. Felhívta a figyelmet, az utóbbi napok történései azt mutatják, hogy „nem lehetünk sem tunyák, sem kiábrándultak. Legfőképpen nem lehetünk érdektelenek!” Marosvásárhelyen éppen az anyanyelvű oktatásért való kiállás eredményeként gyűlt össze 100 ezer ember. 1990. február 10-én „jogainkat, nemzeti identitásunk védelmét, az anyanyelvű oktatás szavatolását kértük békésen, kezünkben könyvvel és égő gyertyával”. Hivatkozási alapnak az 1918. december elsejei, Gyulafehérváron elfogadott határozatot nevezte. Kijelentette: „100 év után ennek kell érvényt szereznünk!”

A kampánynyitó végén a jelenlévők részt vettek a római katolikus egyház által a Keresztelő Szent János-plébániatemplomban a katolikus líceumért szervezett közös imán.