Jubilált a Székely majális

Tizedik alkalommal rendezték meg szombaton Makfalván a Székely majálist, amelynek a szórakozás mellett idén is megvolt a politikai üzenete: ezúttal a székely zászló.

Egyedi pillanattal kezdődött a szombati Székely majális: miután az összegyűlt tömeg sorokba rendeződött, a faluközpont kis parkjában Wesselényi Miklós mellszobra mellé felhúzták a székely zászlót, és elénekelték a himnuszt. Ezután helyi lovasok, a 15. és 9. honvéd huszárok, valamint a bekecsalji lófők vezetésével eilndult a menet a „felvirágozott” falun végig: kisgyerekek és felnőtteek zászlókat lobogtattak, néhány fiatal egy jókora székely zászlót vitt, és a főutcán szinte minden házon ott lobogott a székely és/vagy nemzeti lobogó. A Czigler-kertbe érkező menet élén az étfalvi fúvószenekar időközben megteremtette a jó hangulatot, így a helyszínen már igazi majálisi kép fogadott mindenkit. 

Mivel a Székely majális a szórakozás mellett politikai üzeneteket is továbbít, elsőként politikusok, közéleti személyiségek léptek színpadra. Megnyitójában Gábor Áron Árpád helyi református lelkész arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen volt a helyzetünk száz évvel ezelőtt, 1918-ban és az azt követő években, amikor senki nem hitte volna, hogy megtörténhet az, ami ezen a napon: együtt vonulhat fel a falu utcáit övező zászlók között a székely és magyar, anyaországi és határon túli testvérek, együtt dobbanhat a szívünk a népdalokra, együtt örülhetünk ezen a napon. Hogy mi lesz tíz, húsz, száz, ötszáz vagy ezer év múlva, azt nem tudjuk, de egy biztos: már Szent István is rámutatott, hogy nemzetünket csak a hit tarthatja meg.

A Székely majálist azért szervezték meg tíz évvel ezelőtt, hogy Makfalván találkozni tudjanak azok az emberek, akik a tisztát, szépet, jót meg szeretnék osztani saját népükkel – hangzott el. Ezért egypercnyi csenddel adóztak néhai Márton Zoltán (Dönci) makfalvi polgármester, a Székely majális kezdeményezője, szervezője emlékének.

 

Nem vagyunk Románia ellenségei

Nemcsak a Székely majális tizedik évfordulója miatt jubileumi az idei év – hívta fel a figyelmet Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Százéves a székely önrendelkezési törekvés és az SZNT is, amely megalakulásakor Magyarország területi egységének megőrzését tűzte ki célul. Ezért ennek jogutódjának tekintik a mai SZNT-t, és ezt 2010-ben ki is mondták.

Az idei év fontos eseménye, hogy a román parlament előtt van Székelyföld autonómiastatútuma, amely a székelységnek mint önálló autonóm entitásnak az akaratát és jövőképét mutatja fel. Az, ahogyan a parlament viszonyul ehhez a dokumentumhoz, a román állam álláspontját is tükrözi, így két entitás vitájáról beszélhetünk a Székelyföld jövőjét illetően. Izsák arra is emlékeztetett, hogy március 9-én Dabis Attilát, az SZNT külügyi képviselőjét nem engedték be Romániába, majd tíz évre ki is tiltották, pedig ő semmi olyant nem tett, ami az ország biztonságát kockáztatná. Románia része az Európa Tanácsnak, egy nemzetközi együttműködésnek, és aki ezen belül képzeli el a demokráciát, az nem lehet ellenség, ahogy a székelyeket sem szabad Románia ellenségének tekinteni – emelte ki a politikus.

 

A zászlónak üzenete van

A Székely majális kiemelt ünnep, ahol már tizedik éve találkozhatunk, jól érezhetjük magunkat egymás társaságában, és politikai üzeneteket fogalmazhatunk meg – mondta el Vass Imre, Makfalva polgármestere. Emlékeztetett arra, hogy itt hirdették ki először: Marosszék is a Székelyföld része, innen indult szekérkaraván a székelyek nagy menetelésére, itt tűzték ki Marosszéken először önkormányzati épületre a székely zászlót, tehát a község elöl járt az autonómiaküzdelemben is, míg tavaly Kulcsár-Terza József a parlament elé terjesztette Székelyföld autonómiastatútumát, ami mellett a magyar pártok egyhangúlag kiálltak. Íme, a magyar egységet nem pártok, hanem egy közös cél teremti meg – mutatott rá. A mai napon is felhúzott székely zászlóra úgy kell tekinteni, mint a székely-magyar egység megteremtőjére, hiszen a székely zászló a székelység eljövendő szabadságát hirdeti.

