2019. november 21., csütörtök

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Kormányválság, elnökválasztási kampány egyidejűleg zajlik, ezért aztán meglehetősen nehéz elhatárolni a gazdaságilag megalapozott, illetve a populista ígéreteket. Az ideiglenesen kormányzó szociáldemokraták így, az utolsó száz méteren minden bevethetőt bevetnek, élnek a tisztségeik biztosította lehetőségekkel, hogy javítsanak népszerűségi mutatóikon. 

A bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott, de még funkcióban levő Viorica Dăncilă a minap a PSD-kormányzás alatt elért átütő sikereket sorolta, úgymint a minimálbér-növelés, profitadó-csökkentés, a munkahelyek számának növelése és a munkanélküliségi arány visszaszorítása, a megyei kórházak felszerelése képalkotó berendezésekkel (biztos emiatt vannak a várólisták), a mezőgazdaság fejlesztése, az uniós pénzek lehívási arányának növekedése, a gazdaság pörgése. Eközben az ellenzék cáfol és vádaskodik. Ami láthatólag nemigen hatja meg a Dăncilă-kormányt, amely kitart például a minimálbér emelése mellett. 

Tegnap a munkaügyi minisztérium közvitára is bocsátotta a minimálbér emelését előíró határozattervezetet, mely szerint a legkisebb garantált fizetés a jelenlegi bruttó 2080 lejről 2262 lejre nő, ha a tervezet életbe lép. A felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottak bruttó minimálbére 2620 lej lenne, ami 11,5 százalékkal haladná meg az aktuális szintet. Mindez a törvénykezdeményezők szerint pozitív hatással bírna a gazdasági növekedésre, a foglalkoztatottságot bátorítaná, visszaszorítaná a feketemunkát, az alkalmazottak vásárlóerejét növelné. Utóbbi – valljuk be – rá is férne a lakosságra, hiszen elemzések szerint az európai 14.739 eurós átlaghoz képest a vásárlóerő (az elméletileg elkölthető jövedelem, melyet a lakosság fogyasztásra, illetve állandó havi kiadásokra fordíthat) Romániában 5.881 euró 2019-ben. A kérdés csak az, hogy a gazdaság képes-e kitermelni a minimálbér-emelést, a magánszektor képes-e felzárkózni, ellenkező esetben a PSD kormányprogramja, miszerint a nettó minimálbér 2020-ra meg kell haladja a 300 eurót, szépen mutat majd papíron az unió előtt, ám az ország munkavállalóinak háromnegyedéről majd el lehet mondani, hogy minimálbért keresnek. 

 A béremeléssel kapcsolatos bejelentésekkel ellentétesek az ellenzék azon nyilatkozatai, hogy eltörlik a minimálbér fogalmát, vagy progresszív adózást vezetnek be, bár a kedélyeket csillapítandó azt is hozzáteszik, hogy ha a mostani kormány növeli a minimálbért, a nyugdíjakat, a következő – jelenleg a bársonyszékek elméleti leosztásával elfoglalt – kormány sem vágja vissza azokat. Kampányban sok az üres ígérgetés – de ez már nem újdonság.