Június 29-e a Duna-delta napja

Románia egyik legnagyobb természetvédelmi közkincse a Duna-delta. I. e. mintegy 16.000 évvel kezdett kialakulni a folyami üledék lerakódásával, amely természetes gátat alakított ki az édes- és a tengervíz találkozásánál. A Duna folyó forrásától a Fekete-tengerig 2860 km-t tesz meg. A delta Európában a harmadik, világviszonylatban a 22. nagysága szerint. Összterülete 4455 négyzetkilométer, amelyből 3510 (84%-a) a jelenlegi Romániában található. A folyam 18 ország vízgyűjtő medencéjéből táplálkozik. A Duna-delta bioszféra-rezervációja európai érdekeltségű természetvédelmi terület. 

A Duna természetvédelmével foglalkozó nemzetközi szakbizottság javaslatára 2004-től június 29-e a Duna-delta nemzetközi napja. Ez alkalom arra, hogy számvetés készüljön elsősorban a folyó megóvásáért tett lépésekről, intézkedésekről, ugyanakkor előtérbe kerüljenek azok az értékek, amelyekért nemcsak a folyót, hanem a deltáját is védeni kell. Több nemzetközi kutatócsoport dolgozik azon, hogy az őshonos halfajtákat visszatelepítsék, illetve megőrizzék azokat az élettereket, amelyek sajátosak a deltában, amely évek óta több száz hal- és madárfajnak menedéket nyújt és biztosítja a szaporodáshoz szükséges feltételeket. Külön kihívást jelent a néhány éve tapasztalt klímaváltozás hatásainak csökkentése. 

Mint ismeretes, a Duna-delta turistaparadicsom is, amely nemcsak a horgászoknak, halászoknak kínál hasznos kikapcsolódási lehetőséget. A madarakat, az érintetlen vízi élőhelyeket kedvelő természetjáróknak is mára már kiépített, tematikus turistaútvonalak állnak a rendelkezésére teljes körű szolgáltatással. 

„Mindannyian felelősek vagyunk a Dunáért és deltájáért, mert a Maros vízgyűjtője is a Tiszán keresztül táplálja a folyamot, ezért a hatóság is fokozott figyelemmel kíséri mindazon természetes és humán tényezőket, amelyek befolyásolhatják a víz minőségét, és partner minden olyan intézkedésben, amely e természetes kincset megóvja, konzerválja. Nemcsak a szakembereknek, hanem mindannyiunknak tudnunk kell, hogy milyen nagy felelősséggel tartozunk a jövő nemzedéknek azért, hogy megőrizzük a Duna-delta érintetlenségét” – nyilatkozta lapunknak Cristian Bratanovici mérnök, a Maros Vízügyi Hatóság vezérigazgatója.