A Székely majális alkalmával a Székely Katasztrófaelhárítás és Polgári Védelem nevű szervezet díszkardot hozott Budapestről, amelyet átnyújtott Vass Imrének, majd a polgármestert tiszteletbeli tagjává fogadta, és felkérte a szervezet ügyeinek erdélyi képviseletére.

 

Magyar szó ezer év múlva is

Boldog István anyaországi országgyűlési képviselő nem először jár Makfalván, de első alkalommal a Székely majálison. Azért is tartotta fontosnak, hogy itt legyen, mert köszönetet kell mondania mindazon erdélyi testvéreknek, akik személyesen dolgoztak azon, hogy ő ismét képviselő lehessen. A magyarság egy és oszthatatlan, de a mostani kétharmados többséget a magyarországi kormányzó pártszövetség a határon túli testvérek szavazatának köszönheti. Ezért oklevelet adott át Vass Imre polgármesternek és Biró Zsoltnak, a Magyar Polgári Párt elnökének, egyrészt személyes, másrészt Orbán Viktor miniszterelnök ez irányú köszönetét is tolmácsolva.

Boldog István hiszi, hogy ezer év múlva is magyar szótól lesz hangos a Kárpát-medence, és a magyar lesz itt a meghatározó nemzet. Ehhez azonban meg kell őrizni kultúránkat, magyarságunkat, székelységünket. A nemzeti érzelmű nevelést a gyermekeknél kell elkezdeni, ezért tavaly ide is elhozta a magyar népmesét, és az új magyar kormány a Kárpát-medence minden magyar óvodájába el fogja juttatni a népmesét, amely egy magyar kulturális érték, szellemi tudás, amelyhez mindenkinek hozzá kell jutnia, és amelyet tovább kell adni.

 

Fáklyavivők

Biró Zsolt MPP-elnök a székely zászló köré fűzte gondolatait: ahol zászló leng, ott székely él, ott pislákol a jövő. Székelyföld olyan lesz, amilyenné mi magunk formáljuk. Makfalva ebben jó példával jár elöl, nem a könnyű utat választotta, ezért vezetőit Maros megyei elöljárók is megpróbálják ellehetetleníteni. Makfalva fáklyavivő, ahol következetesen kiállnak és hirdetik, hogy a Székelyföld egy és oszthatatlan – ez a Székely majális legfőbb üzenete a székelyek és a nagyvilág számára. Fontosak az ilyen alkalmak, a találkozások, meg kell beszélni közös dolgainkat, bátorítani kell egymást, és meg kell találni a megoldást, életet lehelni a szülőföldbe, hogy mindenki megtalálja itthon a számításait.

 

Felhőtlen szórakozás

A politikai üzenetek után a teret átengedték a szórakozásnak. A színpadon egymást váltották a makfalvi Rozmaring és a vajdaszentiványi Takács Mihály néptánccsoport korosztályai, a Mezőhavas népi zenekar, az alattyáni dalosok, az étfalvi fúvószenekar, majd a nótaénekesek vették át a „szót”: Bányai Márton, Lichtmannenger Tibor, Ábrám Tibor, Bárkányi Adrien és az alattyáni Deák család nótákkal, Erdős Melinda operettrészletekkel lépett fel. Napközben tizenhat üstben főzték a falnivalót a községbeliek, hogy a vendégeket megkínálhassák, de a téren lacikonyhák is illatoztak, hideg sört mértek, míg az egri Árvai pincészet és a dicsőszentmártoni Seprődi József bort kínált. Este a nagykoncerteké volt a színpad: nem volt hatalmas a tömeg, de annál felszabadultabban szórakozott a pár száz ember a felvidéki Máthé János, majd a Szkítia másfél órás nagykoncertjén, a Napoleon Boulevard és az Insect együttes, valamint Kincses Tünde előadásain. A Szkítia és a kárpátaljai Máthé János fellépése Boldog István ajándéka volt Makfalvának és a székelyeknek. 

 

Mindig ugyanazok

Arra is kíváncsiak voltunk, mekkora munka van egy ekkora rendezvény megszervezésében. Muszka Árpád önkormányzati képviselőtől megtudtuk: a szervezés már hónapokkal azelőtt elkezdődött, a helyszíni munka két-három napot igényel. Nagyjából ugyanaz a csapat végzi ezt, mint tíz évvel ezelőtt, de kiegészültek néhány lelkes emberrel és helyi tanácsossal, így összesen mintegy 30-40 személy fizikai munkája van a sátrak, színpadok felállításában, az étkeztetés megoldásában, a villanyellátás pedig a makfalvi Nagy István mester hozzáértését dicséri. A Székely majálisra költségvetési pénzt nem igényelnek az önkormányzattól, pályázatokból és támogatók adományaiból állják – hangsúlyozta a tanácsos.